Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-08-02 / 31. szám

1908. augusztus 16. PÁPA és VIDÉKE 3. ket és kereskedelmi testületeket. Ez a munkaadók társulása lesz, A segédmunkások és és alkalmazottak számára az ipari és kereskedelmi egyesületek lesznek a tömörülés szervei, melyek a tagok gazdasági érdekeit szolgáló állandó egyesülések lesznek. De ezen egyesülési jóg a 16 éven aluli alkalmazottakat és segédmunkásokat nem illeti meg. . Az bizonyos igaz, hogy az u. n. ifjú munkásoknak ezen egyesülésből való kirekesztését a szociálisdemokraták nagy zajjal, tiltakozással fogják fogadni, — de hát ez nehezen változtat majd a dolgon. Ha u. i. erélyesen akarják rendezni az inaskérdést, lehetetlenség, hogy megengedjék az inasoknak ifjú munkások naiv, szinte poétikusan kedves elnevezése és cégére alatt a vad, terrorisztikus szakszervezeti csemetékké, vadócokká való átgyúrását. Annak a fiatal gyerköcnek még nagyon elkél tanító mestere, gazdája házi fegyelmi joga, atyai bánásmódja, elejét kell tehát annak venni, hogy a szakszervezet ellenálló, erőszakoskodó, tanulni, okulni, engedelmeskedni nem akaró, csak durvaságban »öntudatos ifjú munkást* faragjon belőle. Az uj inastörvény úgyis megszorítja, megszabja a mesternek inasa felett való jogát, vele szemben való kötelességeit, nincs tehát se nmi szükség, nem lesz semmi ok egy nihilisztikus anarchisztikus külön inastribunatusra az inasok képzelt jogainak, felfujt panaszainak védelmére és megtorlására. A most fennálló szakszervezeteknek is üt az uj törvényjavaslat törvénnyé válásakor az utolsó órájuk. A 685. § 3. bekezdése szerint u. i. az olyan egyesületek, amelyek nem e törvény rendelkezései szerint alakultak, tagjaik gazdasági érdekeinek bármilyen irányban való védelmével vagy előmozditasaval nem foglalkozhatnak. A felmerülő fontosabb ügyekr pártatlan megbirálására úgyis minden keresk. és ipartestület mellé munkaügyi választmányt kell szervezni. Ennek feladata lész, hogy 1.) véleményt nyilvánítson mindazon kérdésekben melyekben a keresk. vagy ipartestületek az alkalmazottakat illetőleg iparhalóságként eleljárnak. 2.) Hogy véleményt nyilvánítsanak az iparfelügyelőknek és más hatóságoknak mindazon ügyekben, melyekben ezek az alkalmazottak testi egészségét, munkaviszonyait, előmenetelüket illetőleg törvényszerű hatáskörükben eljárnak. 3.). Közre kell működniök a műhely, — telep — és gyárvizsgálatoknál. 4.) Ellen kell őrizniük az összes munkás-jóléti intézményeket: Ezen választmányok a törvénybeh gyökeredző joguknál fogva fognak tekintélyt élvezni s erejök nem a strájkkal, bojkottal való fenyegetésben fog állani, hanem a szentesitett törvényben, az állam tekintélyében. Szervezni kell ezenkívül a munkáskamarákat, hogy ezek a munkásviszonyokat figyelemmel kisérjék, a miniszternek és a hatóságoknak véleményt nyilvánítsanak, javaslatokat tegyenek, esetről-esetre státisztikát készítsenek. Ezen kamarák közvetlenül a kereskedelmi miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt fognak . állani. Igy a bujtogatásoknak nagy részben már előre gátot vetnek, — a hamis pénzkezelésnek lehetőleg útját vágják, a munkásokból élő dologtalan ugraföknak a könnyű kenyeret kiütik a kezéből. Szóval a | vidéken hatalmaskodó párttitkár uraknak, a fővárosban uraskodó bizalmi és nem tudom micsoda munkás vezér uraknak nehezebbé teszik a semmit tevést s hercegi módon folyó műproletárkodást. Örömmel adjuk közzé e javaslatok rövid ismertetését, mert reményünk van, hogy ami áldatlan munkás és gazdasági viszonyainkon a közönség és a munkásság közös javára jótékonyan közre fognak hatni és egészségesebb gazdasági és társadalmi alakulás útját fogják létrehozni. A testgyakorlat. Irta: Szente - őrnél. (Folytatás.) Az akaraterő leghivatottabb iskolája a rendszeres torna. Ez annyira igaz, hogy aki életében semmit, vagy csak keveset tornászott, az élete végéig sokkal közelebb marad a lapda, mint a lapdaverő szerepéhez. Minden boldoguláshoz, erényhez és minden haladáshoz akarat kell. Aki nem gyakorolja akaratát tornával, az még nincs ott, a hol lehetne, az még nem tett meg mindent. A magyarban erő-erény, a latinban vir, vis, virtus (férfiú, erő, erény) szó egy tőből származott, jeléül annak, hogy erő és erény egy fának a gyümölcsei. Ép azért hanyag mulasztás a papnevelő-intézetekben a kihagyott torna; végül: mint ahogyan 2X2 után szükségképpen a 4 következik, ép oly