Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-12-06 / 49. szám

IIL évfolyam. Pápa, 1908. december 6. 49 szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi» közgazdasági és társadalmi hetilap. pápai kathoíikus ör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2'50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos; A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: ZSILAVY SÁNDOR. Szerkesztőség: Pápán, Anna-tér 1. házszám. A kiadóhivatal vez ' 'e : SÜLE GÁBOR, \/iasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád és Vajdits Károly könyvkereskedése Városi közgyűlés. A hétfői közgyűlés iránt nem volt valami nagy az érdeklődés. Pedig a tárgysorozat egyik-másik pontja megérdemelte volna, hogy a t. városatyák egy kissé behatóbban foglalkozzanak vele. A képviselőknek mindössze egy harmada jelent meg a közgyűlésen, ami mindennél ékesebben szóló tanúbizonysága annak a páratlan odaadó érdeklődésnek, melyet az arra hivatottak a közgyűlés iránt tanúsítanak. A közgyűlés vitaanyagából csak egyet emiitünk meg külön. Keresztes Gyula interpellációját. Ugy halljuk, hogy hogy az interpellációt egyesek igen feszengve fogadták, mások meg „derültséggel" akarták szavainak erejét meg- i gyöngíteni. Pedig alapjában véve igaza volt Keresztes Gyulának. A város négy kerületre van osztva Már most a puszta mathematikai igazság ugy hozná magával, hogy ezek a kerületek egyforma arányban válasszanak képviselőket. Mégis mit látunk ? Minden kerületnek van 22 képviselője. Itt tehát nem volna baj. Az anomália ott kezdődik, hogy a 88 virilista közül a túlnyomó többség az I. kerületben lakik, amiből önként következik, hogy e kerület, ha képviselői összetartanak, döntő befolyást gyakorol minden egyes szavazás alkalmával. Régi közmondás, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Világos, hogy az , első kerület képviselői is első sorban a saját kerületük érdekeit igyekeznek biztosítani s csak másodsorban érdeklődnek a többi kerület apró-cseprő ügyes-bajos dolgai iránt. Ezzel korántsem akarjuk azt állítani, hogy az első kerület a tökéletesség netovábbja. Épen nem. Nagyon is sok volna itt a tennivaló. Meg tudjuk érteni, „tudjuk méltányolni, hogy a többi kerület egy kissé féltékeny az első kerületre- Elvégre az adót ők is éppenugy megfizetik, mint azok, akik az első kerületben laknak s hogy csak egyet-kettőt említsünk, pl. a világítás, a gyalogjárók, az aszfalt a központban (noha itt sem jó), de mégis hasonlíthatatlanul jobb, mint a külső részekben. Hogyan lehetne ezen segiteui ? A törvény csak a képviselők számának maximumát és minimumát hatarozza meg. A többi a városok autonóm joga. Hogy tehát az örökös panaszok megszűnjenek, legcélszerűbb volna uj beosztást csinálni, hogy mindegyik kerületnek meglegyen a maga megfelelő képviselete. Ez a lényege Keresztes Gyula interpellációjának s ki meri tagadn i, hogy nincs igaza ? A közgyűlés elején a polgármester elparentálta Neubauer Alajost. Indítványára jegyzőkönyvben örökítették meg emlékét s nővéréhez részvétiratot intéznek. Pados József azt a kérelmet intézi a közgyűléshez, hogy a marhavásártéren egy hídmérleget állítson fel a város. Nem kell attól félni, hogy az ára nem térül meg; bőven kikerül a mázsapénzből. Mészáros K. polgármester kijelenti, hogy a főszámvevő már belevette ezt a tételt az 1910. évi költségvetésbe. Keresztes Gyula terjesztette elő ezután interpellációját, melyet már föntebb ismertettünk. Annak illusztrálására, mennyire el vannak hanyagolva a külső városrészek »következő eseteket emiitette: A Kisfaludy-utcai lakosok évekkel ezelőtt járdát kértek, amit a közgyűlés hosszú huza-vona után meg is szavazott 2 évvel ezelőtt. Ő maga is megsürgette a határozat végrehajtását a közgyűlés szine előtt már több izben; kapott is biztatást, de a két éves határozat még ma sincs végrehajtva, noha igen nagy szükség volna rá. Ugyan ilyen épületes viszonyok vannak a felsőhosszuutcai vízvezetéki kútnál is. Először azt mondták, eltörött a szerkezete, de rövid I idő múlva rendben lesz a dolog; rá három hónapra azt felelt» a polgármester a szóló interpellációjára, hogy már útban van a szerkezet, csak napok kérdése az egész. Ennek is három hónapja már s azóta sem történt egyéb csak az, hogy azt is elvitték, ami még ott maradt, helyébe pedig egy tűzcsapot tettek, ami annak a jele, hogy ott nem is lesz viz/ezetőki kut. Mikor a dolog iránt érdeklődött, a polgármestertől azt a választ kapta, hogy ő nem tud semmit, kérdezzék meg a mérnököt. A mérnököt nem találták, tehát a főjegyzőhöz intéztek kérdést, aki azt tanácsolta nekik, hogy kérvényezzék meg a dolgot, vagyis kezdjék el elölről a komédiát. De azért a virilis és első kerületbeli többség meg van elégedve az ügy ilyetén elintézésével. »Azért szükségesnek tartom és indítványozom, hogy ezentúl a virilisek kerületenkint legyenek a közgyűlésen képviselve, a választottak pedig csak saját kerületükben legyenek megválaszthatok.« A polgármester egy kissé idegesen felel; az interpellációra. A Kisfaludy-utcai járdára vonatkozólag azt válaszolta, hogy kevés a flaszterozó, azért késik a dolog. De a jövő tavasszal valószínűleg rákerül a sor. A felsővárosi kutat pedig azonnal fölállítják, mihelyt megjön. Keresztes Gyula nem vette tudomásul a választ. A többség azonban igen. Lőivy László dr. okolta meg ezután indítványát a városnak a megyétől való elszakadása tárgyában. A közgyűlés hozzájárult az áll. választmánynak lapunk mult számában emlitétt javaslatához. A v. tanácsot utasították, hogy a memorandumot 3 hét múlva terjessze a közgyűlés elé. Megszavazták a Frank-féle ház bérletét máj. l-ig s egyúttal kimondták, hogy ezt a helyiséget dijtalanul bocsátják a népkonyha rendelkezésére. A mértékhitelesítő hivatal felállítása ügyében a polgármester, Hajnóczky Béla és Fischer Gyula fognak Hoitsy Pál képv. vezetése alatt a minisztériumban kérvényezni. Nagyobb vita támadt Csuthi József rendőr nyugdíjaztatása ügyében; végre is szótöbbséggel dr. Kőrös Endre azon indítványát fogadták el, hogy 23 évi szolgálata után évi 44D50 K fizetéssel nyugdíjazták. Az utcanyitásokat megszavazták. Az útba-