Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-09-13 / 37. szám

1008. szeptember 13. PÁPA és VIDÉKE 5. nuló iratkozott be, a bencés gimnázi­umba 172, az áll. tanítóképzőbe 126, az. irg. nővérek tanítónő képzőjébe 82, a ref. tanítónő-képzőbe 70, a kath. ; polg. leányiskolába. 120, a ref. polg. : leányiskolába 123. az áll polg le­ányiskolába s a vele kapcso-latos ké­zimunka-tanfolyamra 148, az izr polg. fiúiskolába 103. Eddig teliát összesen 1527 növendék iratkozott be a közép­és felsőbb népiskolákba. Az elemi is­kolák közül a belvárosi kath fiúisko­lába 525, az irg. nővérek vezetése alatt álló leányiskolába 48/, az alsóvárosi kath. iskolába 317, az ev, ref. el. is­kolába 280, az ág. ev. el. iskolába 256, (és 9 ismétlő iskolás.), az izr. el. iskolába 335, az áll. el, gyakorló-isko­lába 65 (és 9 isrnétlö iskolás) növen­dék iratkozott be. A mai napig teliát 2283­an iratkoztak be az elemi isko­lákba. De ez a szám még emelkedni fog. Egyik-másik osztály, különösen a kath. iskolákban annyira népes, hogy a tanítás eredményének veszélyeztetése nélkül nem igen tartható fenn a mai állapot. Igy pl. a belvárosi kath. iskola II B) osztályába eddig 102 tanulót Ír­tak be, 14 még nem jelentkezett, de mivel ezek mind pápaiak, szintén be fognak iratkozni s igy ezen osztály lót' száma 116 lesz. Az V—VI. osztályba (egy teremben vannak) eddig 90-en iratkoztak be, innen még 80 hiányzik, ezekkel együtt tehát 120-ra fog emel­kedni a tanulók száma. Ez kétségtele­nül egészségtelen állapot, mert a tan­termek oly szűkek, tiogy 80 tanulót is nagy ügygyei bajjal lehet bennük elhe­lyezni. Kötelességünk tehát, hogy ezekre a sajnálatos állapotokra sürgősen fel­hívjak az iskolaszék figyelmét. A patronázs köréből. A patronázs a mai napon d. u. fél 4-kor ismét megkezdi működését az irg. nővérek zárdájában. Az i. t. patronesszeket, valamint a védenceket kérem, szíveskedjenek pontosan megjelenni. Kobern Károlyné, elnöknő. Meghívó. A Pápa-csóthi esperes kerület r. k. tanító köre őszi közgyűlését f. évi okt. hó 8-án, Gecsén fogja megtartatni, amelyre az érdeklődő tanügy barátait és az egyesület tagjait tisztelettel meghívja Sáringer Károly elnök. Tárgysorozat: 9 órakor szent-mise. A szent-mise után a róm. kath. elemi iskolában: 1. Elnöki megnyitó. 2. Pápai himnusz. 2. A jegyzőkönyvek felolvasása. 4. Gyakorlati ta­nítás. 5. Felolvasás. A méhészetről, Irta és felolvassa: Szemethy Gyula tanító. 6. Az uj tagok felvevése, a távozottak törlése. 7. A pénztárnokok jelentése. 8. Indítványok. 9. 'Tisztújítás. Állatdijazás. A Vármegyei Gazdasági Egyesület a íöldm. minisztérium és a vár­megye támogatásával f. hó 6-án Pápán az országos vásártéren szarvasmarha tenyészál­lat díjazást rendezett. Megjelent Hunkár Dénes főispm az egyesület elnöke. Lét bizottság ala­kult Szabadhegyi Kálmán és Valla Géza el­nöklete alatt. A bizottság tagjai voltak: Jákói Cléza, Mihály Géza, Tar Gyula, Kluge Ferenc állattenyésztési ker. felügyelő, Bélák főbíró és Körmendy Ib. főbíró, Tnri Nagy János és Bognár Ferenc állatorvosok. A jutalmakat a megye főispánja Kajdas-.y Endre egyesületi titkár előterjesztésére osztotta ki. I. Tehenek után dijat nyertek: Keizer György, Döbrönte 8o K. Józsi Antal, Vid 60 K. Törzsök István Pápa, Jó László Vid, Poller István Dáka 50- 50 K. Gengye János Pápa, Cigler János Vid 40—40 K. Tömből János Pápa, Meusin­ger Ferenc Döbrönte, Németh Géza Doba 30—30 K, Deák Gyula nagytevel, Szalay Já­nos Vid 20—20 K. II. Üsző után: Gergye Já­nos Pápa 80 K. Bozzai János Nagytevel 60 K. Poller István Dáka, Schveghoffer János Nagytevel 50—50 K. Molnár Gábor. Törzsök István, Porc Mihály Pápa, Keizer György Döbrönte, Sáringer Károly B. szt. Iván, Schveg­hoffer János és Mihály Nagytevel 25--25 K. III. Bikaborju után: Deák Gyula Nagytevel 35 K. Dr. Kluge Andor a csoportos állatki­állitásért dicsérő oklevelet nyert. Népgyűlés. A ker. munkásegyesület f. hó 20án népgyűlést tart, amelyen Szalánci Andor budapesti kiküldött fog beszédet tartani Husvizsgáló tanfolyam. Nem nálunk lesz, hanem Veszprémben. Nálunk ugyanis a hentesek nem vállalkoztak arra, hogy erre a célra, amikor szükséges, sertéseket öljenek a vágóhídon. Viz Ferenc füszerkereskedő üzletébe egy fiu tanulóul felvétetik. A könnyelműség vége. Spekhard Já­nos fenyőfői lakos, 23 éves legény, egy rossz puskát kapott valahol, amelyet összedrótozott