Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-04-14 / 15. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907. április 14. 15. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre . . 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség: Pápán, Petöfi-ntca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A bankalapításokhoz. Városunkban most folyó bankalapítási verseny egészen lázba hozta az embereket. Nemcsoda! sok érdek ütközik. Akkora zűrzavar volt az első héten, hogy csak a babiloni toronyépítés látta mását a meglepetés szülte sokféle ellentmondó és variáló véleményeknek. Ma már higgadtabbak a kedélyek. Többé-kevésbbé számoltunk az eshetőségekkel, mérlegeljük hát a helyzetet az »alapítók« szempontjából. Pápán két számbavehető pénzintézet van. Az Önsegélyző szövetkezet »Zártkör«, csak tagjaival csinál üzletet, tehát nem nyilvános, úgynevezett közpénzintézet. Igaz, hogy a város is számottevő alapítványt kezel, de épen mert nyugvó tőke (alapítvány), tehát csak a legreálisabb — betonnál is biztosabb fundamentumu kölcsönökre kaphaphatók azok, igy hát, mint a nagyközönség segélyintézete, szintén nem jöhet figyelembe. A helyzet ura Pápán a tiszteletre méltó és szilárd Pápai Takarékpénztár talán igenis konzervatív igazgatással, felszaporodott tartalékalappal, óriási betétekkel, haladva évtizedes nyomokon. A másik pénzintézet még jóval kisebb arányokban mozog, semhogy a város és vidék nemzetgazdasági érdekeit ápolni hivatva volna, vagy legalább is eszközölhetné. Minden haladás a földmivelés, ipar vagy kereskedelem terén ujabb pénzkövetelésekkel áll elő. Ha nincs pénz, — nem kapható meg, —- a legszebb terv is csak délibáb marad, mert magyarán mondva: Körmetlen macskának nehéz a fára mászni. Már pedig 10-15 év alatt többre mentünk a nemzetgazdaságban, mint előbb egy emberöltőn. Ha tehát megközelíthetetlen a pénz, akkor megáll a fejlődésünk, gyarló a földmüvelés, hátramarad az ipar, pang a kereskedelem. Itt kezdődik a pénzintézetek óriási befolyása az emberek jólétére. A pénzintézetnek kell vezetni, mindenféle elfogadható pénzkeresletre készen lenni, pénzt kínálni, a közönséget a pénz okos, hasznos felhasználásának ezerféle módjára kitanítani, minden megszorult embert — kockázat nélkül — kisegíteni. Modern-nek könnyelműség nélkül, szolidnak maradiság nélkül! — ez a pénzintézetek aranyregulája. Modernnek, szolidnak lenni hazafiúi erény, társadalmi kötelesség; könnyelműnek és maradinak lenni bün az intézet, a környék, a részvényes és ügyfél iránt egyaránt. Hol és mi a hiba, mások talán jobban tudják, de hogy Pápán legkevésbé sincsenek az igények kielégítve, azt tán senki sem tagadja. Vagy tán igen ? Akkor miért boldogultak „Hitelforgalmi iroda" cime alatt népnyomoritók éveken át városunkban? Miért mennek a kölcsönvevők a vidékről a Veszprémi Alapitványi Pénztárhoz annyian, hogy a Pénztár legújabban csak 1/

i—

1/

3 év alatt folyósítja a bekeblezett jelzálogkölcsönt? Miért mennek még a protestánsok is, de még a zsidó is, pedig ezeket ugyancsak rezzegették ám a »pápista hatalom« terjedésével onnan? Miért fizetnek Pápa Vidékéből magyar testvéreink még a brassói szászoknak is kamatot? Miért kaphatnak jelzálogkölcsönt vagy olcsóbb váltó-kamatlábat egy kisvárosi (inkább nagyközségi) pénzintézetnél olyanok, akik azt Pápán sikertelenül keresték? Miért tudja a Kisbirtokosok Orsz. Földhitelintézete egyik falut a másik után elhódítani a környéken? Mikor az amerikai pénzbeözönlés folytán túl vannak intézeteink halmozva 4°/

0-os betéttel, melyik fenti intézet tudna nálánál kedvezőbb helyzetben a közjóra közreműködni . . .? Nem vádolni akarom a pápai pénzintézeteket! De közgazdasági állapotainkról lévén szó, vázolni kellett a helyzetet .. . Sajnos, okai nem vagyunk, ha ilyen rosszul fest a fotogrefia. Ott azonban, ahol igy áll a világ sora, — ott kérem, igenis elkel a pénzintézetek szaporítása, szakemberek bái múlják, hogy még csak most indult meg az akció. Mi lesz az ereomény? Nagyobb lesz a verseny, élénkebb a kínálat, olcsóbb az eljárási dij, elevenebb az üzleti élet, fellendül a kereskedelem, fipar, földmivelés, mindegyik megkapja kellő fedezet mellett a szükséges kölcsönt. Ha egyiknél nem kap,, megadja a másik. Nagy közönségünknek tehát önmaga iránt való kötelessége a bankalapításokban erejéhez mérten résztvenni, Falusi. Követendő példa. Egy ici-pici kis község, melynek nevét talán minden tizezredik ember hallotta, nagyszabású reformra határozta el magát, olyanra, melynek párja kerek e világon csak egy helyütt akad, s ez London. Tamásda (ez a neve annak a községnek) és London tehát együvé kerültek a civilizáció kétségtelen emelésében. Mert mihelyt arról van szó, hogy az alkoholnak a modern kor e legnagyobb nyavalyájának hadat üzennek, az feltétlenül a műveltség,, a felvilágosodottság emelkedését jelenti. A kis Tamásda község lefőzte az összes magyar városokat, nagyközségeket és falvakat. Képviselőtestülete ugyanis azt a határozatot hozta, hogy vasárnap megtiltja a korcsmák nyitvatartását. A vármegyei törvényhatóság ugyan megsemmisítette ezen határozatot, azonban a község fellebbezett és a minisztérium jóváhagyta a község határozatát. íme Tamásda úttörő, nemes, követésre méltó példája. Ezentúl ott megsemmisülnek a vasárnapi tobzódások, duhajkodások, végtelen ivások. Nem lesznek parázs vefcetedásejc,jaem fognak elmerülni a politizálásban, ameL^eMjlfé utóbb nézeteltérésekre vezet. De sok szó esett már erről hazánkban!'' Voltak egyes hazafias törvényhatóságok, melyek felírtak a kormányhoz a vasárnapi korcs4