Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-01-19 / 3. szám

2. PÁPA és VIDÉKE 1908. januá

r 12. kell, s valahol de hol ? ujat [építeni. A két utóbbi gondolat nem igen birt gyökeret verni; a felemelés valószínűleg azért, mert csak sötétebbé és levegőtlenebbé tenné az udvari helyiségeket, s igy szaporitólag ugyan, de nem celszerüen hatna; a másik, az uj épület, uj helyen, megfelelő terület, s főkép a pénz hiányában utópiának marad sok időre. —• Csak a kibővítés eszménye az tehát, amivel az illetékesek foglalkoznak, s nekünk sem kell egyébre ügyet vetnünk. A takarékpénztár intézeti házát nem adja, de drága is lenne ez, s igy a bővítésnek csak egy eszköze kínálkozik, a Steinbergerház. — E lap is foglalkozott már ennék a háznak a kérdésével, s arra a konklúzióra jutott, hogy az emlegetett adoptálási: költségek oly magasak, hogy a vétel e miatt nem kívánatos. E sorok Írójának is az a nézete, hogy 11—42,000 korona alakítási költség mellett, amely a tapasztalat szerint nem is annyi, hanem több lenne, ez a vétel sem kecsegtető; kérdés azonban, hogy .pénzügyi helyzetünket, a bővítést kívánó szükségleteket, valamint a megszerezni kivánt épület beosztását, s a városházhoz való, — hogy ugy mondjuk, •— csatlakozását tekintve, van-e szükség ilyen nagy összegű munkálatokra. Aki a helyzetet nem ismeri, az azt fogja mondani, hogg nincs, mert a helyettes polgármester szobája előtti folyosó folytatást talál a szomszédos ház előszobájában, amelyből a padlásfeljárat eltávolítható, s ha az emeleti lépcsőház elinvináltatik, s a város az u. n. jegyzőségi szobának azt a részét, amely a függő folyosóra való kijárattól a mai polgármesteri előszobába besarkallik, feláldozza, (amit megtehet: mer.t az uj házban elegendő helyiséget nyer,) ugy a megnagyobbitaodó terem előtt hatalmas formás előcsarnokot kap. Ami pedig a nyerendő hivatali helyiségeket illeti, ezeket a falak kidobásával, illetve eltolásával, és egyéb szükségesnek mutatkozó, de egyáltalán nem nagyon költséges változato kai bőségben úgyszólván készen találja. A földszinti részek is párhuzamosak s igy könnyen összekombinálhatok, a boltokat pedig jövedelmezőség okából a város is megtarthatja. Igy azután ez a terv nem visszar riasztó, mig az olyan gondolat, hogy mind a két épület közép, (udvari) része kidobatnék, s mindaz, ami ezzel járna, szerintünk nem vezethet másra, mint, hogy a képviselőtestület a kibővítés egyetlen lehetőségét ismét levegye a napirendről, amit az illető hivatalok érdekében igazán sajnálni kellene. * Hallottunk arról is, hogy az építészeti bizottság utcanyitási tervekkel foglalkozott s elfogadásra is ajánlott kettőt, amelyek mindegyike a Jókai-utcát kötné össze a város nyugoti részével. Kétségtelen, hogy az igazán hosszú utca ilyen mellékutcák nélkül nagyon szűkölködik s különösen a Széchenyi-tér és Zrinyi-utca közti vonalon érezhető ez legjobban. Az egyik projektum azonban, amelyet a lapok szerint, a bizottság előterjeszt, nézetünk szerint nemcsak egészen hibás, célszerűtlen, de pénzügyi okból sem alkalmas a megvalósításra. Az a terv, t. i. hogy az egyik uj utca az irgalmasrendtől megszerzendő telken s a mögötte levő házt.elken létesüljön, megint csak olyanforma lenne, mint amilyenben volt már részünk, hogy nem találna természetes folytatást; neki menne ugyanis az Anna-kápolna dombjának s csak bal felé való kanyarodással jutna bele a domb déli oldalán vezető útba. S e mellett félő, hogy igen költséges is lenne, amely költségből meg nem térülne semmi sem. — Pár lépéssel odább azonban szinte magától kínálkozik a város tulajdonába tartozó Yoyta-ház, amelynek széles telkéből könnyebben kihasítható az uj utca, amely igen kis eltéréssel nekimegy a föntebb már emiitett Anna-téri útnak s igy jóformán egyenes folytatást talál egészen a Korona-utcáig. (Az utcaneveket nem igen merem idézni, mert azokat a rendezés óta még nem 'tudtam megtanulni, de azt hiszem, másuk sem.) — Ennek az iránynak, a most vázoltán kivül még az az előnye is lenne, hogy a telek ára már ki van fizetve, s igy ujabb megtei keléssel nem járna, sőt lehetséges lenne az utcavonal olyan kiképzése, hogy házhely, vagy kiegészítő részek eladása révén a veszteség is • részben megtéiü'ne. A Zrínyi- és Batthyány-utcák összekapcsolására vonatkozó terv helyes s arra észrevételt tenni nem kívánunk. * Ugyancsak e lapok egyik nem régi számában volt égy liir olvasható, amely szerint a polgármester megbízta volna a városi mérnököt, hogy a város közönsége által a inult évben megvett ama földterületekre nézve, amelyek barakk-laktanya épitési céljára szereztettek nie», készítsen