Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-02-10 / 6. szám
IL évfolyam. Pápa, 1907. február 10. 6. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi* közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre . . . .2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség; Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal; Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Isten hozott! A tegnap esti vonattal megérkezett a budapesti művész-gárda, Itt van Bombay Artúr az opera zenekritikusa. Társaságban aranykedélyü ember, de a tolla félelmes. Elméleti és gyakorlati tudása óriási. Rajongó hive és ihletes lelkű követője a nagy mestereknek. Vele jön kedvence a kis Heinrich Emilia, akinek a művészetéről csodákat mesélnek. Ujjai közt sir a hegedű, mintha csak a szivünk húrjain játszana. Zongorán kis nénje, Herminka fogja kisérni. F. hó 16-án is együtt fognak szerepelni Budapesten egy nagy hangversenyen. Ladányi Vince Adél egyike a klasszikus zene legfinomabb lelkű és legszerencsésebb kezű művelőinek. Pokorny Margitot nem kell külön bemutatnunk. Régi és nagyon kedves ismerőse már ő a pápai közönségnek. Gyönyörű hangjában már többször volt szerencsénk gyönyörködni. Méltó partnere testvére Kamilla. Mindkettőjüket Franek Gábor fogja kisérni, a győri székesegyház országos nevü karnagya. Gecső Jenő rendkivüli kedves fiatalember. Szoros kötelékek fűzik Pápához, hiszen az édesanyja Pápán született, itt nevelkedett. Ma érkezik meg Szentioányi Károly, a poétalelkü pap, a tüzes szónok, az elnyomott néposztály nemesszivü barátja. Már tavaly magával ragadta a pápaiakat; adja Isten, hogy most mélyebben szántson, s- a kath. Népszövetség megalakításával megtöremtse köztünk az egységet! Örömmel köszöntjük kedves vendégeinket s szivünkből kívánjuk, hogy érezzék magukat nagyon jól városunk falai között. Isten hozott! Mese. A kis farkasok először vettek részt az erdők urainak gyűlésén. Hazamenve elmondták Apjuknak, mit láttak, mit hallottak. A kisebbik kérdi a beszéd folyamán: — Hogyan lehet az apám, hogy az oroszlán is, meg a tigris is a magukénak vallották az igazságot, holott amire az oroszlán az mondta, hogy fehér, arra a tigris azt mondta, hogy fekete. Sőt a tigris azt is hangsúlyozta, hogy ő a többiek nevében beszól, pedig nem bólintgattak rá a gyűlés tagjai. —• Nehéz a kérdés, de talán megtudom értetni, kinek lehetett igaza. A tigris hatalmas, erős és bátor, tekintélye is van, azért tartózkodtak az ellentmondástól. Meg azután egyszermásszor elriasztotta tőlünk az idegen erdők hiénáit. Bár mindig egyet érthetnénk! Nem hallottam, mit beszéltek, de aki mindig az én-1 emlegette, annak nehezen volt igaza, mert az én a közügyekben a harmadik, legfeljebb a második személy. — Valami ujat is akart! — Aki ugy akar építeni, hogy a meglevő és szükséges erős pilléreket hamarább ledöntené, mint a legalább ugyan olyan erejű ujat felépitené, az rossz pallér. Én legalább nem szeretném elegendő ok nélkül elhagyni mostani fészkemet, mig az uj, a jobb el nem készül. De ha rossz volna is a vackom, inkább azt tartanám barátomnak, aki segítene, hogy kijavíthassam, mint azt, aki csak azt mondogatná, hogy rossz, hogy bedől, mert az ő beszédének csak a hiénák örülnének, hogy ni, a farkas bajban van. Látjátok, gyerekek, hányszor leselkednek ránk, bárányainkra, antilópjainkra a hiúz, a a hiéna, meg a kigyó, hányszor csúfolódnak velünk a páviánok, meg a bőgő majmok. Milyen jó volt ilyenkor, ha az oroszlán, a tigris, a párduc, meg mi farkasok együtt védtük a nyájat. Elhallgattak a csúfolkodók. — No de majd lesz idő, mikor ismét, egyetérthetünk és majd jó barátok lesznek a tigris, meg az oroszlán. - Akkor lesz ez, ha kigunyoltatás vagy a nyomorúság hoz össze bennünket? Csitt! Még egyet. — Az emberek azt mondják, hogy dobbal nem lehet verebet fogni. — De most csend, aludjatok. TÁ RCA A tánc a pogányoknál. (Ethnographiai tanulmány.) Irta és a pápai hath, kör. február 3-iki estélyén felr olvasta: PARCSAMI HENRI.Í. így farsangi időben a fiatalság legkedvesebb mulatsága a tánc. Sha azt "mondom, táncol az egész világ, nem is igen nagyitok. Mert a tánc szerepelt mindenkor és mindenütt, háborúban és békében egyaránt, s csak néhány olyan népet tudnánk találni, melyek vallási szempontból tartózkodnak tőle. Viszont sok népnél épen a vallási szempont, az ünnep fénye és öröme készteti táncra az embereket. Szent Dávidról is megvagyon irva, hogy a frigyszekrény előtt táncra perdült. Egyiptomban vallásos körmenetek alkalmával táncolva és danolva vonultak a templomokba. Görögországban a krétai kar kimért lépésekkel haladt s himnuszokat dalolt Apolló tiszteletére Rómában Mars isten ünnnepén a sáli papok végigdanolták és táncolták az utcát. Indiában és Tibetben a papok állatoknak öltözve, vad dobolás és trombitálás kőzt táncolnak, hogy az ördögöket elűzzék, s igy kezdik meg az ujesztendőt. Vallásos eredetű az Angolországban divó Szent István tüze körüli tánc, s néhol nálunk is megtalálható a tüzátugrálás. — Szevillában a főegyház nagy oltára előtt a karénekesek III. Fülöp korabeli apród ruhában még most is táncolnak. A tánc ugráló, harmonikus, ütemes mozdulatokban áll. Az ütemet ének és zene szolgáltatja. Ezek a mozdulatok száz és százféle variatióban történnek, s majdnem minden népnek megvan a maga nemzeti tánca. Ezek köziül akarok néhányat megemlíteni, hogy megismerjük a más világrészbeli nápek táncra való hajlandóságát. Néhol adataim szükszavuaknak bizonyulnak, másutt egyet-mást elkellett hallgatnom. Egy dolgot azonban • sikerűit különösen megfigyelnem, t. i. hogy a petrezselymet nem árulják a vad népeknél oly nagyban, mint nálunk, mert hát az a bizonyos mafla-sziget hiányzik nálunk. A hottentották a táncot, zenét szenvedélyesen szeretik. Főképen a holdvilágos estéken szoktak táncolni. Valamennyien körbe állanak, öszefogózkodnak és majd lassabban, majd gyorsabban keringenek a góra nótája szerint. Végre felbomlik a sor, s kiki összerogyásig hajigálja tagjait. A néger zenéje fékevesztett vihar zörgésére emlekeztet, s ehhez képest tánca vad, érzéki, sokszor brutális. A fulbék vagy fellaták ellenkezőleg lenézik a zenét, táncot, s ez izlam vallásuknak tulajdonitható. De a táncoló lányokban gyönyörkednek. A vadnak menyasszonyi táncában a fidtal asszonyt, két nyoszolyólány vezeti karjain, mig férje a legvadabb (buja) táncot járja előtte. Dahomey-hen nagy ünnepeken — fejedelem járja a táncot népe előtt, s ez alkalommal a fejedelmi leereszkedés örömére néhány ezer ember feje leröpül. Ha idegen