Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-04-07 / 14. szám

63. PÁPA és VIDÉKE 1907. március 7. tésével, kogy az ember igazi méltóságára ,osak a keresztény tanok befogadása révén emelkedett, mert azok szüntették meg a rabszolgaságot. A keresztény vallás szeliditette meg a nemzetek szokásait, az éltetője és fenntartója ma is a népeknek. Ennek bebizonyítását különösen kidomboríthatjuk nemzetünk történetéből, mert ha a magyar nem tért volna a keresztény hitre, ugy ma már hazánkban hirmendó sem volna belőle. S a közös érdekért, embertársai javáért dolgozó és áldozó oly sok ragyogó példáit állithatjuk a gyermekek elé, amennyit és a minőt kevés nemzet a világon. Midőn ilyenekről beszélünk, sohase felejtsük kiemelni, hogy ily tettek elkövetéséhez csakis a hit a másvilági életben ad erőt, mely nem tűri az önzést és a haszonlesést. Az uj kor történeti anyaga tárgyalása alkalmával pedig ismertessük meg a gyermekekkel a francia háborúk idején keletkezett jelszavak — függetlenség, egyenlőség, testvériség — rosszul -értelmezett tartalmát s hatásukat. Az alkotmánytannal kapcsolatban utalunk a társadalmi rend szükséges voltára, a törvénytiszteletre, hatalomra és forrására, Istenre. Ismertetjük a munkás törvényeket, méltatván azoknak a nép javát célzó intézkedéseit. A földrajz és egészségtan körében utalunk a nép megélhetési viszonyaira és arra, hogy a nyomor oka a legtöbb helyen a szellemi elmaradottság és a pálinka élvezete. De egyúttal rámutatunk és lehetőleg gyakorlati utmutatást is adunk arról, hogy népünk sok oly foglalkozást is űzhetne, melyekből kevés befektetéssel jól pénzelhetne s ennek révén sok ember megmenekedhetnék a hontalanság keserű kenyerétől. A gazdaságtan keretében mutassuk meg alapját a helyes irányú marhatenyésztésnek, a haladottabb gazdálkodási rendszerek, a gyümülcstenyésztésnek, egyúttal figyelmeztessük növendékeinket, hogy a kisgazdák szövetkezés utján sok oly előnyt biztosithatnak maguknak, mire egyenkint nem volnának képesek. Leánynövendékeinkkel értessük meg, •hogy nem az az értékes ruha, amit drága pénzen vesznek, hanem az, amit önkezük munkájával szőnek, készítenek. Bár igaz, hogy az erre való utalás nem elég arra, hogy a mai haladott gyári ipar mellett gazdaasszonyaink maguk szőtte ruhát fognak viselni, amit otthon maguk készíthetnek, azért nem mennek a boltoshoz. Be kell velük láttatni, hogy a ma szokásos divatos öltözködést a gazdák jövödelme sem birja meg, s hány család jut a tönkre az esztelen fényűzés miatt. Ennek hangoztatása a leendő családanyák előtt különösen fontos, most bízvást mondhatjuk, hogy nem uralkodnék annyira az elégedetlenség és ennek nyomán nem terjedne annyira a nemzetk. szociálizmus, ha házias, takarékos, józan gondolkozású családanyáink volnának. — A menyiségtannak adjunk erkölcsi hátteret! A számító ember nem ül fel bármily sületlen Ígérgetésnek s mielőtt számadását végrehajtja, megszólaltatja lelkiismerete szavát is. Ezt hangoztatni és a gyermek vérébe ültetni a mennyiségtani oktatás erkölcsi oldala. — Az olvasással kspcsolatban erösitjük a gyermek vallásos és hazafias érzését, előkészítjük a gyakorlati életre. Gondoskodunk arról, hogy a jóiránti ragaszkodást szinte természetévé fejlesztjük, s arról hogy nemcsak iskolakötelezettsége alatt, hanem azontúl is jó, hasznos olvasmányt kapjon. S ha e mellett az olvasmányt — helyes kezelés mellett — megérti, ugy nem fog felülni azon sok piszkos, léha tartalmú újságnak, könyvnek, melyet a nemzetk. szociálizmus terjeszt. Mindezen utalások a vallás-erkölcsös nevelésből fakadnak, melynek leglényegesebb tárgya a hittan. A keresztény vallásnak egyetlen egy oly tétele sincs, mely a szó nemes értelmében egyúttal szociális vonatkozású nem volna. Hisz a ker. vallás a nép viszonyaihoz van alkalmazva; megtalálja annak tételeiben ugy a legfényesebb elme, mint a legegyszerűbb pór a maga igényeinek megfelelőt. Az üoszes életelvek, melyek testünkre, lelkünkre jó hatással vannak, belőle folynak. Elkísér a bölcsőtől a sirig. Az tanit meg helyesen élni. A népiskola -hil-tanitása arra oktassa gyermekeit, hogy "kát tudja adni vallásos gyakorlatainak és adjon szilárd alapot, hogy a vallásos élet mezejéről növendékei az életben so-, hase térjenek le. Ezt szem előtt tartva, ismertesse meg növendékeivel azt a veszélyes helyzetet, a mibe élethivatása között juthat, s ahol különösen napjainkban sokszor szánakozásnak, gúnynak ki lesz téve, de igazságának tudatában küzdjön előrelátással, rendületlenül, mert a vallásilag vett jellemes ember, már e földön is boldog, de ha csapások súlya alatt roskad is, jutalma nem maradhat el, mert tanitásuk megalapítója monotta: »Ég és föld elmúlnak, de az éri szavaim nem múlnak el.