Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-08-02 / 31. szám

4. PÁPA és VIDÉKE 1908. augusztus 2. szervben és ama mozgásra működési hajlam keletkezik. Lassankint letörik a fenyegető ököl s lesz belőle hálaadó, imádó kéz ; a keserű arcból mosolygó tekintet, a Kühne-féle »allseitige Belastung«-ból'lesz »allseitige Auferstehung« és ami a fő: az ember erkölcsi világában kikristályosodik az a büszkeség, mely nem az embertársunknak járó tiszteletadástól, hanem csupán az alacsony tettektől fog viszszariadni: ez a saját méltóságunk tudata, ez az önmegbecsülés. És kedves nőolvasóim, kegyetekhez is van néhány szavam! Kegyetek elmerülnek az operák, kép- és szobortárak művészi alkotásaiban, a remek kézimunkák, ízléses bútorok, divatos szép ruhák és virágok élvezetében. Irigylik a sétahelyek, színházak, bálok, sport deli, bájos nőalakjait. Jogos minden tisztult élvezet s minden ilyen ártatlan irigykedés, de jegyezzék meg, sokkal bensőségesebb, értékesebb és megfizethetetlenebb az önmagukban való gyönyörködés és hogy kifesleni, mint az illatával, színével, alakjával pompázó rózsa kialakulni csak belülről lehet, egyebünnen gondolati lehetetlenség. Festék és ruha eltakar, mint a drágakövet a földgöröngye. A művészi széphez az közeledik, akiben phidiasi gondolatok kelnek szárnyra és akiben egy kis jóakarat is vau: különbnek lenni, mint tegnap. Nem a kendőző szerektől és a fűzőktől várni a győzelmet, hanem az észszerű élettől, ez az okos nő egyetlen pipereszere. Müller: Az én módszerem 2 korona. Schreber : Orvosi szoba gymnastika. 2 K 40 f. Iskoláink beszámolója. in. A pápai áll. tanitókepző-intézet értesítője. (*) Programmértekezés itt sincs. De annál gondosabb, mindenre kiterjedő figyelemmel van megszerkesztve az iskolai év története. Szalay Mihály ev. lelkész a bokodi ev. gyülekezet lelkészévé választatván, helyét Czipott Géza foglalta el. Sarudy Ottó Dévára került igazgatónak; helyébe Hatvani Lajos ref. orgonista és zenetanár jött Mezőtúrról. Családi viszonyai miatt ő is megvált az intézettől. Utódjává Gyémánt Miklóst, kolozsvári konzervatórium tanárát nevezte ki a miniszter. A nevelői teendőketMihalik József látta el a minisztérium megbízásából. Nagy vesztesége az intézetnek a tanári testület nesztorának, Józsa Károlynak távozása, aki 1876-tól fogva szolgálta rendithetetlen buzgalommal s a hazafias meggyőződés tántorithatlan erejével a magyar tanítóképzés ügyét. Az öreg harcos belefáradt a küzdelembe; nyugalomba vonult. Pethes, János igazgatóval mi is azt kívánjuk neki igaz szívből, hogy »a bőségesen megérdemelt nyugalmat sokáig élvezhesse jókedvben, viruló egészségben! Jól esik olvasni azt a meleg hangot, mellyel az igazgató a távozó bajtársakról megemlékezik. Ajánljuk a többi intézet figyelmébe!. Halottja egy volt az intézetnek: Kósa Lajos I. é. növendék. A gyakorló-iskola a kis Kodolányi Árpádot veszítette el. A rendes anyagon kivül Pethes igazg. és Ligárt tanár érdekes magyarázatokat nyújtottak a növendékeknek a magyar nyelvnek az idegen anyanyelvű gyermekek közt való tanitásáról. Kemény Béla v. jegyző a véderő-törvényt fejtegette, Kovács Endre, a szegszárdi selyemtenyésztési felügyelőség kiküldöttje a selyemtenyésztést ismertette vetített képek segítségével. Dr. Molnár István, a »Magyar Gazdaszövetség« kiküldöttje pedig a szövetkezetekről tartott érdekes és tanulságos fölolvasást. A mai szociális viszonyok közt őszinte örömmel látjuk az ifjú tanitó-nemzedék ilyen irányú kiképzését. A londoni magyar kiállításon 10 drb. fényképpel vett részt az intézet. Nagy örömmel számol be az értesítő az intézetbe bevezetett villamvilágitásról, valamint a föidmivelésügyi minisztertől felállított mintaméhesről. — Nagyobb kirándulásokon nem vett részt az ifjúság; de a tanári kar vezetése alatt felkereste mindazon közelebb fekvő helyeket, ahol nemcsak szórakozhatott, hanem tanulhatott is. A miniszteri rendeletek 3 lapot foglalnak el. Kár a helyért! Csak a legfontosabbakat kellene közölni! Nagy súlyt helyezett az intézet a növendékek nevelésére. »A tanári gyűléseknek folyton-folyvást tárgyát képezte a növendékek valláserkölcsi élete felett tartott szemle.« Époly odaadóan ügyeltek a hazafias érzelmek ápolására is. »Aki a nemzeti érzületet, ha gyermekes meggondolatlanságból is, megsértette, az irgalomra, kegyelemre nem számithatott.« Helyes! Ünnepségeket szép számmal rendezett az intézet. Részletes ismertetésüket helyszűke miatt mellőzzük. Elég, ha annyit mondunk, hogy a tanitó-képző ünnepélyeit mindig szivesen látogatta városunk intelligens közönsége. Különösen az ének- és zenekar volt mindig népszerű. A növendékek ellátása c. fejezet részletes kimutatást nyújt az élelmezésről, magyarul »koszt«-ról. Jól élnek a fiuk, nem halnak meg éhen. Csak azt szeretném tudni, hogy pl. péntek este (jun. 12-én.), hath. növendékek is kaptak-e marlia-pecsenyét mártással és zsemlye-gombóccal? . . . A gyakorlati képzésre rendkívüli nagy gondot fordítottak. Legtöbbet természetesen a IV. évesekkel foglalkoztak, akiknek gyakorlati kiképzésében az egész tanári kar részt vett. Beiratkozott 118, vizsgálatot tett 113 növendék. R. kath. 73, gör. kath. 2, ref. 23, ev. 10, izr. 5. Az eredmény nágyon szép. Részletes kimutatásul nem szolgálhatok, mert a III. éveseknél kifelejtették az általános osztályzatot! Az intézetnek fennállása óta összesen 1930 növendéke volt, akik közül (az intézetben) 311 kapott oklevelet. Az értesítő végre közli a gyakorló és gazdasági ismétlő-iskola növendékeinek nevét' és érdemsorozatát. A városi tanács f. hó 25-én és 29-én ülésezett. Az ezelőtt 6 évvel megválasztott városi képviselők mandátuma az óv végével lejár. A tanács ezért elhatározta a választási eljárást

