Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-11-10 / 45. szám

PAPA és VIDÉKE 1907 november 10. A szövetkezeti törvényjavaslat egyik pontja. A szövetkezetek életére nagyon fontos javaslal van a törvényjavaslat bírálatára jogosult férfiak kezében. Ez a javaslat az egész szövetkezeli eljárást újra akarja rendszabályozni, megalakításától egész fennállásán keresztül. Igen érdekes vita indult meg azon kérdés felől, vájjon csak üzletrészés, t. i. szövetkezeti tag vásárolhasson-e a fogy. szövetkezetben, avagy más is, akinek nincs is részjegye. A dolog igen érdekes gazdasági szempontból is, de különösen a nép élelmessé nevelése szempontjából is. Ma á fogyasztó szöveteknél ugy áll a dolog, hogy egyik csak a tagoknak áll szolgálatára, a másik bárkinek. De viszont az első adókedvezményben részesül, a másik pedig nem; adózási kötelezettsége pedig könyveiből az ulolsó fillérig ellenőrizhető. A pénzszövetkezetek —- különféle címeken m. sz. (mint szövetkezet) jelzővel — csak üzletrészekre adtak kölcsön l egyike-másika hallatlan magas kamatra a törvénynek ravasz, de furfangosságábán is sok észre válló megkerülésével. A szövetkezeli eszme két legerősebb bajnoka az »Alkotmány és »Uj Lap« vitáztak érdekesen az előbb emiitett kérdésen. Az Alkotmány azt sürgette egyik cikkében, hogy mindenki vásárolhasson. Az Uj Lapban Molnár István dr. azt vitatja, hogy csak az üzletrészes vásárolhasson. Az első vélemény egyik erős érve az. hogv nem mindenki lehet üzletrészes, épen a legszegényebb nem, aki pedig legjobban rászorul a szövetkezetre. Azt mondja ez ellen M. I., hogy legyen 5 vagy 10 K az üzletrész és ezt sem kell egyszerre lefizetni; elég 10%a egyelőre, a tobbil apránkint törleszthetik, de az a fő, hogy a közönséget épen az üzlelrészességre szorítsa az uj törvény azáltal, hogy ha nem tag, ne is élvezhesse a szövetkezet előnyeit. — Ki kockáztatja az üzletrészbe fekteteti pénzt — mondja tovább — ha a szövetkezet megalakulása után kockáztatás nélkül élvezheti előnyeit az is, aki nem járult hozzá megalapításához. Azt mondja továbbá, hogy ez állal is üzleti élelmességre, kereskedői bátorságra neveljük az ezektől távol álló magyar közönséget és ez is nagy nyereség a szövetkezetek révén. ' Mi erre tisztán gyakorlati és gazdasági szempontból azt mondjuk, hogy a részvényes az ő kockáztatásának árát egy jól alapozott és jól vezetett szövetkezetnél a nyereség osztalékból visszanyerheti. Ami pedig a részjegyektől egyelőre tartózkodó közönséget illeti, ez, mint a példa mutatja, rá-rákap a szövetkezetre, meg is szereti, uj részjegyek kibocsájtásakor jegyez is, de mig a kész üzletet nem látja, annak menetét nem ismeri, áldásairól sejtelme sem volt, addig nem is kockáztatott volna érte. «— A fő a szabad kereskedelem; kiki oda mehessen, ahová akar, akár kereskedőhöz, akár szövetkezeihez. mondtak: szemérmes,'mint egy leány, de bátor, mint egy oroszlán. Kedves ifjúság, ez kell nektek ebben a korban, amely tele van élvezetvágygyal, amelyben a képzelet meg van mérgezve, mely komfortos világban tulizgatott, tulingerült képzelettel lágyul s puhul. S ha valahol, hát a fővárosban kell hirdetni ezt a fenséges programmot. Ifjúság, neked erő kell. az erő az Istentől megsegített, a kegyelemmel fölkent akarat; ez akaratban tanulj hinni, ez erődben tudj kizni; ez erőben akkor hiszesz, ha meg vagy győződve, hogy amit Isten parancsol, azt mindig megteheted, ha törik-szakad, ha feszülnek is idegeid s hogy azt meg kell tenned, ha vértanuságba kerül is. Hazám édes, kedves ifjúsága, szeretném beléd lehelni a kősies erő temperamentumát. Kérlek, higyj az isteni erőben, rnely rendelkezésedre áll; ha hiszesz s bizol benne, akkor győzesz. Ha azt hiszed, hogy gyönge vagy, akkor ténylég gyönge léssz, ha azt hiszed, hogy erős