Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-09-27 / 39. szám

1908. szeptember 27. PAPA és VIDÉKE 3 ker. szoc. szakszervezetét s kitartó j munkával azt is visszavívhatjuk, ami j már elveszett. (Helyeslés). Zajos helyesléssel fogadták Szalánczy Andort a szónoki emelvényen. A kitűnő népszónok ezúttal is elemében volt. Azzal kezdte beszédét, hogy nem annyira válságos, mint történeti időket élünk. Régen azt mondla a magyar ember: ördög vigye a politikát, nem egyébb az, mint uri huncutság. Ma már más időket élünk. Akár akarjuk akár nem, foglalkoznunk kell a politikával ! Felhivja a hallgatóság figyelmét arra a válságos időre, mikor fegyveres erővel verték szét a magyar nemzet törvényes képviselőtestületét. Büszkén említi, hogy Pápa városa a ker. szocialisták naggyülé.én tiltakozott a jogtiprás ellen. Azután sok keserű válság árán megalakult a nemzeti kormány. A ker. szocialisták örömmel üdvözölték, hiszen a nemzet szine-javából állították össze a miniszteri lisztát. Őszintén megmondja, hogy nem egy keserű csalódás már érte őket. Ilyen pl. az a 40 millió korona, melyet a magyar nép keservesen szerzett tőkéjéből szavaztak meg az idegen ipar vállalatok szubvenciójára. Üdvös alko- ; tás a balesetek elleni kötelező biztosítás. Nagy elismeréssel emlékszik meg Darányi miniszter törvényjavaslatairól Csak dicsérni tudja, hogy munkásházak épitésével akar segíteni a szegény cselédek nyomorúságán. De mi az az évi 300,000 korona. Ha idegen iparvállalatok segélyezésére van pénz, legyen nyomorban sínylődő magyar testvéreink fölsegélyezésére. Különben hiába a jó törvény, ha a szivekből hiány zik a keresztány szeretet és becsület. Ami a választói jogot illeti, kezdettő fogva gyanús volt Andrássy titkolózása. A ker. szocialisták álláspontja mindig az volt, hogy aki jó katonának, jó adófizetőnek, az legyen jó — szavazónak Í3! (Zajos helyeslés). A kormány most mégis a plurális választójogot akarja életbe léptetni. Ám jó! Legyen a váasztási jog plurális, de akkor a hadkötelezettség is legyen plurális. Vagyis a szegény ember fia egy évig szolgáljon, a gazdagabbé 2 évig, a mágnásé 3 évig ! (Viharos, meg-megujuló éljenzés és taps.) Azt mondják, hogy a titkos választás .nem fér össze a ;magyar ember őszinte jellemével. De a szónok jól ismeri azt a hatalmi pressziót, melyet a főnökök gyakorolnak az alantos közegekkel szemben, ezért feltétlenül a titkos szavazás mellett foglal állást. A vasárnapi munkaszünetet is igen furcsán akarják megcsinálni. Az ökör hat napig dolgozik, de a hetediken pihen. Csak a szegény mezőgazdasági munkás kénytelen dolgozni, még vasárnap is. Az iparosok is hétfőn kénytelenek a blaumontágot csinálni. Követeli tehát a teljes, a 36 órás munkaszünetet, szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig. (Éljenzés) Az ipartörvény revízióját is a fiskálisoknak csinálták. 897 §-ból áll ez ' a tervezet, amihez még legkevesebb 2000 miniszteri rendelet fog járulni. Ugyan melyik iparos tud eligazodni ebben a szörnyűséges labirintusban ? Azt kellene törvénybe iktatni, hogy aki nem képesített iparos, az ne űzhessen mesterséget ; a szakképzést ingyenessé és kötelezővé kellene tenni ! A jövő parlamentjét a dolgozó munkások milliói fogják választani. A ker. szociálisták nem kívánják a kormány bukását, de azt föltétlenül megkövetelik, hogy a népért dolgozzék! Végre lelkes szavakkal emlékezett meg a Vili. kath. nagygyűlésről s különösen kiemeli a nagygyűlés azon határozatát, hogy a kath. főpapi és főúri birtokokat a kath. népnek adják ki bérbe. Megemlékezik azután a szociálisták hazafiatlan magaviseletéről. A