Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-02-17 / 7. szám

1903. február 17. rendkívüli nagy számban megjelent tagokat s a kör diszelnökét, Pető Menyhért celldömölki jószágkormányzót s felkérte őt ünnepi beszédének elmondására. Pető Menyhért részt vett a kath. kör megalapításában. Az első, nehéz években ő volt a kör vezére. Beszédét egész terjedelmében közöljük. Pető Menyhért beszéde. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ha a mai kort s annak szellemét tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy haladunk minden tekintetben. Haladunk a tudományokban, haladunk a felfedezésekben és találmányokban, de fájdalom! haladunk az anyagi nyomorban és az erkölcsök romlásában is. Valamint a test különféle betegségeinek, mondhatnám, túlnyomó része szellemi vagy erkölcsi okokra vezethető vissza: ép ugy a nemzet testén rágódó anyagi nyomornak szintén oly szellemi és erkölcsi okai vannak, melyeket már a fegmegrögzöttebb materialista sem tagadhat. A felületes képzettség, az okszerű megélhetés ismereteinek sajnálatos hiányossága, a szertelen fényűzés, a szaporodó igényekkel szemben észlelhető önuralom és mérséklet fogyatékossága bizonyára nem a legutolsó okai az úgynevezett erkölcsi korrupciónak. (Igaz! Ugy van!). Országszerte felhangzanak a panaszok az erkölcsök romlása és a társadalom hanyatlása miatt. A hivatalos kimutatás, — a statisztika, ezen kérlelhetlen modern tudomány, szomorú tanúsága szerint a büntettek és vétségek évről-évre megdöbbentő pontossággal növekszenek. Még csak egy félszázad előtt például az öngyilkosság a legritkább esetek Közé tartozott; s ha csak 20 évre megyünk vissza, már azt látjuk, hogy Magyarországon az öngyilkosok száma évenkint másfél ezerre növekedett; azóta e szám évről-évre folyton emelkedik s ma már az ötezret is meghaladja. (Mozgás.) így vagyunk a többi bűntényekkel is. Haladunk tehát fájdalom! ezen irányban is, biztosan, következetesen, rohamosan^ mint az emberi testen rákbetegség, melynek orvosságát még nem ismerik. Ezt látva, a nemzet jövőjeért aggódó férfiak minden eszközt fölhasználtak arra, hogy ezen bajokat megszüntessék, vagy legalább pusztitó erejüket, csökkentsék. Ilyen eszköznek tekintették a Kath. Köröket is. A Kath. Körök az ő ismeretterjesztő felolvasásaikkal arra törekesznek, hogy mig egyfelől a Kör tagjainak a tisztességes szórakozásra alkalmat nyújtsanak, addig másfelől keresztény türelemre intve tagjaikat, a megelégedettség magvát hintsék szivükbe. A pápai katholikusok is már régen érezték a Kath. Kör hiányát és meg akarták azt alakítani, de a különböző támadások, a különböző oldalról gördített akadályok azt mindannyiszor meghiúsították. Mig végre 10 évvel ezelőtt vagy lelkesedéssel megalakították a Kath. Kört. 1897. febr. 2-án tartott első közgyűlésen tömörültünk, mert összetartásban van az erő, egymás megismeréséből fakad a bizalom és becsülés, az együvé tartozás tudatában rejlik a bátorság. (Helyeslés). PÁPA és VIDEKE Tömörültünk, hogy szivünk melegéfői