Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-03-17 / 11. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907^ márc

ius 17. 11. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre' .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség: Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Március 15-ike. Irta: Frcmcsics Norbert. Nemzetiszínű lobogókkal játszodozott a március szele. A kelő természettel együtt ébredett a szabadság vágya. Palotában és kunyhóban azonegy gondolat forrongott az agyakban, azonegy érzés uralkodott a lelkeken. Végigzúgott tereinken a honmentés kiáltó szava és sokszorosan verték vissza a Kárpátok sziklafalai. És a hivó szózatra otthagyta oltárát a pap, könyveit és műszereit a tudós, szerszámait a mesterember, ekéjét a pór, boldog családi körét az apa, nyájas otthonát a még csak serdülő ifju. És egyesültek merész elhatározással, lángoló hévvel a haza munkájára. Küzdöttek mint hősök és meghaltak, mint vértanuk! Vitéz munkát, vér- és életáldozatot kiván! a közügy akkor, most erőáldozatra, vállvetett, odaadó, békés munkára van szükségünk; tiszta, erkölcsös működésre. Egyesítsen ebben is nagy és nemes gondolat, egyesítsen a hon boldogitásának szent vágya és tenni kész akarat mindeneket. Rút Önzés, durva haszonlesés a magán- és közélet viszonyaiban, társadalmi szertelen, lehetetlen célok hajhászása helytelen irányra ne terelje a cselekvés erejét. Társadalmi .állapotunk okos fejlesztése, nemzeti és állami való nagyságunk kiépítése, legyen minden jobb léleknek igaz törekvése. Ezekre tömörüljünk; tömörüljünk őszinteséggel, határozottsággal. A szoros összetartás erőt növel és sikert biztosit. Nemzetek nagysága, országok hatalma nem csupán anyagi, hanem még inkább erkölcsi tényezőkön nyugszik; azok képviselik e szervezetben a testi, ezek az éltető lelki részt; amily mértékben hanyatlanak az erkölcsi tényezők, oly arányban vészit életképességéből a testi fél. Megirták okosan már jórégen, hogy az országok támasza a tiszta erkölcs; enélkül még a régi, egykor hatalmas Róma is ledőlt és rabigába görbedt. A történelem tanúsága szerint pedig ismétlődni is szoktak események. Nagy fontosságuknál fogva a tiszta erkölcs elvei kell tehát, hogy áthassák a magán-és közélet összes viszonyait, a magán- és köztevékenység minden alakját. Erkölcsös munkával emelni a haza közjavát, legyen állhatatos törekvésünk! És e munkából vegye ki részét a hon minden fia, minden lánya; önképzése eszközlésével a nemzet ifju tanuló eleme; hitvesi és anyai tiszte hűséges teljesítésével a nő; agyveleje vagy karja készséges munkájával a férfiú; áldást rebegő szavaival az aggastyán. Akinek pedig kezei még gyengék, vagy már fáradtak a munkára, kulcsolja legalább össze imára hazája boldogságáért! Soha senkinek a munkája se legyen csak az életfenntartás eszköze; dolgozzunk, hogy hazánknak szolgáljunk ! Eszményiség, erkölcs és erő legyen munkánkban hármas jelszavunk! Az első emeljen fel, irányítson a második s együttesen nemesítsék meg a közhatásu tevékenységet és a tisztességes foglalkozás minden ágát, minden alakját! Legyen tiszta munkánk óhajtott eredménye: hozzánk való nagyságának kiépülése, megszilárdulása!