Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-06-02 / 22. szám
>2. PÁPA és VIDÉKE 1907 má jus 2 6. szaklapokat, sikamlós apróhirdetéseket, egyházgunyoló regényeket! Észre sem veszi a szegény uri család hány házi tolvaj bejárós hozzá. Nem divatos felöltőjét, drága ékszereit, banknótáit lopják el, hanem lassan, észrevétlenül, apránként megingatják hitbeli meggyőződésében, meglazítják erkölcsi elveit, hogy ne legyen annyira »elmaradva a kortól.« Azoktól a szerkesztőktől én kérem dehogy veszem zokon, ha ezt teszik; hiszen talán gimnázista korukban is a talmudot fordítgatták, vagy ha velünk nevelődtek is egy kenyéren, azóta eldobták a zászlót, amire egykor esküdtek. De igen is elszomorító a kath. társadalomra! Szörnyűséges lelki nyomorúság politikai, társadalmi, de sokszor még vallási kérdésekben is ilyen lapok főttét enni. Az a birka-türelem már nem erény, hanem bün, mikor azt a lapot tűröm házamban, (sokszor talán még versenytárs nélkül), amely vezércikkeiben a pápához való ragaszkodását, ultramontanismusnak, a papokkal egyült folytatott küzdelmet klerikalizmusnak, a kath. erkölcstan betartását bigoltságnak, a lelkes agitálást fanatizmusnak mondja, tárcáiban, híreiben, törvényszéki és színházi rovataiban, apróhirdetéseiben az öngyilkosságot mint hőstettet, az asszonycsábitást mint dicsőséget, a párbajt mint vitézséget, a találkát stb mint megengedettet emlegeti. Eleinte félredobja a jóizlésü kath. úriember, aztán tűri, utóbb megszokja, megkedveli végre énjébe mint természet belemerevedik . . . Családja azonképen jár . . . Innenvannak az életunt gimnázisták és leányok, nempedig a paptanárok és apácák a bűnbakok, ha kezök alatt éri is a katasztrófa a családot . . . Ennek a pusztító árnak áll eléje Pápa és vidékén 40,000 lélek számára a legszerényebb fegyverekkel a »Szennylapnak« nevezett Pápa és Vidéke . . . Szerkesztősége egy-két fiatalember, mecenása nincs, előfizető nem sok, hirdetés semmi, előfizető alig-alig . . . Tán azért van igy, hogy teljesedjék itl is az irás : Gyengéket választott az Ur, hogy "megszégyenítse az erőseket. Szembeszáll a rohanó árral, pusztító vésszel és bebocsájtást kér minden kath. családba. Alakja vékony, külseje egyszerű, talán szegény is, hangja szerény, de önérzetes, méltósággal teljes, nemes, inert-jó ügyet szolgál. Ne törődjünk igénytelenségével! Nem a ruha, hanem az ember . . . nem a test, hanem a benne levő szellem a fődolog. Az pedig itt korrekt, kifogástalan! Nem viszi önzés, nem reflectál pénzünkre, pártfogásunkra, dicséretünkre... Ő csak szolgálni kiván nekünk ! Reflektornak ajánlkozik, hogy az égi fényés ő Felsége a királytól kapott aranyérem. A cég 1842-ben lett alapítva, tehát inár több mint hat évtized óta fejleszti, tökéletesiti nálunk az ipar ezen ágát és bogy a cég tényleg első e nemben, még az is bizonyítja, hogy kizárólagos szállítója az összes minisztériumoknak, a m. kir. postának, a m. kir. államvasutaknak, hivataloknak és magánvasutaknak. A magyar ipar szép haladásáról tesz tanúságot Kondor Rezső budapesti lakatosmester (VII., Eötvös-utca 33.) kiállítása, ki kilenc különböző, tisztára orvosok használatára készült tárgyat állított ki Pécsett. E kiállítást a jelen volt orvosok és szakférfiak elsőrangúnak jelentették ki, ami nem csoda, mert