és szegeit. Ezzel f. hó 7-én este lüni akart. Gondatlan pajkosságának szomorú vége lett. A fegyver szétrobbant, a kísérletező legényt arcán és fején a széthulló darabok ugy meg­sértették, hogy egész életén keresztül fogja viselni könnyelműsége jeleit. Sérülései nem életveszélyesek. Lopások. Glatz Lajos lovászpatonai lakos kárára f. hó 5-én virradóra Péntek Lajos lovászpatonai szőlőhegyi lakos, a ke­pébe rakott kölesből egy csomót ellopott. — Szórádi Mihály szűcsi lakostól mult hó 26-án, bezárt szobája feltörése után, Szórádi Juliska, Szórádi Apollonia és Virág Mária borzavári viruló hajadonok mintegy 50 korona ingó­ságot loptak el. TŰZ. F. hó 7-én, délután fél 6 órakor kigyulladt Schwarcz Mózes zárda-utcai háza. A ház régen gazdátlanul, elhagyatva állott már, jobb időkre várva. A tüzet rakoncátlan gyerekek okozták, akik tüzoltócskát játszva, megrohnnták a házat, felmásztak a tetőre, ahol az egyik cigarettára gyújtott. Egy másik azonban figyelmeztette, hogy ott nem szabad és az égő cigarettát pajtása kezéből kiütötte, amitől aztán a szalma-tető meggyulladt és hamarosrn elpusztult végleg az egész ház. A tüz éppen a tűzoltó-laktanya előtt volt s igy a gyors beavatkozás megmentette a szom­szédos házakat. Iparengedélyt nyert Steiner Dávid a férfi és női szabó-, Szadlmayer Dezső a molnáripar önálló vezntésére. ANNA CREME használatával bőr de és bársonysimaságu lesz. Kaphatóé Németh Dezső »ANNA« gyógyszertárában üápdn. Ara 70 fillér. A beteg ember. — Irla Farkas Antal — Kakas István takarásban is subában üldögélt a tanya véginél, A vontatók majd­nem lángot vetettek a rettentő forróságtól, a majorból két napszurásos takarót is be­döcögtettek a laluba, de Kakas István mégis fázott. Ugy érezte, hogy suba nélkül nem érne az élet egy pipa dohányt. Az igaz, hogy se az életet, se a pipa dohányt nem igen birta Kakas István. Amióta köhögős lett, nem kellett neki a pipa. A mult nyáron még ő is arató volt, de mióta a Gecserék kutjából nagyot ivott, nem tudott rendbe jönni az egészségivel. Satnyult, soványodott, köhögött, Iázott, láza volt, szó­val megette a kutya a dolgát. Még szerencsej hogy asszony volt a háznál. Ha az nem volna, be kéne szorulni az ispotályba, ami megint nem olyan embernek való, mint Kakas István. Nálunk az ispotályban koldusok, százesztendős emberek, meg bolondok vannak. Ép-kézláb embernek nincs ott helye. Kakas Istvánnak meg nem volt,semmi baja, csak azóta ilyen tehetetlen, mióta vért köpött. Kakas István most is azt hiszi, hogy a tavalyi aratáskor az árpa tokiásza leszakadt a tüdejébe, az szúrja, csiklandozza. Ha az árpa t.oklászát ki tudná köhögni, kutyabaja se volna. Ezért szivesen höhög Kakas István és várja, hogy mikor köpi ki azt a kutya-szurós tokiászt . . . Az asszony takaros menyecske volt. Egy kis fiuk is volt már, de mikor a Gecserék tanyáján laktak, kukoricatöréskor beleesett a kut melletti gödörbe, bele is veszett. Istvánnak, meg az asszonynak most járni kell miatta a törvényszéket, pedig ki tehet róla ? Kukoricát törni nein jön el a tekintetes törvényszék, hogy az asszony a gyerek mellett maradhas­son. Elég baj az Istvánéknak, hogy igy tör­tént, de hát mit csináljanak? Mondom, hogy az asszony takaros asz­szony volt. Mikor aztán nem kell az ember­nek a pipa, mikor összegubbaszkodik a subá­ban és lesi a tokiászt, bizony megfeledkezik arról is, hogy takaros asszony a felesege. Amit az ember a maga feleségén nem lát meg, hamarabb észreveszi más, akár jó, akár rossz légyen az a tulajdonság. A vén Szécsi János is észrevette, hogy Kakas Istvánnak takaros íelesége van, neki meg egy szikra sincs. Agglegény volt, ami paraszti embernél ritkaság. Ha megesik, biztos ) hogy vagy testi, vagy lélekben fogyatékossága i van a szerencsétlennek. Az igaz, hogy Szécsi Jánosnak egyik fogyatékosság miatt sem kel­lett volna szégyenkezni, mert erős, egészséges és ép elméjű vala, de mindig azok közé a bölcsek közé tartozott, akik az erdőt többre becsülik a fánál. Hogy eme jó erkölcsök mel­lett is Kappan-Szécsinek hívták mind közön­ségesen, az csak azt mutatja, hogy mennyire tévedhet a közvélemény. Mikor Kakas István kamrájából kifo­gyott a takaró-rész, mikor a koplalások ideje elkövetkezett, ő izente — persze az asszony utján Kakas Istvánnak, hogy az ő tanyájára elviteti tanyásnak, ha kell. Ad tüzrevaló szal-

Next

/
Thumbnails
Contents