szentegyházunknak, ezen égig érő terebélyes fának honunk földére nyúló ágain uj élet pezsdüljön, uj bimbók fakadjanak s nyíljon a hithűség, kötelességérzet, elvszilárdság és hitvédelem illatos virága. (Éljenzés). Tömörültünk, hogy a Kör tagjainak a tisztességes szórakozásra alkalmat nyujtsunk s egyúttal szolgálatot tegyünk a magyar hazának is ezáltal, hogy a társadalom különféle osztályait a vallás szent kapcsával egyesítve gyógyítani iparkodjunk a társadalom sajgó sebeit, melyek semmiféle törvényekkel sem gyógyíthatók. Mert mélyen tisztelt Közgyűlés: »emelje a biró itélőszékét koponyahalomra, irja halálos Ítéleteit embervérrel alá, félemlíteni fog, de javítani vallás nélkül soha«. (Élénk helyeslés). Mélyen tisztelt Közgyűlés! Körünk bölcsőjénél voltak örvendetes-, de voltak lesújtó események is, de ez utóbbiakon Isten segítségével győzedelmeskedtünk. Tapasztaltuk a a régi közmondás igazságát: »minden kezdet nehéz«, de hála a pápai katholikusok buzgóságának, ezen nehézségekkel is férfiasan megküzdöttünk. Körünk bölcsőjénél az áskálódások minden oldalról napi renden voltak; minden alkalmat felhasználtak, hogy az ujjonan megalakult kőrt gyengitsék s ha lehet, teljesen megbuktassák. Nagy nehézségekkel küzdött a Kör. Küzdött az első felszerelési nehézségekkel, küzdött és azt lehet mondani, hogy még most is küzd az alkalmas lakás, kérdésével. De lassan-lassan az ellenséges hullámok lecsillapultak s olyan helyről is kaptunk barátságos tekinteteket ahonnan kezdetben csak hideg, sőt lenéző pillantásokkal találkoztunk. Engedje meg most a m. t. Közgyűlés, hogy ezen 10 év lefolyásáról néhány szóval 1 megemlékezzem. Az I. közgyűlést mngtartottuk 1897. febr. 2-án. Az ideiglenes elnök Pető M. a közgyűlés után jelentette, hogy a m. kir. belügyminiszter 1896. dec. 30-án a pápai Kath. Kör alapszabályait megerősítette. Azután beszámol az ideiglenes vezetőségnek 1896. nov. 22-től 1897. febr. 2-ig terjedő működéséről; majd felhivja a közgyűlést,hogy állandó tisztikart és választmányt válasszon. A közgyűlés Hajnóczky Béla indítványára egyhangú felkiáltással választotta meg a tisztikart, mely a következőkép alakult meg. Elnök Pető M. gimn. igazgató (Zajos éljenzés.) társelnök ifj. Martonfalvay Elek ügyvéd (éljenzes), titkár f Bausz Detre bencés tanár, pénztáros Bock István takarékpénztári igazgató, háznagy Bottka Jenő földbirtokos (Zajos éljenzés), könyvtáros Mohácsy Pál bencés tanár és Krach Budolf irg. r. főgyógyszerész. A választmányi tagokra az elnök elrendelvén a szavazást, az igy alakult meg. 209 szavazatból választmányi rendes tagok lettek: Mermüller Alajos 209, Bánóczy Pál 208, dr. Nyikora József 206, Hajnóczky Béla 206, Ács Feienc 206, Csillag Károly 205, Kovács István 204, Tauber Sándor 209, Hanauer Zoltán 200, Szokoly Ignác 198, Kaufmann Géza 194 és Szeglethy József 159 szavazattal. Póttagok lettek: Hermann János 209, dr. Nagy Imre 207, Legény Ferenc 200, Beguly Nándor 200, Tóth József 200 és Szeleczky Ferenc 178 szavazattal, 3. A körnek ekkor 