Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-05-19 / 20. szám

ltd II. évfolyam. Pápa, 1907. május 19. 20. szám. PAPA ÉS Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24- fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség: Pápán, Petöíi-ntca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető minden­nemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal • Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Pünkösd. Irta: Francsics Norbert. Az ó-frigyben a szerencsésen befejezett aratásnak hála­adó ünnepe; az újszövetségben a lelkek földjén sikeresen megkezdett aratásnak emlékeseménye; a siker pedig az isteni Lélek elmét felderítő, szivet megindító működésének eredménye. Nyelvek alakjában szállá alá a tanítványokra, mert beszélniök kelle, — szólaniok minden szükséges nyelven; tüzes nyelvek alakjában ereszkedék rájok, hogy ki nem oltható hévvel hirdessék az igazság tanait. Mert hevület, lelkesedés, szent ihlet nélkül nagyot alkotni nem lehet. Pedig nagyot kellene létesiteniök; küldetésük a föld kerekségére szólott, térítő szavok minden nemzetnek. He­gyek és tengerek, — az éghajlat zordonsága, vagy szom­jasztó melege, az utak ezer veszedelme, nem képezhettek akadályt. Menniök kellett és beszélniök. Szólaniok a böl­cselkedőkhöz és az együgyüekhez, a dúsgazdagokhoz és a gúlát építő rabszolgákhoz, szólaniok mindenekhez a nem­zetiség, államalkat, kor, nem, rang és osztálykülönbsége nélkül. Nem hízelegve senkinek, nem dicsérve mást, mint az erényt, a bünt pedig ostorozva a kunyhók és a márvány­paloták lakóiban egyaránt! Göröngyös volt a pálya, melyen járdaiának, pályájok végén pedig a bakó leseikedék. Munkájuk jutalma: a vér­tanúság koszorúja! Igen, az! Mért minden nagy dolog, minden nemes eszme kivitele vértanukat kiván rendszerint. Vér áztatta a szabadság fájának gyökerét is; hányszor nedvesité a szegény épitő munkás vére nemcsak a piramisok durva nagy köveit, hanem a merészivezetü, nagy dómok finom ékítményeit is; hányszor ittasulhatott meg a föld röge a harcosok hős vérétől! Igen! Mert megvan a tisztes munkának, meg a tu­dománynak, az ember- és hivatásszeretetnek, a honsze­relemnek, a polgári és családi kötelmek teljesítésének, megvan a harc mezejének is a maga vértanuja. S e vértanuk mindegyikének a maga erkölcsi súlya szerint megvan a maga megfelelő, tiszteletre • méltó er­kölcsi előkelősége! A tornyok szédítő meredekségéről, vagy a paloták sikamlós fedeleről alázuhant munkás, a tenger mélyében megfúlt búvár, az akna gyomrában megszenese­dett bányász nem vértanuja-e foglalkozásának? Mert nem az olcsó bér ingere vitte amazt a magasba, szállította eze­ket a mélységbe, hanem a bensejökben rejlő, Istengyujtotta láng, mely az embert használni készteti fajának. Az a dermesztő éjszakában megfagyott katonai őrszem nem a kötelemtudás yértanuja-e ! A hivatása teljesítésében áldo­zatul esett'ápolót, orvost és papot nem illeti-e meg a martí­romság koszorúja ? Nem a vértanúság kálváriáját járja-e­végig a súlyosan beieg gyermeke ágyánál őrködő anyai sziv? A szabadság- és honvédők-, a honmentők sírjára nem borulhat-e teljes megilletéssel a vértanúság kiérde­melt pálmája? A nemes hevület lángja gyul ki a lélekben, tüzesen ösztönöz a cselekvésre, s végezetül az élet lángja alszik: ki ellenszolgálatul. A lélek ereje feszül az ily cselekvésben, s ezen erőnek acélosságot az a fenséges Láng ad, mely megjelenésével megteremté a keresztény világ pünkösdjét! Pünkösd van most is! Szállj le hozzánk hét ajándék Istene! Jöjj! Oszlasd el fényeddel a ferde nézetek homályát,, világítsd meg az igazság útját, hiszen Tiéd a bölcsesség, az értelem, a tanács, a tudomány! Jöjj! Ébreszd fel a tisztesség bátorságát minden lélek­ben. Teremts hitvallókat, kérkedés nélkül, teremts kegyese­ket, hiúság nélkül, teremts törvénytiszteletet az Ur félel­mének teljességében! Jöjj, Te nyelvek adományának Istene! Nem a sok­féleséget, az egyet kérjük Tőled, hogy majdan piros pün­kösd napján, e hon határi közt, csak igy zengjen az ének:. »Jöjj el Szentlélek Isten!« Úgy legyen!

Next

/
Thumbnails
Contents