felosztási tervet, mert azon a tájon többen óhajtanának építkezni. Nem tudjuk, mi igaz ebben a hirben, mert csodálatosképen se pro, se kontra viszhangot nem keltett, de ebben a formában hihetetlen. Hogyan ? Tavaly még égetően szükséges volt a laktanya-telek, annyira, hogy a közönségnek meg kellett hoznia a jelentékeny áldozatot s ma már annyira nem kell, hogy magánosoknak akarják eladogatni? Vagy tavaly óta lett bizonyossággá, hogy itt ugyan laktanya sohasem lesz? — Akármikép áll, a tény az, hogy a képviselőtestület azokat a földeket meghatározott célra vásárolta s igy azok vagy arra fordítandók, vagy, ha a cél elérhetetlen, — amiről jó lett volna az ügylet megkötése előtt tájékozást szerezni, — akkor ismét -csak a képviselőtestület és más senki sem jogosidt azok miként való felhasználásáról intézkedni. Ennyit erre ; egyébiránt pedig megjegyezzük, hogy ha végül csakugyan nem épül kaszárnya, akkor is meg kell gondolni, hogy mire vezet a város kültelki terjesztése, amely nízust a belterületek már is sinylenek s a termőföld folytonos csökkentése városunkra egyenesen szociális veszedelmet jelent. Jó lesz az is, ha a képviselőtestület a pár év óta úgyszólván napirenden levő telek- és házvásárlásokban most már szünetet tart, mert a város adósságának s következésképen a lakosság terhének növekedése, előbb-utóbb katasztrófába visz bennünket. Nemo. Városi közgyűlés. Szerdán, f. hó 15-én városi közgyűlés volt, amelyet d. u. 3 órakor nyitott meg Mészáros Károly polgármester. A jegyzőkönyv hitelesítésére a polgármester Hajnóczky Béla, Majersberg Samu, KobeFa Károly, Baráth Károly és Langraf Zsiga képviselőket kérte fel. Interpellációk. Herz Béla a mult közgyűléskor tett interpellációjára a polgármester tudomásul adja a közgyűlésnek, hogy kérdést intézett a helybeli honvédhuszár parancsnoksághoz. A válasz igen megnyugtató, mert. a kaszárnyában elhelyezett robbanó anyagok a honvédelmi miniszter szakközegének ulmutatása szerint helyeztettek ugy és oly biztos heiyre, hogy azok a város lakóira semmi veszedelmet nem hozhatnak. A választ tudomásul veszik. Halász Mihály arról panaszkodott, hogy egy régi közgyűlésnek határozata még most sincs keresztülvive, az t. i., hogy az alsóvárosban két tömlőkocsi helyeztessék el. A polgármester tudomásul adja, hogy igenis a határozat szerint a város azonnal beszerzett két tömlőkocsit és hogy abból az egyiket a női kórházba, a. másikat pedig a vágóhidhoz helyezzék el s ezzel a városgazdát bizták meg. Bottka Jenő kérdést intéz a polgármesterhez, hogy mit szándékozik lenni a pince-viz eltávolítására? A polgármester válaszában tudomásul adja, hogy ivet köröztetett a háztulajdonosok közt azon kötelező nyilatkozattal, hogy az érdekeltek hajlandók-e a költségek egyharmadát viselni? Az ivek visszaérkeztek, de igen .kevés aláirássál. Hajlandó azonban ezen kérdést a jövő közgy. tárgysorozatba felvenni. Tárgysorozat: A tárgysorozatnak I. pontja, amelyben a pénzügyi bizottság azt javasolja, hogy a várös telkén a Jókai-utcában földszintes házat építsenek a kataszteri hivatal számára, most tárgyalás alá nem került, mert a gyűlés ekkor még ily ügyre nézve határozatra képes nem volt. Ezt, valamint a tárgysorozatnak más négy pontját febr. 17-én tartandó közgyűlés fogja érvényesen tárgyalni. A vágóhíd építéséhez (inditványképen) szólalt fel Bellner Vilmos. Nagyon helytelennek tartja azt a tervet, hogy a vágóhidat a régi faiskola helyére építsék, mert az igen messze esik a várostól. Helyette ajánlja a szövőgyár mellett levő területet és ha ez nem volna elég, a szomszéd terület tulajdonosa, ifj. Polgár József hajlandó annyit, amennyi szükséges, négyzetölenkint 10 kor.-jával eladni. Tudomásul vették az indítványt és ez ügyben a jövő közgyűlésen határoznak érdemlegesen. Lippert S. ajánlata. Lippert Sándor városi képviselő a főtéren levő házát a városnak megvételre kínálja. 20,000 koronát kér most, egyszerre; életfogvtáig pedig minden évre 5000 koronát félévenkint előre. Ha pedig ily feltétel mellett a város nem hajlandó átvenni, örökáron 80,000 koronáért kínálja. A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy ezen pont vétessék le a napirendről. Az állandó választmány határozata pedig az, hogy ujabb tanulmányozás végett adassék vissza a pénzügyi bizottságnak. Szavazatra került a dolog, a pénzügyi bizottság határozatát fogadták el néhány szavazat ellenében. A hns és boradók. Az állandó választmányban Mészáros Károly polgármestár azt indítványozta, hogy a közgyűlésből kifolyólag a város kérvényezze a ministeriumtól a bor és a husadók átengedését. A siker érdekében pedig szólítsák fel a