400-nál több tagja volt, mely szám azonban a lelkesedés fogyatkozásával csakhamar tetemesen csökkent. A lefolyt 10 év alatt a Kath. Kör 10 rendes és 1 rendkivüli közgyűlést és 122 választmányi ülést tartott. A lefolyt 10 év alatt a Kath. Körnek tisztikara a következőkből állott. Elnök volt Pető M. 5 évig, Martonfalvay Elek 1 é., Bottka Jenő 4 é. Társelnök volt Martonfalvay Elek 2 é., Hanauer Zoltán 1 é., Bock István 2 é., Bottka Jenő 1 é., dr. Prikkel Marián 3 é., Szekeres Bónis 1 é. I. titkár volt Bausz Detre 1 é., Mohácsi Pál 1 é., Luka Károly 3 é., dr. Prikkel Marián 1 é., Szekeres Bónis 3 é., dr. Jankovich Tihamér 1 é., II. titkár volt Vágó Gyula 8 é., Arányi József 1 é. Pénztáros volt Bock István 2 é., Szente Ödön 2 é.. Szeleczky Ferenc 1 é., Wachsman János 2 é., Süle Gábor 3 é. I. háznagy volt Bottka Jenő 2 é., Pakrócz Kálmán 8 é. II. háznagy Németh Gyula 3 é., Pala Antai 1 é., Bódai István 2 é., Grószherr János 2 é., Törkenczy János 1 é. I. könyvtáros volt Mohácsi Pál 1 é., Sörös Pongrác 1 é., dr. Horváth Cézár 2 é., Bán János 2 é., Moscsovics Boldizsár 1 é., Nóvák Ödön 3 é. II. könyvtáros volt Krach.Budolf 1 é., Pintér Gyula 3 é., Nóvák Ödön 3 é., Szita Gyula 2 é., Lipka Pál 1 é. Kertfelügyelő volt Kobera Károly 3 é., gazda Víz Ferenc 1 évig. Ezen tiz év alatt választmányi rendes tagok voltak: Adamovics Lázár, Ács Ferenc, Balogh Gyula, Bánóczy Pál, Bermüller Alajos, Bock István, Boda György, Bodó Ignác. Bottka Jenő, Brenner Ferenc, Csillag Károly, dr. Csoknyay János, Grátzer János, Hajnóczky Béla, Hanauer Zoltán, dr. Horváth Cézár Kalmár Károly, Kaufman Géza, Kovács István, 1 Kutrovácz József, Kriszt Jenő, Legény Ferenc, Luka Károly, Martonfalvay Elek, Mátz József, Mészáros Károly, Mura Fülöp, Nagy Károly, Nemsics Antal, Néhmann Gábor, dr. Nyikora József, Pados József, Piatsek Gyula, dr. Prikkel Marián, Stanics Fulgent, Szeglethy József, Szigeti István, Szokoly Ignác, Tauber Sándor, Varga Bezső, Viz Ferenc, Wachsmann János. Wajdits Károly. A körnek alapitó tagjai: Lóskay Jeromos (f) jószágkormányzó, Majláth Gusztáv gróf püspök, Gyulafehérvár, Mórocz Emilián sz. B. r. ujonc-mester, Pannonhalma, Nóvák Ede, sz. B. r. nyug. plébános, Pápa, Ocsovszky Kázmér, sz. B. r. házfőnök, Pápa, Sebők Árkád sz. B. r. alperjel, Bakonybél (f), Zichy-Ferraris Lajos gr. Nagyszőllős (f), Eszterházy Pál gr. Pápa, Eszterházy Sándor gr. A körnek jótevői: pénzsegélyben részesítették a kört: Báró Hornig Károly megyés püspök ur, Ocsovszky Kázmér, Wallis Gyuláné grófnő, Pap Amely és mások. Könyveket adományoztak: Wachsmann János, Ocsovszky Kázmér, Hanauer Zoltánné, Bermüller Alajosné, Kiss Lászlóné, Süle Gábor, Pataky Lajos, Martonfalvay Elek, Somogyi Cyprián és mások. A kerti helyiség átalakításakor az uradalom téglával, az ünnepélyek alkalmával számosan tombolatárgyakkal segitették a kört. A kör tisztikara és különösen vigalmi bizottsága igyekezett a kör tagjait felolvasásokkal szórakoztatni és egy-egy nagyobb szabású ünnepéllyel mulattatni, amelyeken leg-