Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-07-21 / 29. szám
1907. a ug usz tus 11 . PÁPA és VIDÉKE 7. mosotyt, rosszindulatú, éretlen megjegyzést annál többet. jVIost itt az alkalom, hogy Pápa városa lerójja háláját ezek iránt az önfeláldozó lelkek" iránt. Es a város erkölcsi kötelessége! Mindig azt mondják: puskaporosa levegő. Tele van felekezeti sziporkákkal. Ha békét akarnak; ne álljanak elő ilyen igazságtalan javaslattal. Mert, ha süket fülekre talál minden kérésünk, ha minduntalan az arcunkba vágnak, előbb-utóbbb egy táborba kergetnek mindnyájunkat. Ettől pedig jobban félnek az apácák ellenségei, mint a tömjénfüsttől. Több méltányosságot és több igazságszeretetet kérünk! Legyünk résen! Jelentések az ipari felügyeletről. o A képviselőház munkásügyi és közgazdasági bizottságainak jelentése van előttünk. Érdekességre kell ezeknek számot tartaniok valamint az iparos világban, azonképen a nagy közönségnél is. Eddig az egész országban 17 iparfelügyelőség működött, most számukat 35-re emelik, hogy felügyelésük valóban szemlélés legyen, ne merüljön ki magában a messzire való utazásban. Kifogásolják a bizottságok azt is, hogy e felügyelőségeknél ingyenes munkát végző egyének is vannak, akik tehát épen fiezetéstelenségüknél fogva nincsenek az állásukhoz szükséges függetlenség birtokában. Pedig hogy mennyire szükséges egyrészt a függetlenség, másrészt az ezzel feltételezhető erélyesség a felügyeletben, nagyon élénken kitűnik a halálos kimenetelű balesetek táblázatos kimutatásából. Budapesten például 1906 évben 29 ipari baleset volt halálos végződésű, ez ugyan a munkásságnak csak 0'03%-a, de emelkedik e szám pl. a kolozsvári iparfelügyelőség területén, ahol 0'18%-a az alkalmazott ipari munkásoknak járt halálosan szerencsétlenül. Van ugyan ezeknél sokkal kedvezőbb arány is, ilyen legelső helyen a pécsi kerület, ahol 7149 munkás közül csak 1 szenvedett halálos szerencsétlenséget, de az ember sem keresztény felebaráti szempontból, sem nemzeti, sem szociális felfogás szerint nom olyan olcsó portéka, hogy akár egynek is erőszakosan vagy gondatlan könnyelműség folytán bekövetkezett halála felett egyszerű sajnálkozással napi rendre lehetne térni. De még a munkások balesete sem olyan egyszerű dolog, istápolását vagy némi kárpótlását- el lehetne mellőznünk. Az 1907. XIX. tvc. erre nézve modernül intézkedik, de szükség is volt már ezen intézkedésre, mivel pl. aradi iparfelügyelői kerületben baleset Hallgattam akkor tó, mikor azt újságolták, hogy a legújabb értesülések szerint á hirhedt vadorzó a mi pagonyunkban bujdosik s hogy a napokban- meg is hajtjuk miatta a sürüt,. Ha tudták volna, hogy én beszéltem is vele ! . Szidtuk aztán a borzalmas időt s közösen sajnálkoztunk az Isten olyan teremtményei felett, amelyek ilyenkor a szabadban kénytelenek tölteni az éjszakát. Ők a vadjainkat szánták, én meg azt a beteg gyereket. Társaimnak igazuk volt. A hatósá'gok tényleg elrendelték a pagony átkutatását, amelyben egy szakasz csendőrnek az összes erdészeti személyzet is segédkezett. Véletlenül én voltam az, aki elsőnek vetettem át magamat azon a sziklatömbön, amely a Ponoris odu bejáratát védte, ahol rá is találtak az üldözöttre s ahol aztán gúzsba is tették. A fogarasi törvényszék poros Írásai között pedig most is meg lehet találni azt a jegyzőkönyvet, ahol Pordány Demeter bediktálta annak a hét áldozatnak a nevét, akiknek halála a lelkét nyomta, vallomásának azzal a záradékával együtt, hogy . . . »mikor megpillantottam, hogy egy jáger felugrott a sziklára, célba vettem, de azután eldobtam a puskámat és megadtam magam, mert felismertem benne azt az embert, aki meggyógyította a .. . gyerekemet.