Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-10-27 / 43. szám

6. PÁPA és VIDÉKE 1907. november 290. lássa az ellenség óriási táborunkat. Mindjárt bátorságot nyer, aki eddig gyáva volt, ha látja erőnket. Ügyvéd, orvos, lapszerkerztő is akad azonnal, • aki a piac terén is meg meri mondani, hogy katholikus vagyok. Szorítsuk belőttük ki a szót, ha pedig nem vallanak szint, akkor Ítéljük oly módon éhenhaiásra, hogy az ellentábor adjon nekik kenyeret. De akik mellénk állnak és igaz lelkesedéssel velünk harcolnak, abba kapaszkodjunk bele szeretettel és pártolással, mert nagy bűn lenne bátor katholikus ügyvédért kiabálnunk, ha még is zsidó ügyvédhez vinnénk pörös ügyeinket. He kell bizonyítanunk azt, hogy aki velünk tart, nem vallja kárát? akkor akad majd az őrállásra ügyvéd és orvos is. Papok, tanitók, elnökök, vezérek ne tétovázzunk, üt a 12-ik óra; a sereg készen áll, csak az utasítást várja, most rajtunk a sor. hogy kijelöljük a támadás irányát. Jöjjünk öss^é minden hónap első péntekjén a katholikus körben. Ott legyenek a papok, tanitók hitel- és fogyasztási szövetkezetek igazgatói, jegyző és mindazok, aki a keresztény Magyarország alapkövének újra letételén közre akarnak működni. Üdvözlöm »Falusit,« mint lelkesítő vezért és kérem, hogy továbbra is buzdítson bennünket. Ä magam nevében pedig igérem, hogy a sikra szállók között mindig az első sorban leszek. Városi. Adó-reform. Soká vártuk, sóvárogva vártuk, — most immár megvalósul az adózás reformálása. Pár sorban rámutatunk a legfőbb és legóhajtöttáhb változásokra, de csak pusztán regisztrálva az újításokat, tartózkodván lapunk természete miatt minden egyéni gondolat és vélemény felemlitosétől. De olvasó közönségünk, — azt hisszük — jobban is kíváncsi a tényekre, mint az egyes emberek véleményére. Öt cimen fogja a közönség fizetni az egyenes adókat: földadó, házadó, tőkekamat és járadék adó, kereseti adó és végül jőve- j delmi adó cimén. t. A jövodelern-adó fokozatos lesz. De akinek 600 koronánál kevesebb jövedehpe van, az ezen adót nem fizeti. (Létminimum.) 600—700 K jövedelem után ezen adó 5 K lesz 700—800 K 6 K, 1000—1100 K után 9 K, 10600—11400 K után 344 K, 52000— 56000 után 2400 K, 100 ezer —104 ezer után 4 ezer 800 K, 196 ezer—200 ezer közt 9 ezer 700 K. 2. A földadó arányosabbá tétele céljából a katasztert, ki fogják igazítani. A földadó a tehermentesítési járulékkal eddig 25 és fél százalék volt, most a tiszta jövedelem 20 százaléka lesz csak. 3. A házadó kétféle lesz: házbéradó és házöszlalyadó. A házbéradó Budapesten 17 százalék lesz, a vidéki városokban, ha legalább 15 ezer lakosuk van, a nyersjövödelem 15 százaléka lesz. 10—15 ezer lakosú helyeken. fürdő és nyaralóhelyen pedig 11 százalék, minden más helyen 9 százalék. Jlázosztály-a'dót. aki nem bérelt lakások után (pótlékkal az utóbbiak) fizetik. Ez a helységek minősége és a szobák száma szerint három fokozatú lesz. — Minden ház után kell fizetni házosztályadót, ha pedig a lakás ki is van adva, kell fizetni a házbéradót is. pasztalt és vagyonos nagybátyja, akinek ugylálszik, nem volt valami nagyobb tervei a kis Bálinttal, azt tanácsolta, hogy csak tanulja az apja mesterségét, ne akarjon több lenni az apjánál: ebből a mesterségből tisztességesen megélhet, aztán még marad is valami, hisz adott az Isten elég szép vagyont. De Tőkéssy uram ujjával összeráncolt homlokára mutatva haragosan vissza vágott, hogy hát nem oda Buda! »Hohó, urambátyám! Szabómesternek . . .? ahhoz ész is kell ám! Ugyugy a tanulást csak megbírja, de már hogy az én mesterségemet, miképen tanulja meg, azt nem tudom. Nem olyan könnyen megy ám! Szabómesternek . . .? ahhoz sok ész kell. Nem bánom, inkább legyen én miattam doktor, vagy fiskális! Hogy mennyire igaza volt Tőkéssynek, a kis Bálint eléggé megmutatta. A gimnáziumban elég jó tanulónak bizonyult. Eleinte szorgalmas is volt, de későbbbi éveiben szorgalomhiányát éleselméje pótolta. Bizony, szorgalmával nem tartotta volna fenn atyjának szabóüzletét, különösen a fürdőszezon alatt. Mikor Pestre került, talán maga se tudta, mikép kedvelhette meg épen a »just», de hát jogász lett. Atyja aligha erőltethette, hisz mióta megadóztatták mesterségét, rossz szemmel nézett minden hivatalos személyre, már pedig a jogi pályán működő egyének nagyon is hivatalosaknak látszottak előtte. — De hát nem mondta-e valamikor, hogy a szabómesterséghez sok ész kell és igy ő miatta akár fiskális is lehet a fia, azt könnyebben megtanulhatja? A mi fiatal barátunk azon jogászok közé tartozott, akik Pesten sokat »tapasztaltak«, hazuról sok pénzt kapnak, szeretnek színházba járni, a cigányprímásnak ropogós bankókat adni és a hónap vége felé esetleg az aranyórát és valamelyik frakkot a »javítóintézetbe« küldeni. Az ifjú Tőkéssy eleget »tapasztalt«, keveset tanult., de sokat költött. Atyja pedig küldte a- pénzt, de olyan levelek kíséretében, hogy nem tette volna ki az ablakba. Az öreg egyre csak azt mondogatta: »Most már benn vagyok; folytatom, fia az egész vagyonom elúszik is«. De azért nem úszott el, sőt meg se fogyott. Bálint barátunk azonban nem maradt örökös jogász, mint napjainkban divat. Keveset tanult, de mikor a kollokviumok közeledtek, éjt, napot összetett és ... a vizsgálatok sikerültek. Évek multak; Bálint elvégezte a jogot; 4-, A tőkekainnl- és járadék adó 5 százalék lesz. De lesz egyik-másik járadék után 2. azaz 7, illetőleg 10 százalék is a járadék természete szerint. 5. Az általános kereseti adó alá tartozik minden jövedelem, mely ipari, kereskedelmi üzletből, bányászatból, szellemi vagy bármely hasznothajtó foglalkozásból ered, kivéve a szolgálati viszonyból eredő illetményt és ellátást. Nagy megnyugvással olvassuk Wekerl e dr. beszédében az erre vonatkozó kijelentést : »Megszüntetem az első és másodosztályú kereseti adót és a családtagok adóját. De nein fog fizetni jövedelem adót pl. az állami szállítás; vállalata (vasút, pósta, stb.) a háziipar, ha segédmunkás nélkül folyik, a rabok munkája stb. Az általános kereseti adó kulcsa á jövedelem (a kereset) 5 százaléka. f y tehát az adók jövedelme csökkent, gondoskodni kel'ett uj'forrásokról. Ilyen pl. a külföldön lakó magyar honosok és a Magyarországból .jövedelmet élvező külföldiek fokozott megadóztatása. Megemlítjük még, hogy a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve, megállapodtak abban, hogy az egyenes adó féle összes közszolgáltatások (községi, megyei adók) az államival együts rovandók ki és szedendők be a kezelés egyöntetűsége végett. legyegyülés.*) (K. J.) Megyénk őszi közgyűlése f. hó 14—15. napjain folyt le. Hunkár D. főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg az időközben elhunyt Keczer Zs. bizottsági tagról s jelenti, hogy a megyei számonkérő _szék a vármegyei . hivatalokat megvizsgálta s mindent rendben talált. *) Lapunk oki. 20-iki számából kimaradt mivel | lapzárta etán érkezett. Szerk. már régóta patvarizált. Önállóságra, sőt házasságra is gondolhatott volna, hisz nem volt már gyerek. És ennek atyja is örült volna, mert mindig azt mondogatta, hogy egy jó, katonás feleség ugyancsak ráncbaszedné. Azon közben egyszer csak ugy érezte a derék öreg Tőkéssy, mintha. el kellene költözködnie a szép Balatonfüredről a még szebb . . . másvilágra. De mi lesz akkor a nagy vagyonnal, mely részben az elődök hagyatéka, részben szorgalmas munkájának gyümölcse? Felesége néhány év előtt elhunyt; egyetlen korhely fia hamarosan elverné, ha ráhagyná. De nem dicsekedett-e sokszor, hogy a szabósághoz rengeteg ész kell? nohát ő nála pedig ez nem hiányzik. Megírta tehát a végrendeletet, melyben szép, nagy vagyonát »unokáira hagyja, kik Bálint fiának valamikor bekövetkezendő házasságából fognak születni, a haszonélvezet pedig legyen fiáé». Tehát mégis csak sok esze volt a szabónak! Aztán a jó Tőkéssy bácsi az Urban csendesen elhunyt.« De hogy a fiskálissághoz is kell ám ész, azt a következmények nem sokára igazolták. Az ifjú Tőkéssy boldogult atyja halála után