vagy, akkor erős léssz. Isten ezt a hitet akarja tőled: oldálod mellett állok mondja ;— ne félj ; bízzál, megsegítlek. Ha azt hiszed, hogy az Isten parancsol valamit, amit nem lehet, megtartani, akkor elvesztetted erkölcsi méltóságodat: ha pedig azt hiszed, hogy meg lehet tartani, akkor meg is fogod tartani s az isteni kegyelem még vértanúság által is biztosítja majd győzelmedet. De Szent Imre herreg nemcsak azt a liliomos zászlót lengeti. Mert az nem elég. Kell a zászlóhoz sisak, kell a harchoz vért, kell a küzdelemhez erőforrás. És ezt az erőforrást is szeretném előttetek föltárni, annak a nagy, hősies, elszánt akaratnak a nyitját szeretném nektek bemutatni. Tudjátok mi az? A hősies temperamentumnak nyitja a mélységesen' vallásos élet, Szent Imre alázatos vallásossága. Szent Imre oly környezetben nőtt fel, amely mély séges benyomásokkal szántotta fel lelkét: atyja apostol volt, nagybátyja, II. Henrik német császár, szent volt, nevelője vértanú volt; az a X. századi kereszténység várta a Krisztust, hogy mikor ezredéves lesz a világEgyről-másról. (Kath. Sajtóegyesület. — Augszta főhercegnő, mint zászlóanya. — Apponyi Albert és dr. Körös Endre. — Megyebizottsági választások. — Szalkayék Szombathelyen. Pofont neki!) Díszes keresztelő volt hétfőn Budapesten. Megalakult a Katin Sajtóegyesület, Ott fogamzott meg a Mecsek tövében, a pécsi kath. nagygyűlés m; moros lelkesedéstől izzó levegőjében. Megértettük végré, hogy nem elég nyafogni, panaszkodni, duzzogni és nagyokat sóhajtani, hanem tenni is kell, ha akarunk. A csessemő megszületett; mos már a kath. közönségen a sor, hogy melengesse, ápolja izmos, legyőzhetetlen férfivá nevelje. Ha mindenki megteszi a kötelességét, nem kell aggódnunk a jövő miatt! Egyelőre szivünk egész melegével köszöntjük a Kath. Sajtóegyesületet. Lesz még rá alkalmunk bőségesen, hogy az ismertetésére visszatérjünk. * Örömünnepet ültek vasárnap a kecskeméti keresztény szocialisták. Megjelent köztük Giessivein Sándor orsz. képviselő, a szövetségtanács elnöke s gyújtó beszéd kíséretében megáldotta gyönyörű selyemzászlójukat. De nem a nagynevű vezér megjelenése kölcsönzött különös érdekességet ennek a zászlószentelésnek, (hiszen ez az apostoli lelkületű vezér elmegy mindenvova, ahol szükség van az ő gyújtó szavára és mélységes bölcsességére), hanem az nagyjelentőségű tény, hogy • a zászlóahyai tisztet egy egysze-rü juhászembernek. tlubacsy Pálnak a felkéréséré az uralkodóház egyik tagja : Auguszta főhercegnő vállalta el. Ebből látszik mennyire érzik fent a keresztény' szociális törekvések diadalra jutásának a szükségességét! Nálunk még most is igen nagy azoknak a megmosolyogni való uraknak a száma, akik a keresztény szociális eszmékben még ma sem látnak egyebet, mint okvetetlenkedést, nagyravágyási viszketegséget és felekezeti heccet. történet, a keresztény órában megjelen az Ur ; éppen azért oly mély, ragaszkodó, alázatos, imádkozó volt. Szent Imrének szellemi világában más eszmények vannak, m nt a tietekben, vagy ha remélem, hogy ugyanazok, mindenesetre ragyogóbbak ; Krisztus arca, a Boldogságos Szent Szűz, a dicső szentek előtte bűbájos rajongában állnak. Szent Imre herceg még nem látja a gótikában kinőtt kőrengetegeket, hanem azokban az alázatos sötét román templomokban imádkozik, amilyen Pannonhalma. Szent Imre hereeg hitében a pontus aeternitatis érzik; Szent Imre herceg remélte a halhatatlanságot, egész lelke, temperamentuma, mély meggyőződése, hogy az Istenhez ragaszkodnunk kell minden áron és a pokolt el kell kerülni minden áldozattal. Éppen azért ne gondoljátok sohá, hogyha ujságirók is mondják, hogy Szent Imre herceg korcs, gyenge, hülye tevemtés volt: Ne higyjétek azt! Negondoljátok hogy a szentek erőtlenek ! Ne gondoljátok, hogy az imádkozó