1 a legtöbb adót fizetők ősszeirása után foganatosítja. A városi főjegyző mellé a névjegyzék összeírásaira minden kerületből 2 2 tagot kér fel. Ezek a I. Kende Ádám dr. és Hanauer Zoltán, II. Botka Jenő es Ács Ferenc, III. Kovács Sándor és Pados József, IV. Kőrös Endre dr. és Halász Mihály. A tanács f. hó 29-én tartott ülésén a vármegye alispánjától megküldött a m. kir. föidmivelésügyi miniszternek a busvizsgálatra vonatkozó rendelet, amely aug. hó 1-én életbe lép, a köv. határozatot hozta: Tekintettel arra, hogy magán és köz-fogyasztásra szarvasmarba, borjú, ló,-szamár, öszvér, továbbá közfogyasztásra, juh, bárány, kecske, gödölye, sertés és malac csak közvágóhídon vágható, ennélfogva a v. tanács a közvágóhidnak egy sertésvágóhíddal való kibővítését elrendeli. Felhívja a v. mérnököt, hogy a vágóhíd istállóját sertés szúrásra, a mellette levő helyiséget vizforralásra, továbbá a fentmaradt helyiségekből egyet- az állatorvos hivatalos helyiségéül, egyet husvizsgálatra, egyk pedig hatósági husszék céljaira alakittasson át akként, hogy a sertésvágóhíd teljesen elkülönítve legyen a szarvasniarha-vágóhidtól. A sertések felhajtására a kert utcai keritésén egy kaput nyittasson, sa kertben alkalmas helyen nyitott sertés-állást, akolt építtessen, nemkülönben a folyékony szennyvizek befogadására egy vízhatlan gödröt, az elkobzott és egyébb szilárdabb hulladékok számára egy nagyobb ládát állíttasson fel. A gyepmestert pedig kötelezi a tanács minden másodnap az összegyülemlett hulladékok és szennyes folyadékok eltávolítására. Minthogy pedig, r. t. városban a husvizsgálatof egyedül az állatorvos teljesítheti, meghagyja az állatorvosnak, hogy aug. 1-től a husvizsgálatot, valamint á husbélyegzést és a lajstromok vezetését a vágóhídon Gyenese Pál segédlete mellett foganatosítsa. A rendelet értelmében szigorúan megtiltja a tanács a mészárosoknak, hogy növendék marhák húsát a nagy marhák busának eladására nyitott üzlethelyiségeikben mérjék ki, hanem tartoznak e célra külön üzlethelyiséget nyitni, ahol növendék-marha bus cimen mérhetők ki a magyarfajta marhák 2 hócapos kortól 3 éves, a nyugoti marhák 2 hónapos kortól 2 éves korig, továbbá a bivaly hus énnek külön megjelelése mellett. A hentesek, vendéglősök figyelmeztetnek, hogy a közfogyasztásra szánt sertést, malacot, bárányt, birkát, borjut, kecskét, gödölyét csakis a közvágóhídon szúrhatják le, a v. tanács által meghatározott időtől kezdve, t. i. at

1 ól az időtől kezdve, amikor a kibővített sertésvágóhíd rendelkezésre áll, vagyis felépül, melyről értesítve lesznek. Minthogy a közvágóhíd kibővítése és annak üzembe tartása tetemes költségbe kerül, a tanács a vágatási dijat 20 kg.-on felüli sertéseknél 2 libán, 10—20 kg-ig terjedő süldőknél 1 korban, 1—10 kg-ig terjedő malacoknál 50 fill.ben, a vizsgálati dijat pedig a sertéseknél 30 fiíl.-ben, a süldőknél 20 fill.-ben, a malacokLukács D ezső r ] I w i kömives-mester és épitési-vállalkozó 1 Pápa, Laki-utca »5. sk. Vállalkozik mindennemű komi ton

« munkálatokra, építkezésekre. Felvilágosításokkal, tervezetekké, költségvetéssel szívesen szolga.. Az ópittotö közönség pártfogását kéri.