Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)
1907-06-02 / 22. szám
1907 juniu s 2. PAPA és VIDÉKE 3'. Megvallom őszintén, hogy én a szabadságnak feltétlen hive vagyok, és kijelentem, hogy én is szociálista vagyok, és ezt nem engedem kiárendállatni sem egyes egyéivktő), sem egyes csoportoktói és hogy az én képviselőtársaim is mind szocialisták. Kijelentem már most, hogy én is demokrata vagyok állásomnál fogva és demokrata valamennyi képviselőtársam is. Ha tehát én felszólalok és minden helyes, tetszetős és méltányos indokolás után sem fogadhatom el Nagy Sándor t. képviselőtársamnak indítványát, teszem ezt a következő okokból. Ne méltóztassék a t. képviselőháznak a szabadságot elméletileg bírálgatni és elméleti alapon a törvényjavaslat szakaszainál figyelembe venni. Hiszen szabadságot korlátozni az 5. §. utolsó bekezdésével nem óhajtja senki. Annak a cselédnek szabadbágában áll szolgálati szerződést kötni és ha köt egy esztendőre, akkor szabadsága nincs megsértve, hanem szünetel és korlátozva van, még pedig saját akaratából. (Igaz ! Ugy van!) A ki nem íróasztal mellől és nem tükörablakok mögül nézi a gazdálkodást és a föld mivelését, hanem a nép között lakik és a nép érzületét és lelkületét közvetlen közeiből ismeri, az tudja nagyon jól, hogy egy modern és kellő fruktifikációt. biztosító gazdaságnak ugy kell berendezve lenni, mint egy okos és fegyelmezett hadseregnek. Ha valamely gazdaságban az alkalmazottak közt nincs meg a szoros függés, a kötelességek teljesítésével való egyéni szabadságkorlátozás, azt a gazdaságot célszerűen vezetni nem lehet. (Igaz ! Ugy van !) Mi ezen törvényjavaslattal kellő és méltányos engedményekkel a gazdasági munkásokat és cselédeket oly viszonyba akarjuk a gazdákkal hozni, hogy a cseléd a földhöz legyen kötve, a gazda mellett jól érezze magát és békében éljen kenyeret adó urával. De ha mi ezen intézkedéseket átvonultatjuk az egész törvényjavaslaton és egy szakaszba belevesszük azt, hogy útlevelet lehet adni a szerződött gazdasági cselédnek, akkor a szolgálati szerződéseket illuzóriussá tesszük. (Igaz ! Ugy van !) Nincs értelme igy annak szolgálati szerződésnek és a gazda soha nincs biztosítva, hogy a cselédük izgatás, rábeszélés folytán a melyre a romlatlan cseléd- és földmivesnép nagyon hajlandó, vagy egy rossz példa által, a mi nagy hatással van a főldmivesekre és különösen a gazdasági cselédre, a szolgálati szerződéseket nem is sporadice, de valószínűlég tömegesen fogják felbontani az által, hogy útlevelet kérnek és kivándorolnak. Ha pedig a gazda nincs biztosítva, hogy egy esztendeig neki cselédei vannak, akkor nem vezetheti nyugodtan a gazdaságot, folytonos krízisnek van kitéve és olyan incidensek támadhatnak a gazdaságában, a melyek alkalmasak lesznek a cselédeket felhevülésükben vagy indulatukban arra késztetni, hogy útlevelet váltsanak s a gazdát ott hagyják cselédek nélkül és kitegyék a legnagyobb veszedelemnek. Nemzeti szempontból nagyon kívánatos az a látszólagos szabadságkorlátozás. Én nem vagyok hive annak, hogy a kivándorlást erőszakosan elfojtsuk. Működési körömben mindent elkövetek eszélyesen és tapintatosan, hogy korlátozzam a kivándorlást. (Helyeslés.) Felvilágosításokkal, egyéni tekintélyem hatásával iparkodom visszatartani a magyar