szükségképeniséggel következik a mérsékelt torna után a kellemes közérzet. Ennyi érv hallatára aki nem torn- szik, ahhoz hasonlít, akinek sürgős az utja, megváltotta a vonatjegyet és nem ül fel a vonatra. Ne mondja senki, hogy nem ér rá, félóra alatt elvégezheti; ne mondja, hogy nincs helye, 3—4 •m-en elfér; ne mentegess magát azza, hogy öreg. Ha nem mer éveket remélni, reméljen napokat,^ az az egy néhány perc kihat az egész napra. Ne féljen a kellemetlen izomérzettől. Ilyen csak az első napokban érezhető, de nem érez semmit, ha az első nap csak 5 percet tornászik s mindennap fokozatosan 1 perccel többet, fel egészen 25—30-ig. Müller a ruha nélkül való tornázást sürgeti. Ehhez is fokozatosan hozzászokhatik bárki, különösen ha elhiszi, hogy az erőteljes mozgás a hideg helyiségben is kizárja a meghűlést. Müller és Schreber műveiben leirt'mozdulatok és eljárások tehát jogos és elvitázhatatlan tényezői a tökéletes életnek. Mindenki, férfi, nö, gyermek agg, utcaseprő avagy bankár fitogtatott, vagy érzett intelligenciájához mérten az evés-ivással egyenrangú jogának és kötelességének tartsa'a testgyakorlatot. Kivétel a lázas és szívbajos, a többinek lehet tornásznia. A világnak millió jelensége, viszonya, vonatkozása hat a? ember szervezetére. E behatások átszűrődnek az ember öröklött szervezetén és szerzett képességein, szóval az egész emberen s kilépnek belőle mint go ndolat, érzelem, akarat, tett, szó, stb. melyek annál tökéletesebbek, minél tökéletesebben működő szűrőn — emberen — mentek át. Rozoga embertől nem kívánhatunk hősies erényeket, rozoga ember nem képes hősies felebaráti szeretetre. Szeretni annyit tesz, mint másnak jogos kéréseit teljesíteni. A szeretethez tehát tettek kellenek, a tettekhez pedig erő. Merényletet követ el gyermeke jövője ellen az az anya, aki gyermekét orvosi tilalom nélkül felmenti a torna alól, — mert gyenge. Az ilyen szellemi félszeguszás szerint a vizbefulót sorsára kell bizni, mert hisz ugy is fúlad! (?) Nem mondjuk, hogy bármi lehetséges testápolás a kórházat egy ütésre vigadóvá varázsolja, de annyi szent igaz, hogy javit. Hanem kikelni a gondviselés ellen, ahhoz értenek. Megfenyegetik az eget: »Nem viselsz gondot ránk, karba teszed kezedet s gyönyörködöl kinos vergődésünkben. Azokhoz hasonlítanak az ilyen atyafiak, akik cipőjükben hegyes kavicsot éreznek, tekintetükre kiül a fájdalom, arcukon a ráncok versengenek az elsőségért, de azért csak baktatnak tovább anélkül, hogy a kavicsot eltávolítanák. Ne tátsuk a szánkat! Táltott szájba nem galambok fészkelődnek be, hanem láthatatlan, de annál ártalmasabb bacillusok. Ne táltsuk a szánkat, hisz az Lavater és Piderit szerint a hülyék fő jellemvonása. Ne táltsuk a szánkat, táltolt száj nem képes a szellemi szolgálatra. Táltott száj csak kettőre képes: bámulni-és ordítani. Egyikre sincs szükségünk. -Most már csak az látszik majdnem megfejthetetlennek, hogy hogyan fér össze egy időben s egy emberben két ellentétes érzelem. Panaszkodik a sors, az Isten, a társadalom, meg nem tudom mi ellen, másrészt meg belenyugszik még a javítható bajokba is és a »Lasciate ogni speranza«-val lebilincseli az akaratát. Uraim! Önök józanok, felvilágosultak, kik már rég kikapcsolták gondolkozásukból a gyermekes hitet. Ha önök nem hisznek a torna nyomába lépő jobb világban, ez is csak hit. Nem hinni valamit, annyi, mint hivése az ellenkezőnek. De ne higyjenek, hanem tapasztaljanak ! A középkorban a természettudósok sok hosszú értekezést irtak arról, hogy hány foga van a lónak. Nagyképűen vitatkoztak, mig végre valakinek eszébe jutott, hogy jó volna talán bepislantani a ló szájába és megolvasni. — Csak egy hétig tornásszanak s fürödjenek, dohányt és szeszt lehetőleg kerüljenek, aztán kérdezzék meg maguktól, hogyan izlett. Felelet helyett — biztosítom önöket — kedvük lesz az egy heti életmód folyrtatására a lélektan ama ténye szerint, hogy amely szervet s mozgást gyakorlok, ama Nany raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmövekben, ifjúsági iratekban és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkötésű imakönyvekben. üus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. « Irodai papirok és üzleti könyvek eredstl gyári árakon. Minta-gyüjtemények kivánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállitott áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv-, zenemu- én papírkereskedés© = Pápa, Fő-u. II. \