Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-11-24 / 47. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907. november 24. 47. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerüiet tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész érre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető minden­nemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-ntca 15. MEGJELENIK MINDEN VÁSÁRNAP. A várusház kérdése. A Pápai Takarékpénztárnak a. város­ház ügyére vonatkozó ismeretes válasza a kérdést kellemetlenül aktuálissá tette. Arról volt u. i. szó. hogy a takarékpénztár mostani üzleti házát a városnak adja, helyette a város megszerzi számára a Deák Ferenc-utcában levő Németh István-féle és a Graff-féle háza­kat. A takarékpénztár ezen ajánlatot nem fo­gadta el. Hónapokkal ezelőtt azon véleményen voltunk, hogy a takarékpénztár ezen tervet nem fogadja el, de mikor a takarékpénztár egyik tekintélyes vezető férfia cikket irt a város tervének érdekében, a cikkben a taka­rékpénztár hangulatát sejtettük. Azonban az első véleményünk volt a helyzet igazi felis­merése. Ma tehát ugy áll a dolog, hogy nagy a tanácstalanság. Elölről kezdhetik az erre ille­tékesek a tervezgetéseket. Azt mondják, hogy a mai városházat nem sebet fejleszteni. Ne­hezen tudjuk ezt elfogadni, legalább is' addig nem, mig terjedelmes mérnöki megokolását és tagadását nem olvashatjuk. Ha azt az — igaz — öreg épületet tetőtől talpig, a földszinttől a második eme­letig gyökeresen helyrehozzák, azt hisszük, hogy megállja a helyét. — Ez ellen a legna­gyobb argumentum, hogy vájjon az építkezés ideje alatt a hivatalok mit csinálnak, hova mennek. De hiszeu az uradalmi bérház üzlet­helyiségei ezt a képzelt ijesztő vasorrú bábát már elhessegették. Tudjuk, hogy üzletüknek ugyan nem előnyére, de nagyobb megrendü­lése nélkül kivallották az épités idejét. Ha azonban ezen tervet nem váltják valóra, gondolkodhatnak újra a Steinberger­féle házról,vagy pedig egy uj városházról. No, ettől sokan fáznak, ettől sokan visszarettennek. Valljuk meg, hogy e'ég sokat kellene kalkulálni, sok plust, minust kellene papírra vetni, mig oly nagyon előnyösnek tűnnék fel egy egészen uj háznak épitése és a réginek azon esetbcii is szükséges átalakítása. És épen ez az átalakítás szó adja ne­künk a legerősebb argumentumot a mostani városház gyökeres kijavítása és a második emelet felépítése mellett. Egészségtelen-e a mai városház? Igen, a tultömöttsége, szűk volta és a földszint nyirkossága miatt. Ha átMakitják és meg­nagyobbítják, akkor nem lesz szűk. De vájjon egészségtelen lesz-e? Ha egészségtelen lesz, akkor rosszabb lesz lakásnak, mint hivatalnak. A hivatalban 6—8 órán át vannak, a lakásban kétszer­annyi ideig. Ma már szük helyen is lehet nagy, sok embert befogadó házat építeni. A nyirkosság ellen lehet védekezni, nem kell az udvart négy oldalról beépíteni, a hátsó szárnyon nem kell két emeletet építeni, de kell az udvart jól lejtmérezve aszfaltozni, az egész házat csatornázni, nagy ablakokat vágni. Jobban örültünk volna, ha a Takarék­pénztárral sikerül az alku, de most már ennek vége; uj tervek jönnek, valósuljon meg a legjobb. Colonus. Mit szólnak ehhez? Megint gyűlés volt a Lloyd-kaszinóban. Az izraelita lisztkereskedők tartották és meg­erősítették azt a régebbi határozatukat: hogy. »Amelyik molnár a szövetkezetnek őröl, annak ők őrlést nem adnak«. Ehhez nekik joguk i an. de azért kíváncsi vagyok, mit szólnak ehhez a keresztény házi­asszonyok. Ezen határozat csak egy mondatból áll, Két születésnap Fényes ünnep, boldog ünnep, Virradott Pozsony fölé. Felülről a kék azúrból Tünde sugárkoszoruból Önt a nap le gloriolát A királyi ház köré. Mint a gyenge szellő, — lebben Odafenn a kék üregben Sok, sok angyal lenge szárnya . . ... Hullámosan szól danája Az angyalok seregének. Száll az ének, száll az égnek: — Lenn a világ közepett Kis testvérünk született. Örvendezzünk! Zengedezzünk Dicsőítő éneket! Gyöngyös, ringó, ezüst bölcső, Arany fátyol, hinies párna...­... Ott ezek közt szendereg Endre király kis leánya, Magyarország gyöngyvirága. * * * Marburg fölé mély csend borul Halotti zord. hús fátyolul. — Miért e bú, miért e csend? lm a torony harangja cseng. ... Lélekharang! — Kit kisér el Ezüst szavú csengésével? Cseng a harang és szavára A fájó csend tova szállá. Zeng, bong a lég ... Közel s távolba nesz . .. . . . Az angyalok danája ez? Ah hol, ah hol a kolostor, Merre, hol a halottas ház? Perc se múlik s öröm lesz ott, Hol most siró, mély bú tanyáz. — Fényes csillag, szép virág, — Zeng az angyalok kara, Érted ime eljövénk; Elviszünk, hogy jer közénk Égbe fel, haza. Fényes csillag, szép virág, Hogy a földre születél, Fény és pompa övezett, Mégis örömök helyett Monnvit szenvedél. Fényes csillag, szép virág, Jöjj velünk a mennybe fel. Te szenvedő rózsaszál, Kereszted, mit hordozál, Égbe felemel. Érted jövénk, szállj velünk! Szárnyainkon emelünk. Most az égnek születél, Boldog társunkká levél; Szárnyainkon szállj az égbe, Az Ur Isten elejébe! Szárnyunk emel, Szállj, szállj te fel! Cseng a harang, zeng az ének, Erzsébettel fel az égnek Szállnak az angyalok. Fenn a mennyben dallal várják Az Ur Isten drága lányát A mennyei szent karok. Vig örömmel riadozzak: — Üdvözölt légy, üdvözült légy Szenvedés arája, Szegény árva nemzetednek, Lent nyomorgó véreidnek Legdrágább virága. Takács Gedeon.

Next

/
Thumbnails
Contents