honpolgárokat, de a mikor azt veszem észre, hogy a népvagyonosodás szempontjából itt-ott kívánatos, hegy engedjük meg a szabad kivándorlást, én azt erőszakos módon törvényekkel, rendeletekkel korlátozni nem akarom, mert az már csakugyan az egyéni szabadság korlátozása volna. Ne méltóztassék a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát tisztán a jogi elméletek szempontjából bírálni; ennek fontos, hatalmas gyakorlati hatása lesz. Én külömbséget tudok tenni — bár nem tudom helyes-e okoskodásom vagy sem -- a szabad költözködés és kivándorlás közt. (Helyeslés.) Ne méltóztassék a kivándorlást a szabad költözködés jelszava alá foglalni. A szabad költözködés a hazában történik és nem esik okvetetlenül kárára a gazdának, a földmivesnek, de a kivándorlás nagyon veszedelmes kihatású lehet a többi cselédekre is. Ha ezt az utolsó bekezdést a képviselőház bölcsesége törli, akkor sztrájk helyett az Amerikába való kivándorlás fogja a magyar földmives gazdát tönkretenni. A sztrájkot korIát zni akarjuk a haza és a nemzet érdekében, és ha törvényerővel lehetetlenné tesszük a sztrájkot, azok az izgatók, azok a lelketlen emberek, a kik a központból fizetésért izgatják a népet és a szegény munkáscselédeket, a sztrájk helyett, félve a büntetéstől, az Amerikába való kivándorlásra fognak ösztönözni haszonért. Én nem tudom melyik vesze-' delmesebb a gazdára és a földmivesre, a sztrájk-e vagy az Amerikába való kivándorlás? Az a cseléd, a mikor szerződik, tudhatja, ki akar-e menni Amerikába vagy sem? Én a munkásembernek, a gazdasági cselédnek életviszonyaiban nem találhatok oly momentumot, mely egy éven belül arra kényszerithetné, hogy Amerikába kivándoroljon. Ismerem a közönséges népet, figyelemmel kisérem különösen a munkáscselédeket, mert vidékünkön tömérdek sok bérgazdaság, van és sok kisbirtokos, és tudom, hogy ezek a gazdasági cselédek esaládi viszonyaiknál, körülményeiknél fogva nem lehetnek ráutalva arra, hogy saját érdekükben útlevelet váltsanak és az éves szolgálati szerződést az Amerikába való kivándorlás miatt felbontsák. Ha még is teszik, tisztán izgatás, tisztán rábeszélés, tisztán rossz példaadás folytán cselekszik meg. Ezt pedig nekünk kötelességünk megakadályozni. (Igaz ! Ugy van !) Nagy Sándor képviselőtársam fejtegetéseiből különösen megnyerte tetszésemet az, hogy nem helyes, hogy mi egy osztály érdekében függesszük fel a szabadságot és kivételes megszorító intézkedéseket akarjunk statuálni. Ez nagyon tetszős és nagyon hajlandó az ember ezt az okoskodását elfogadni. De hogy kielégítsem a jogász felfogást is, meg az elméleti okoskodást is, a nemzet és a haza érdekében inkább hajlandó vagyok mindenféle egyéni viszonyokat ezen szakasz szerint elbírálni és törvényjavaslatot kívánni és kérni, hogy mindenki, akármilyen hivatalbeli, akármilyen szolgálati viszonyban á"l is, a ki lekötötte magát egy esztendőre, legyen köteles becsüléttel, tisztességgel megtartani elvállalt kötelességét. (Helyeslés.) Ez nem a szabadság korlátozása, ez az egész társadalom érdeke, ez a haza létfeltétele, hogy kinek-kinek legyen annyi fegyelmezettsége, annyi önuralma, hogy tudjon várakozó helyzetbe maradni más emberek, a társadalom érdekében. (Helyeslés.) Ennyit elvárhat a magyar haza minden honpolgárától. Ezt