Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-10-25 / 43. szám

48. szám. Pápa< és Vidéke 3. oldal. Vilmos, Kovács Sándor és Keresztes Gyu'a a javaslat ellen beszéltek és a régi állapot megtartását kérték. Dr. Kende Ádám pedig egy elleninditványt tett oly értelemben, hogy hallgattassák meg előbb az a. m. k. e. pápai fiókja, továbbá az ipartestület és a gazdaközönség képviselete külön-külön e tárgyban és csak azután határozzon felette a képviselőtestület. Steinberger Lipót hozzájárul ez utóbbi indítványhoz, de nem külön kéri az illetők meghallgatását, hanem együttesen. Bőlim János szintén a régi állapot fenntartása mellett szólal fel. A vita bezárása után a közgyűlés a régi állapot fenntartása mellett döntött. IV. Friebert Miksa házbérszerződésének meghosszabbítását kéri. Az áll. választmány nyilvános árverésen történő bérbeadást javasolja fél évi előleges felmondással. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja az áll. választmány javaslatát. V. Kőszeg város megkeresése a hus és kenyér áraknak rendezése tárgyában. Az áll. választmány javasolja, hogy irjon fel a város e tárgyban a miniszterhez, amit a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. VI. Felszóllitás a r. t. városok országos egyesületébe való belépésre. Az áll. választ mány javasolja, hogy a város is lépjen be e

z egyesületbe alapitó tagul, évi 100 K tagság; díjjal, de egyelőre csak 3 évre. A közgyűlés az áll. választmány javaslatát egyhangúlag magáévá tette. VII. Jelentés a tervbevett népkonyháról" Az áll. választmány javasolja, mivel . az idő már nagyon előrehaladott, az idén már vétessék le a tárgy a napirendről és jövőre csinálja meg a város a népkonyhát. Addig is gyűjtsön aláírásokat, hogy kik volnának hajlandók onnan étkezni. Az e célra a költségvetésbe felvett 4000 koronából 2000 töröltessék, a másik kétezer pedig fordittassék a majd felállittandó népkonyha céljaira. E tárgy élénk vitát idézett elő, melyben résztvett Győri Gyula, aki ily alakban ellene van a javaslatnak, mert a költségvetésben felvett 4000 koronát a szegények segélyezésére szánták abban az időben, nem pedig ily üzleti szellemű népkonyha céljaira. A javaslat ellen beszélt még \ágó László. Felszólaltak még: Dr. Hoffner Sándor, Gyurátz Ferenc, Dr. Kőrös Endre és Kfss József esperes. A vita bezártánál 32 szavazattal, 21 ellenében elfogadták az áll. választmány javaslatát oly módosítássá], hogy e célra meghagy fák a költségvetésbe felvett 4000 koronát és a népkonyha felállítása iránti lépéseket haladék nélkül megteszik. VIII. Az önkéntes tüzoltóegylet főparancsnokságának megkeresése a tüztoronyi őrszolgálat beszüntetése és helyébe tűzjelző állomások felállítása iránt. Az áll. választmány javasolja, hogy a régi őrtorony javittassék ki és a tűzjelző állomásokról, a közgyűlés határozata előtt költségvetés készíttessék. A közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. IX. A tanács javasolja a Weinberger Jenő által kért helyiségnek 1909 évi május 1-től nyilvános árverésen leendő bérbeadását. A főjegyző indítványozza, hogy a nyilvános árverés mellőztessék, mivel a nevezett családja már 30 év óta bérli az üzletet. Névszerinti szavazás utján egyhangúlag a főjegyző indítványa fogadtatott el. X. Gáncs Erzsébet illetőségű ügyét a város képviselőtestülete újólag megfellebbezi. XI. A városi tanács a pápai takarékpéntárnál és a közgazdasági hitelbanknál, a város által felvett kölcsönök kamatlábainak a leszállítását kérte az illető pénzintézetektől. A pápai takarékpénztár hajlandó 6 °/<r