« Színészet. Több hónapi távollét után ismét körünkbe érkeztek a színészek. Szálkay Lajos igazgató március 31-én, húsvétvasárnap kezdette meg uj erőkkel kiegészített társulatával előadásait. S most, hogy az első hétnek végére értünk, már is örömmel konstatálhatjuk, hogy közönségünk ezúttal is melegen, karolja fel a szinügyet, mit sürü színházlátogatással .dokumentál. És méltán! Hisz Szalkay igazgató is igyekszik közönségének minden megvalósítható kívánságát teljesíteni: újdonságok, operettek, fővárosi vendégszereplők stb. dolgában. Miután a társulat primadonnája gyengélkedése miatt csak a jövő héten kezdheti meg szerepléseit, Szalkay 10 estére Sziklay Szeréna fővárosi divát szerződtette, ki különösen a Vig özvegy címszerepében közönségünket a legteljesebb mértékben meghódította. A zenekar szintén meggyarapodott: cellista is került, még pedig a javából. Egynek különösen örülünk. A karmester ezúttal csak dirigál s nem játszik azon a bizonyos harmoniumon, melyről már a mult alkalommal megmondottuk, hogy nem színházi hangszer. Az egyes darabok rendezése igen jó s látszik, hogy avatott kezekben van letéve ez az ügy is, Megtörtént ugyan, különösen az első előadásóknál, hogy a ki- és bejövök (miután tévedésből egy és ugyanazon ajtót használták) összeütődtek, no meg, hogy egy alkalommal egynehányan egy jelenettel előbb léptek a színpadra, — mindez azonban nem róható fel a rendezőnek s azok, kik ebben bűnösek, bizonyára el is veszik büntetésüket az elég szigorú színházi paragrafusok alapján. Szóval: kilátásunk van arra, hogy Szalkay színtársulata és közönségünk — egymásnak kedvében fog járni. A lefolyt napokról részletesen a kővetkezőkben számolunk be: Vasárnap délután félhelyárak mellett a János vitéz ment. Egészen ugyan nem telt meg a szinház, mindazonáltal csodáljuk, hogy a nálunk meglehetősen elcsépelt darab még most is tud közönséget •vonzani: Igaz, hogy a délutáni előadások sokaknak igazi mulatság szokott lenni. A közismert és népszerű dallamokat is vigan fütyörészték és dúdolták a hallgatók együtt a szereplőkkel. Az előadás maga nem épen a legjobb volt. Kovács Margit igen gyenge hangú Iluska volt; Ráthonm Stefi a címszerepben sem nyújtott kiválóat. Disztonálni még egy vasárnapi primadonnának sem szabad. Medgyaszay kellemes hangú tenorista volt a strázsamoster szeméiyesitőjeként. Bátori (király) sokat mókázott, improvizált. Torclay Erzsike igen szép hanggal rendelkezik, jól játszik és énekel. Mint francia királykisasszony szép alkalma nyilt bemutatkozni. A zenekaron meglátszott, hogy még nem igen szokott össze. Az egyes zeneszámok azonban mintha kissé gyors tempóban lettek volna előadva. Este A harang került bemutatásra. Kacsóh ezúttal nem tudott oly sikerült zenét nyújtani, mint a János vitézzel. Talán még a koldusok dala a legszebb és legeredetibb, a többi bizony kevés tartalmú szerzemény. Maga a legendának nevezett színdarab igen jó hatást keltett azokban is, kik eleinte attól tartottak, hogy a katholikusokra bántó tendenciája miatt ott kell hagyni a színházat. Nem is lehetett látni a közönség között papot, pedig is ez dicséretére legyen mondva a szerzőnek — nyugodtan végig lehet néznie bárkinek. E darabban az öreg pap honszeretetes áldott jólelküsége, becsületessége s tisztasága oly szépen domborodik ki, hogy valóban öröm végig nézni. Déri és Bátori kitűnően játszottak, lnke és Gyárfás szintén. Tömbömé és Szatmáriné mint koldusok kiválóak voltak. Hétfőn délután Gülbaba, este e Vig özvegy ment. A Vig özvegyben Sziklay Szeréna hódította meg a hallgatókat gyönyörű énekével és játékával. Leheletszerű pianisszimói különösen szépek voltak. Méltányolta is a közönség az élvezetnyujtást s sürü tapsokkal honorálta a művésznő játékát. Kedden A tolvaj c. színművel mutatkozott be a drámai Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhák, uradalmi erdésztiszteknek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák legelegánsabban mérték után. f t ff Legelismertebb oég

. (jp o ]) j] 2i s o Érmekkel kitüntetvel első pápai férfi-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek.