Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-08-04 / 31. szám

II. évfolyam. Pápa, 1907 . augusztus 4. 31. szánt PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Dunántuli Gazdaszövetség. Létesítsünk minden községben gazdakört! Minden gazda érzi, tudja, hogy a magyar mezőgazdaság válság előtt áll. A legutóbbi évejí munkásmozgalmai ujabb bajt jelentenek. A vármegye területén fellépett ijesztő mértékű kivándorlás pe­dig feldöntéssel fenyegeti a lét alapjait, mert az utolsó remónyfoszlány is szét­szakad, ha nem lesz munkáskéz, mely az életet nyújtó földet megművelje. — Mindezt fokozott mértékben és közvet­lenül tudja minden megyei gazda és még mindig várja-várja reménykedve, hogy majd talán jön valaki, vagy valami, ami segiteni fog szánalmas helyzetén. Hát tisztelt gazdatársadalom, kár minden percért, melyet ilyféle várakozó állásponton méltóztatnak eltölteni. A bajok égetőek s az ellenség nagyon fürge! Pató Pál politikával, passziv resziszten­ciával nem segíthetünk a bajokon. Igaza van Andrássy Gyulának, ami­kor a nála járt gazda-deputációnak ka­tegorice kijelentette, hogy á meglevő bajokon az államhatalom nem segithet. Furcsa is volna pl. a kivándorlást csend­őrökkel akadályozni s a menni akarót — nem ereszteni, a dolgozni nem akarót (főleg ha nem szerződött) karhatalom­mal munkára kényszeríteni, avagy a katonasággal magánembereknek dolgoz­tatni. — Ugyebár, ha mélyebben elgon­doljuk a dolgot, mindezt törvényhozási uton se igen lehet megcselekedni, mert hiszen — egyenes megsértésóvó válhat­nék az egyéni szabadságnak. Mégis a magyar gazdák folyton az államhatalom képviselői elölt deputációz­nak a bibliai könyörgéssel ajkukon: — Ments meg Uram minket! Hát nincs erő a magyar gazdákban saját érdekeik megoltalmazására? Hát nincs előttük a gyengébbek példája a tömörülésben, egyesülésben rejlő hatal- . mas erők okos felhasználása képében? A munkás szervezkedik, tömörül s ezt Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. a szervezkedést megakadályozni nem lehet! De ezt a tömörüléssel szerzett erőt helyes irányban érvényesíteni nem­csak kötelességük, de ma már egyenesen létérdekük a gazdáknak, hasonló hatal­mas szervezet megteremtése révén. A keret megvan hozzá! Itt a vár­megyei Gazdasági Egyesület, melynek szervezetét itt az idő teljesen modernné tenni! Érvényesíteni alapszabályaiban mindazt amit az ujabb idő, ujabb kö­vetelmények gyanánt felállított. A hiva­talos érdekképviseleti szerv a mezőgaz­dasági kamara még csak a jövő zenéje és még az is kérdés, hogy Veszprém­megye kap-e ilyet, ha egy igazán agilis gazdasági egyesülettel meg nem való­sítja a vármegyei gazdatársadalom fenn­hangon követelő szózatát. Még igy az is megtörténhetik, hogy majd valamely más nagyváros lesz a mi vidékünk mező­gazdasági centruma. Ujjá kell szervezni a vármegyei Gazdasági Egyesületet, lefelé be kell hatolni az utolsó kisgazda hajiokába, fölfelé egyesíteni kell több vármegyére kiterjepő hatáskörrel a gazdatársadalmat, hogy döntő súllyal és megfelelő anyagi erővel rendelkezzék. Meg kell alapitanunk a „Dunántuli Gazdaszövetséget" az egy gazdasági érdekű vármegyék között, mely a sérelmeket hatalmasabb szóval orvosolná, a szükségleteket, nagyobb erő­vel könnyebben pótolhatná. Emellett minden községben szervezni kell a helyi csoportot, a „gazdakört". Csak ily szer­vezet mellett indulhat meg az alkotó munka és az intenziv munka révén a gazdatársadalom önmagának megteremti azt a fórumot, ahol igazságos ügyében védelmet, bántalmaiban megtorlást sze­1 rezhet. Gazda, Installáció. Ritka szép és fényesen sikerült ünne­pélynek volt szemtanuja városunk közönsége f. hó 28-án, gróf Esterházy Pál nagykoru­sitáli ünnepélye alkalmából. A plébániai fő­Szerkesztőség: Pápán, Fő-tér 13-ik házszám. Hova a lap szellemi 1 részét is illető minden­nemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. templom, plébániaiak s az összes uradalmi házak már előtte való napon, piros-tehér­zőld és kék-sárga szinü lobogód : t'ek. Vasárnap d. e. 10 órakor a ..a fő­templomban ünnnepélyes istent : etet tar­tott Kriszt Jenő esperes-plebános fényes assistenciával. A templomot a hivők ezreinek sokasága töltötte meg. Ott volt az uradalmi tisztikar nejeikkel s az összes uradalmi cse­lédség. Pár perccel 10 óra után érkezett meg gróf Esterházy Pál ur vendégei kiséretéhen, kiket a sekrestye ajtóban Kriszt Jenő esperes­plébános fogadott fényes egyházi öltözetben, szenteltviztartóval. Gróf ur Ő méltósága a sekrestye fölötti oratóriumban foglalt helyet, mire megkezdődött a szentmise »Veni sancte»­val. A Glória elhangzása után Kriszt Jenő esperes-plebános kíséretével a stallumhoz vo­nult s innét intézte benső érzéstől áthatott meleghangú beszédét gróf ur Ő méltóságához. Az igazán szép s az ünnepély méltósá­gához illő beszéd elhangzása után tovább folyt a szent mise, melynék végeztével a hi­vők összessége az »Isten áld meg a magyart« himnuszt énekelte el, benső áhítattal. Mise után gróf ur Ő méltósága az ura­dalmi , tisztek és alkalmazottak üdvözlését fogadta. Jákói Géza uradalmi igazgató nagyon meleg s szónoki tehetségre valló beszédben üdvözölte a grófot s nem volnánk hű króni­kások, ha a beszédet egész terjedelmében le. nem közölnénk. A beszéd igy hangzott: Méltóságos Gróf Ur Kegyelmes jó Uraságunk! Az égnek és földnek urával, a királyok királyával, a nap, hold és csillagoknak, szá­raznak és víznek, szóval az összes minden­ségnek teremtőjével: a jóságos Istennel kezd­tük e mai nagy napot, mely Méltóságodnak életében valóságos epocha, minekünk pedig igazi öröm napunk s valódi ünnepünk! Igen, a jóságos Isten rjevével kezdtük ezt a napot. Elmentünk a Méltóságod nagynevű ősei által Isten dicsőségére emelt templomba, hogy ott az oltár, a ' mtő és fenntartó fény­trónusának amolya előtt fiúi alázattal leborulva adjunk hálát a midiért és könyö­rögjünk a jövőért! Esedeztünk a nagy Isten­nek, hogy hallgassa meg Méltóságodért a mi jóságos Uraságunkért rebegett hő imánkat s fohászunkat, mely ma kivülünk százak és százak ajkairól zengett és zeng az egek kár­pitja felé! És most itt vagyunk Méltóságos Gróf Urunk kegyes szine előtt, hogy ezen mind­annyiunkra: Méltóságúdra úgymint reánk nagy jelentőségű napon, melyen Méltóságod drága életének egyik határkövéhez ért: hódolatteljes.

Next

/
Thumbnails
Contents