ról 5Vs %r

a leszállítani, de a közgazdasági bank értesítette a tanácsot, hogy jelenleg a kérelemnek helyt nem adhat. Az áll. választmány és a pénzügyi bizottság egyértelmüleg java• solja tehát, hogy a közgazdasági Banknál felvett 60207 koronát utaltassa ki a pápai takarékpénztárral és a nevezett banknak fizesse vissza. A névszerinti szavazás megejtóse után a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Több kisebb illetőségi ügyek elintézése után a polgármester a gyűlést hat órakor bezárta. [ Szente János. J 1845—1908. Hópihe szállong, levelek hullnak . . . A Kálváriára vezető útra nehéz köd ereszkedik. Szinte folytó a lég. De—kitudja — nem gyötrelmesebb-e az a fájdalom, mely a Golgotha útját járó családra nehezedik .. . A Szente János családját értem. Emberek vagyunk. Gondolkozó és érző teremtményei a nagy Mindenhatónak. Örülünk a létnek. Azt szeretnők, ha életünk ege sohasem volna borús — ha örökös mosolygó, verőfényes napsugár ragyogna a fejünk fölött. Tudjuk, hogy egyszer véget ér ez az élet — tudjuk, hogy nem hal meg a halhatatlan lélek: mégis zokogunk, ha a halál elragadja tőlünk, kit szivünkből szeretünk. Pedig a természetes halálban mégis sok a kibékítő, a kiengesztelő vonás. De a viharral, a villámmal, az erőszakos halállal szemben ugy vergődik a lelkünk, mint a szivén lőtt galamb. Szente János maga vetett véget életének. Az élőkön és holtakon való igazlátás, az itéletmondás nem a mi dolgunk. Az Ur itél s az Ur Ítélete szent. A megboldogultnak négy árvája maradt, hogy Istennel rendbehozza dolgát. Hisszük, hogy az igazságos Isten irgalmas volt iránta. Hogy meghallgatta azt a sok-sok imádságot, mellyel a szegények, az elhagyottak áldoztak jóságoslelkü patronusuk emlékének . . . Az Ur itélt s az Ur Ítélete szent. Legyen iránta jóságos, kegyelmes! * Szente János 1845-ben született Pápán, A komoly természetű, szép tehetségekkel megáldott ifjú a gimnázium négy alsó osztályát a bencések pápai gimnáziumában végezte, azután szive hajlamát követve, belépett az esztergomi kispapok közé. Elöljárói Nagyszombatba küldték gimnáziumi tanulmányainak folytatására. Itt szerezte meg az érettségit s itt kezdte meg theológiai tanulmányait. Az 1886. év fordulópontot jelent életében. Az országszerte dühöngő kolerajárvány miatt a nagyszombati szeminárium növendékeit is elbocsátották. A fiatal theologus akkor Pestre ment, ahol francia-leckék adásával tartotta fenn magát s egyszersmind sikerrel tette le a távírói szakvizsgálatot. Mikor a járvány megszűnt, újra visszatért a szemináriumba, de egy incidens következtében már a következő napon kilépett s Pesten lett jogász. A harmadik jogász-évet már ismét szülővárosában, Pápán végezte. Mikor az ügyvédi vizsgálatot letette, Kaposvárra ment ügyvédi gyakorlatra. Itt ismerkedett meg nagymiveltségü nejével, Bereck Mariskával, aki hűséges életpárja, önfeláldozó bitvese volt élete utolsó órájáig. Mint házas ember jött vissza Pápára, hol csakhamar ügyvédi irodát nyitott. Közben pedig kitüntetéssel tette le a birói vizsgát. Nagy jogi tudása, kitűnő szónoki tehetsége, a felekkel való humánus bánásmódja csakhamar keresetté tették irodáját. Nevét mindig sűrűbben emlegették s igy nem csoda, ha 1878-ban szülővárosa szinte páratlan lelkesedéssel választotta őt meg tiszti főügyésszé. Ettől az időtől fogva egész haláláig páratlan becsületességgel és lelkiismeretességgel szolgálta szülővárosa érdekeit. Igazi gavallér volt a szó nemesebb értelmében. Ajándékot nem fogadott el senkitől, de ő még azokat a szolgálatokat is megfizette. melyeket mások kötelességből teljesítettek. Most, hogy eltemették, egész legendákat beszélnek a jószívűségéről. Hogy hány szegényen segített, hánynak az ügyét intézte el ingyen, azt csak az a jóságos Isten tudja, aki még a szegénynek nyújtott pohár vizet is bejegyzi az élet könyvébe . . . Fényes jövedelme lehetett volna; ha igy akarja, egyike lehet vala a város leggazdaNaqy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmövekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkötésü imakönyvekben, flus választék levélpapírokban, hazái és külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon, Minta-gyűjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és pnpirkereskedése == fáfHö, Fö-u. II. =