külföld előtt piszkolják a saját hazájukat. Hát becsületes keresztény érzésű magyar munkaadó ne adjon kenyeret annak az embernek, aki »a saját fészkébe rondit«. Adjon neki az osztrák, meg a cseh, akivel szövetkezik ! Az építkezéseket, lakatos munkákat stb. bizzuk derék keresztény magyar emberekre. Vallásos szellemben kell nevelni az iparostanoncokat. Akié az ifjúság, azé a jövő. Nem a salakot kellene küldeni iparosnak, hanem a magyar ifjúság szine-javát. Hiszen az iparos is épen olyan ur, mint a hivatalnok s ráadásul sokkal függetlenebb ! Viselkedjünk ugy, mint becsületes keresztény emberhez illik. Tegyük meg hazánk iránti kötelességünket! A közjogi választófalak hamarosan ledülnek: a vörös és V fekete szin küzdelme dönti el a jövőben Magyarország sorsát. Ám unyoljanak bennünket feketéknek, azért mi fogjuk megteremteni a modern alapon felépült keresztény Magyarországot, mert becsületes örökséget akarunk hagyni gyermekeinknek ! Egy óra hosszat beszélt Szaláncy a közönség feszült érdeklődése mellett s mikor beszédét befejezte, olyan zajos óvációben részesült, amilyennel kevés népszónok dicsekedhetik. Háromnegyedhat volt már, mikor Zsilavy Sándor megköszönte a szónokok fáradozását s összetartásra buzdítva a hallgatóságot, egy szebb jövő reményében bezárta a kitűnően sikerült népgyűlést, melyen a kath. intelligencia s elég szépen volt képviselve. A veszprémi kultúrpalota. Erős küzdelem a megyegyűlésen. A közgyűlés megszavazta. Vármegyénk képviselőtestülete hétfőn és kedden tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A Veszprémben felépítendő kultúrpalota ügye nagy port vert fel; az épitési költségekre megyei hozzájárulást kértek s mivel a megyei alap teljesen kimerült, 1%-os pótadót akartak megszavaztatni a közgyűléssel. A pápaiak igen harcias hangulatban voltak, erős vitát provokáltak, de a többség leszavazta őket. Dr. Óváry Ferenc hosszú, tárgyilagos beszédben meggyőző érvekkel kardoskodott az 1%-os pótadó megszavazása mellett. Az a teher, melyet a megyére rónak, csekély s amúgy is csak egy évre szól; az ügy pedig, melynek érdekében áldozatot kérnek, nagyon is jelentőséges. Dr. Kende Ádám utal a nagy szegénységre, a rossz gazdasági viszonyokra s utal az 1883. évi törvény megfelelő pontjára, melynek értelmében 3%-nál magasabb pótadót nincs joga megszavazni a vármegyének gy pedig a 4%-ot is meghaladná a pótadó. Kéri a javaslatnak a napirendről való levételét. Dr. Csete Antal maró gúnnyal felel az előbbi felszólalásra. A pápaiak sohasem hivatkoznak a vármegye szegénységére, ha a saját érdekükről van szó. De, ha Veszprém kér valamit, akkor mindjárt »szegény a vármegye«. Dr. Csapó főügyész jól ismeri az 1883. évi tcikk megfelelő §-át s ép azért kérdést is intézett az illetékes felsőbb hatósághoz, ahonnan azt a választ kapta, hogy ily kulturális céloknál elmehet a vármegye 5%*ig. Tehát, ha a közgyűlés hozzájárul a javaslathoz, határozata nem lesz törvénytelen. Dr. Kőrös Endre és Győri Gyula pápai ev, ref. főgimn. tanárok ismételten is hangsúlyozzák, hogy nem a Veszprém iránti ellenszenv vezeti őket, mikor nem szavazzák, meg a kért 1%-ot, hanem csak az, hogy a vármegye nagyon szegény és amúgy is sokkal fontosabb ügyek (iskolák stb.) várnak megoldásra. A mindig jobban elmérgesedő vita ezzel véget is ért. Feszüli érdeklődés közt ejtették meg a szavazást, melynek az volt az eredménye, hogy a közgyűlés 61 szavazattal 17 ellenében, tehát 44 szótöbbséggel megszavazta a kért 1% pótadót. Kedden számos apró ügyet morzsoltak le. Veszprémet a hajmáskéri hetivásár megszavazása érintette legérzékenyebben. Szeg-