Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-04-07 / 14. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907. április 7. 14. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre o korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség: Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Jegyzetek a kataszterről. Eső után köpönyeg, vetheti szemünkra a t. olvasó, ha most akár a városi közgyűlés határozata ellen, akár mellette szót emelünk. Nem óhajtunk ellene beszélni, bár sokan szívesen vennék az ilyes beszédet, — mert hát >>az adózó polgárok zsebére megy a dolog.« Mellette több szavunk volna. Azok a városi képviselő urak, kik a közgyűlésen felszólaltak, mind rámutattak arra, hogy az 1 millió 800 ezer koronányi városi adóssághoz 150 ezer korona ujabb adósságot csinálni, meggondolandó dolog. Ennek a felveendő uj kölcsönnek évi kamata 5°/

0 mellett nagy összeg, amelyet a minisztérium részéről megajánlott házbér el nem ér, meg sem közelit. Tehát a város rá fog fizetni az építendő uj házára. Joggal kérdezhette volna valaki, vájjon van-e még egyszer 8600 korona fölöslege pl. a vágóhidi pénztárnak, hogy ebből pótoltassék a ház jövödelme, mint a Török B.-utcai városi bérháznál történik. De vannak más szempontok, a melyek a képviselőtestület határozatát viszont megokolttá, elfogadhatóvá teszik. Ez az, hogy hosszú évek sorára több család telepszik meg városunkban. (A 30—35 évben nem hiszünk; — kataszter ennyi ideig egy vidéken dolgot nem talál, ez mozgó hivatal; 10— 12 év múlva néhány felülvizsgálón kivül a többit nehezen látjuk magunk között.) Tegyük fel, hogy 15 évig itt lesznek. A kereskedő, az iparos, a termény-piac meg fogják érezni, hogy uj vásárlók, uj fogyasztók vannak városunkban. Ez a fogyasztási és az egyenes adók utján is jelenthet a városnak jövedelmet. Igaz, hogy az évek folyamán a hozzánk érkező mérnökcsaládok a nyarat nem fogják városunkban tölteni, de azért számithalunk ugy, hogy családonkint 2000 koronát városunkban fognak forgalomba hozni. Ennek elő- . nyét peclig mindenki megérzi, kivéve a fixfizetésből élő hivatalnokot, tanárt, tanítót, szóval azt, aki nem termelő, i vagy nem kösvetitő. Sőt ez az osztály csak hátrányát fogja látni a felmérési hivatalnak, mivel a piaci áruk, sőt talán az ipari termékek is, bizonyára a lakásbérek néhány °/

0-ka\ emelkedni , fognak. Most ez utóbbi eshetőség miatt örülni tudunk annak, hogy egyrészt a város is építtet, másrészt kilátás van néhány magánépitkezésre is, mivel a lakásszükséglet nagy, a kért lakásbérek sokszor ijesziők. A város képviselőtestülete, — tudatosan-e, vagy csak szándéka nélkül, — szociális lépést is tett a házépítés elhatározásával: lakásokat teremt és iparosaink egy részének munkát ád; forgalmat idéz elő, amire valóban szükség van. (Bár valamennyi ajánlattevő pápai lett volna.) Számításon kivül hagyjuk azt, vájjon a villanyfogyasztásból, vizdijból lesz-e a városnak jövedelme, - mivel ez a dolog aránylag csekélység. A fő dolog a kérdés megbirálásánál az, hogy a város minden esetre megnyeri a réven azt, amit elveszít a vámon. A maga pénzét, a leendő költségvetés kölcsöntörlesztési cime alatt nem fogja egészében megkapni, de majd lesznek a költségvetés fedezeti részében szemlátomást emelkedő tételek, amelyekből a nem egyenes (indirect) uton való kárpótlás meglesz. Az idegen forgalom, a piac, a kereskedelem, az ipar, ezek fognak jövedelmet nyújtani a városnak a hozott áldozatért. Csak ezt lehet okul felhozni és elfogadni. Maga az a puszta tény, hogy lám, Pápán felmérési felügyelőség is van! ez — nem argumentum, ezért nem szabad áldozatot hozni, még kevésbbé mondhatjuk azt hogy nekünk van, Veszprémnek nincs. Ez csak játék volna a veszett fejsze nyele, meg az elhullott tehén kötele felett. Mi reméljük, hogy Pápa városa a hozott, illetőleg hozandó áldozatért kárpótlást nyer. Legyen is igy! A népiskola és a nemzetközi szociálizmus. A néptanító működése révén tudomást szerez a nép bajairól, ismeri annak gondolkodását, érzelemvilágát, nyilt vagy rejtett törekvéseit, mert ezen dolgok mind szoros összefüggésben állanak munkájával, a népneveléssel. S a néplélek megnyilatkozásait megfigyelvén, nem egy helyen azon sajnos tapasztalatra jut a tanitó, hogy a nemzetközi szociálizmus már az ártatlan gyermekek köréből is szedi áldozatait. A lelkiismeretes és hazafias érzéstől áthatott tanitó azért annál nagyobb erőfeszítést fejt ki nevelés-tanítás alapja, a vallásos és hazafias szellemi nevelés érdekében, minél inkább közeledik az ellenkező áramlat. Fontos és szép feladat vár a néptanítóra, melynek betöltését megköveteli — még pedig joggal — a társadalom józanabb eleme és a hazafias szempont is. Mert hiába való minden társadalmi munka, ha a népiskola, mint a nagytöbbség iskolája, erkölcsileg kifogásolható és a gyakorlati élet tisztességes követelményei iránt érzéketlen elemet bocsát ki kebeléből. A népiskola az alapozó műhely, melynek munkájától a nemzet zömének erkölcsi meggyőződése és életrevalósága függ. Ezt beismervé és elfogadva, már a népiskolában értessük meg a gyermekekkel, hogy ember és ember között lényegileg különbség ugyan nincs, mert valamennyien egy Atyának testtel-lélekkel biró gyermekei vagyunk, mégis az Isten nem egyforma tehetséggel, javakkal áldott meg bennünket, hogy ezzel is egymásra való utaltságunkat kifejezésre juttassa, mely utaltság alapja minden társadalmi életnek. Alaptörvénye: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!« Ebből kifolyólag köteles az erősebb a gyengébbet segíteni, gyámolítani, a gyengébb pedig bizalommal közeledjék az erősebbhez. Ehhez jogcime van. mert Isten előtt testvére. Ezeknek hangoztatása és az iskolai munkában való gyakorlati alkalmazása által eléri a népiskola, hogy tanulói között le fognak dőlni azok az esetleges válaszfalak, melyek már az iskolában külön kasztokba osztják a gyermekeket. A történeti oktates keretében pedig említsük az ókor rabszolga rendszerét, annak íeltünte