« Nem tudom azért-e, mivel velem is nem végzett olyan röviden mint a többi héttel, vagy pedig ezért a vallomásáért-e, de én máig sem tartom elvetemült gonosztevőnek Pordány Demetert ! Persze a második találkozás után kiderült ez elsőnek története is, s cs dálatosan az elsőért a principálisom korholt holmi gyávaságot hánytorgatva ; a másodikról pedig, — ott a barlang mellettit értve — megveregette a vállamat s valami vakmerőséget emlegetett. Nem sokat törődtem vele. Inkább annak örültem, hogy életben maradt s jó kezekbe került annak a halálra iléit gonosztevőnek — j a porontya ! ellen a munkásoknak csak 1'6%-a volt biztosítva, a pozsonyiban is csak 4'2%-a; — még Nagyváradon és Fiúméban sem ideális az állapot, pedig az elsőben 75%, az utóbbiban 52"2% volt a baleset ellen biztosított munkások viszonyszáma. (A győri kerületben 50*4%, a budapestiben pedig 8'6%.) Az aggsáq esetére biztosítottak viszonyszáma pedig épen meg nem felelő. Legnanagyobb a fiumei kerület arány száma : 22*2%, továbbá a kassaié, 16*4%, leghátul áll Arad 1'6%-kal Győr szintén csak ennyivel. Nem lehetünk megelégedve azzal sem, ha a szellemi erők munkásai nem látják legalább tűrhetőnek elkövetkező öregségük napjait, de fáj azt látnunk, hogy az a szegény munkás, aki e drága világban nem bir takarékoskodni öreg napjaira, az minden reményétől á becsületes megélhetésnek meg legyen fosztva. Bosszul esik olvasnunk a 7'ások és a 16 éven aluli gyermek->•. .,ok számának szaporodását is. És u i szomorú világot vet a magyar iparos jövő fejlődése elé az a tény, hogy »a tanoncképzés . . . majdnem kizárólag a kontárok kezébe jutott.« Anyám levele. Itt a levél. Megéreztem, vártam. Mertem volna hitet tenni bátran, Hogy az én jó édesanyám, lelkem, Fölkeres ma levelével engem. Olvasgatom, gyönyörködöm benne; Ugy tekintem, mintha maga lenne ... Minden szava fülemile-ének; Minden Sora tükre szerelmének. Mig két kezem a levelét tartja, Sirok is, meg mosolygok is rajta. Megsiratom oly mostoha sorsát, Megmosolygom örökös panaszát. Hej ! de kinek olyan nagy a gondja, Ezt a nótát mindig egykép fújja. Vig levele hogy lehetne néki, Mikor gondját., szive búját érzi ! Szegény anyám . . . Mindegyre azt hajtja Eletének én vagyok a napja ; Én vagyok a legfőbb büszkesége, Egy reménye, féltett szemefénye. Szivének csak az a gyötrő gondja, Mért nincs olyan tehetsége módja, Hogy, mint mások, ő is nekem annyi Gazdaságot, kincset tudna hagyni. .»Mert ládd, fiam, ugy vagyon az élet: A méh fárad, más eszi a mézet. Szegény embert még az ág is huzza .. . Mért van ez igy? A jó Isten tudja. Pár KISGAZDÁK, HÁZ- és FÖLDBIRTOKOSOK FIGYELMÉBE! "Ö •1—4 o 03 NI >*-» 1/2 3 xn S3 -03 O kQ xn NI o 3 O A Győregyházmegyei Alapítványi hivatal a t. hitelt keresők figyelmébe ajanlja olcsó és kedvező feltételű törlesztéses és állandó jelzálog-kölci önéit. A törlesztéses kölcsönöknél a kamatláb és a törlesztési hányad nagysága, valamint a törlesztési Győregyház GYŐR, Káptalandomb idő tartama a kölcsönkérővel egyetértöleg állapitlatik meg. Előzetes költségek nincsenek. A kölcsön készpénzben fizettetik ki elenyészően csekély bekeblezési költségek levonásával. Meglevő kölcsönök olcsón konvertáltatnak. A kölcsönök, a pénsviszonyok változásával kamatláb emelésének, az alapítványi tőkék természetéből kifolyólag 1 pedig felmondásnak kitéve nincsenek. Mindennemű kölcsön ügyben készséggel nyújt tájékoztató felvilágosítást a megyei Alapítványi Hivatal 5. SZ. I. em (Hivatalos órák csak hétköznapokon d. e. 9 — 12-ig 2« DT £2: o (£2 CD CT XJl Ot CDi/l t/l N