tetszetős okoskodással, elvi felfogással, jogászi okoskodással megdönteni és kockáztatni nem szabad és nem lehet. (Élénk helyeslés.) Midőn megköszönöm a t. ház szives türelmét, kijelentem, hogy én tisztán a gazdasági cselédek, a kisbirtokosok és a bérgazdák érdekében szólaltam fel, mert magam is gazdálkodom és ismerem a viszonyokat-. Nagyon kérem a t. házat, fogadja el az eredeti szöveget! (Élénk helyeslés.) Pacsirta. Szonett. Irta : GERGYESI FERENC. Az ég felé, mi kéklően ragyog, Pacsirta küldi bájos énekét, Gyönyörre] néz a zöld Vidékre szét, 1 Testét fürösztik édes illatok. Rég Vágyott már elérni a napot. Az élettüz hol örök fénnyel ég S a titkos ür sejtet tündér zenét; Mily mámor ! angyal áll mosolygVa ott. S a fény között eszébe jut a párja, Ki fészkén ülVe őt epedVe Várja S dalát feledVe le a hantra hull. A lelt zsákmányt társának nyujtVa ételül Ismét fölszáll, hol tündököl a kék ür S Vidám sziv>e csicsergő dalra gyúl. Veszprémvármegye népoktatási állapota. A kir. tanfelügyélő a Bakonymagyarszorabalhely, Bakonynémetszombathely, Dáka, Farkasgyepü, Hánta. Homokbödöge, Jákó, Iharkút, Nagytarcs, Noszlop, Németbánya, Pápakovácsi, Pusztamiske, Salamon, Varsány Várpalota, Ugod községekben teljesített iskolalátogatásokról beszámolván, 1907 április havi jelentését következőkben folytatja: Voltam tehát 17 községben, 30 iskolában, annak 44 osztályában és 159 tanfolyamán, azonkívül 2 óvóban. Igen jó iskolák: a nagytarcsi áll.-, pápakovácsi r. kath., németbányái r. kath., salamoni r. kath., továbbá a várpalotai r. kath. iskolák, jeles eredményt és nevelési eljárást tapasztaltam a jákói, noszlopi és salamoni r. kath. iskola alsó osztályaiban, valamint az ugodi r. kath. iskola alsó osztályaiban; szintén jók: a bakonymagyarszombathelyi és farkasgyepüi r. kath., továbbá a hántai, pusztamiskei és varsányi iskolák; kitűnő hittanitást észleltem a salamoni r. katli. iskolában; a kis gyermekek feleletei ritka gyönyörűséget szereztek lelkemnek. A többi iskolában sok jóakaratot találtam a tanítási eredmény emelése tekintetében; a jövő, ugy hiszem, ezekben is igazolni fogja várakozásaimat azon tanítási és nevelési iránypontokra nézve, melyek érvényre emelését megbeszéltük. A vármegyei közigazgatási bizottság népoktatásügyi körében 38 ügyet intéztem el; ezúttal 9 ügygyei hátralékban maradtam azon nagymérvű iskolalátogatások folytán, melyekkel e hónapban irodán kivül elvoltam foglalva. Egyébiránt jelentem, hogy a magyarnyelv és beszédnek az iskolákban való jeles eredményű terjesztéseért elismerő jutalmazásra. ajánlottam a vármegyei törvényhatóságnak: Fekete Ilona nagyvázsonyi és Magyar Kornélia kislődi óvónőket, továbbá Kraner Gyula nyőgéri, Plet György németbányai, Keller Antal gyiróti, Weiland György bébi, Tizikker Gyula tósokberéndi, Stephan Antal jásdi, Perepatics Vilma salamoni és Bay Sándor jákói tanítókat illetve tanítónőket. Állami jutalmazásra pedig ajánlottam: Stampf Antal tótvázsonyi, Draskovits József peterdi, Scháringer Károly szentiváni, Jankó József ösküi és Mohar Endre lajoskomáromi néptanítókat. A pápai ev. ref. polgári leányiskola következő tanítónői nyertek fizetéskiegészitő államsegélyt, u. m. Kenessey Anna és Zadák Etel egyenként 600, Gőbel Hona és Vikár Kornélia egyenként 4U0 koronát.
