Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-03-31 / 13. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907. március 31. 13. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24- fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség; Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal ; Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Húsvétkor, írta: Francsics Norber*. Megölték. Barátai pedig áhítatos kegyelettel sziklasírba helyezték. Elllenei megpecsételték a zárókövet, hogy örökre eltemessék az ártatlanul meggyilkoltat, az emberiség halottját. Hasztalan volt törekvésök, mert az igazság a koporsóból is kitör és eget kér! Feltámadt! Ez az örök jónak, szépnek és igazságnak fenséges diadala! Megcáfolhatlan történelmi tény. E tényből nyert hitéit és* legyőzhetlen erőt a Kriszlus-hirdette tanok "összessége! E tényből gyúlt ki a lelkestidSs* lángjhy e tényre jegecesedett meg a meggyőződés ereje a tanítványok lelkében! Bátrakká lettek a félénkek, izmosakká a gyengék, határozottakká az addig tétovázók. És mentek; mentek az ismert világ minden tájékára, hogy hirdessék a kereszt hősének diadalát, fajunkat, boldogítani vágyó tanítását. És kitört a korhadt ó-világ nézletének s a Krisztusi elveknek hatalmas harca. Gőgös cézárok és félelmes seregök, agyafúrt bölcselők, kinzásra mindig kész pribékek, elvetemültség és btin egyfelől, a Krisztusi alázatos jogutód és fegyvertelen kis csapata — ajakán az igazság szavaival — halni mindenkor kész aggastyánok s velők együtt el vérzeni tudó férfiak, szüzek, gyermekek, önmegadás és erény másfelől. Folyt a küzdelem és győzött a Krisztus! Helyet foglalt a kereszt a fejedelmek koronáin, hogy emelje fényüket; megjelent a szentélyek magasságin, hogy fel, a tökély felé, irányítsa a gondolatot és lelkeket; gyökeret vert sokak szivében, hogy megteremje az életet üdvösen átalakitó hatásának gyümölcseit. És megifjodásnak, szépülésnek indult a világ megviselt, fakult arculata. Üde épségben alakult ki a családi kör, amelynek határain belül nem rabnő az asszony, hanem öröm-, bánat- és munkaközösségre hivatott egyenrangú élettárs; a gyermek pedig nem a vad ösztön gyümölcse, hanem az Ég ajándéka, kit nem is rabszolga gondoz többé, hanem vallás-erkölcsös szülei nevelés vezet Istenéhez. A rabszolgák ezreinek kezeiről lehull a bilincs, hogy szabadon emelhessék fel karjaikat Istenhez, mindnyájunk közös Atyjához, s a közös testvériség érzetében keblökre ölelhessék azokat is, akik addig kínzóik voltak. Mert megbocsátás és szeretet az uj törvény lényege, könyörület, jótékonyság és gazdag tartalmú eszményiség annak végrehajtása. így támadnak az emberbaráti intézmények, a lelenc-, árva- és kórházak, az önmegadás telepei — a kolostorok; épülnek a felhőkig emelkedő dómok; a művész ecsetje beszédes bibliai lappá varázsolja a néma vásznat, eszményi szép alakot csal ki a durva kőből az ihletett szobrász vésője, megszülemlenek vallásostárgyu remekei a világirodalomnak. Élet- és erőjelenség mindenütt! Ez az élet Abból fakadt, Aki a Golgotán elvérzett; ez az erő Abból áradt szét, Aki a sziklasirból kikelti Hála legyen érette az Istennek! Alleluja!