Kondor Rezső ezen a téren egyedül áll és már 10 éve foglalkozik ezen speciális dolgok készítésével. Az általa kiállított műtő- és vizsgáló-asztalokat, műszer- és kötszer-szekrényeket sajnos, ezelőtt külföldön kellett beszerezni, de mióta Kondor Rezső meghonosította hazánkban ezen ágazatot, kórházainknak, orvosainknak és az érdekelteknek nem kell külföldre menni, nem is mennek, mert Kondor Rezső fáradságot, munkát nem kiméivé, megvetette ezen cikkek alapját idehaza. Frigyes főnercegnek is feltűntek Kondor ügyes produktumai és elismerését fejezte ki előtte. A Magyar Styria kötögépgyár igen tanulságos csoportot állított ki, mely céget Magyarországon Fogl József Lajos ur (Budapest, VI., Csengeri-utca 54.) képviseli. A styria-kötögépgyár e kiállításra néhány darab gépet hozott le, mely gépek állandóan üzemben láthatók, hogy a nagyközönség a gyárak gyakorlati értékét mértékelni tudja. Mikor a fővédnökök a kiállításhoz érkeztek, a gépeket működésbe hozták és az ott levő képviselő adta meg a szükséges felvilágosításokat, melyeket a fenséges főhercegi pár kegyesen vett tudomásul. (Folyt. köv.). sugárral, a kereszt szellemével világítson bele hétköznapi életünkbe. Szereplése szükséges . . . Megoldani a napi kérdéseket az imádságos szívnek megfelelően anélkül, hogy a vallásos sziv nyugalma felzavarlatnék . . . Tanitani a gyakorlati kereszténységet! Vezetni az embereket az egyedül szép, igaz és jó felé! Restaurálni a sziveket a kor romlottságától arra a talajra, mely az emberi művelődésnek 19 századon át volt fundamentuma és éltető eleme. Tovább építeni hazánk boldogságát azon alapon, amely neki 1000 év óta fenntartója volt . . . Aki ezt akarja és velünk érez, nyissa meg házát és szivét a Pápa és Vidéké-nek. Akinek ez a programm nem kell, ! maga itélt maga felelt s nincs helye a i katholikus emberek társaságában. j ======== Reakció ? A képviselőházban széles mederben hömpölyög a cseléd-törvény vitája. A javaslatnak minden pontjához egész sereg indítványt terjesztenek be a képviselők. Különösen érdekes volt a képviselőház máj. 28-i ülése, melyen az 5. §-nál bosszú, izgalmas vita fejlődött ki. Egyes képviselők azt akarták, hogy a cseléd felmondás nélkül is megszerez; hesse az útlevelet. A gazda tehát ki ! lett volna téve annak az eshetőségnek, i hogy cselédei épen a legsürgősebb munka j idején faképnél hagyják és igy minden veszendőbe megy. Az ugodi kerület népszerű orsz. képviselője, Kaufmann Géza, lartalmas beszédben' kelt a létében fenyegetett gazdaközönség védelmére. Beszédéből kisugárzik a meleg szeretet az alsóbb néposztály iránt. De egyenlő jogokat kövelel mindkét félnek. Mivel egyes képviselők és a hozzájuk közel álló lapok reakciót emlegettek, az Orsz. Értesítő nyomán leközöljük az egész beszédet. Megjegyzést — nem lévén politikai lap — nem füzhetünk hozzá. Engem Nagy Sándor t. képviselőtársamnak felszólalása és a felszólalásában kifejezett tetszetős és elméletileg sok tekintetben helyes indokolása késztet nyilatkozatra. (Halljuk! Halljuk !) ' —— rr Legelismertebb cég . Gl" O ID {§ Érmekkel kitüntetve! első pápai férfi-divatterme PÁPA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhák, uradalmi erdésztiszteknek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák legelegánsabban mérték utá
