Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-08-12 / 12.szám

I. évfolyam. Pápa, 1906. auguztuss 12. 12. szám. Szépirodalmi, közgazdaság-i és társadalmi hetilap. A pápai katholikus köi és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: GRÄTZER J Á N'O S. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség: Pápán, Petöíi-uica 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. VigéC. Ki az a vigéc? Magyar hazánk egy különlegessége. Olyan ember, aki mások rovására üzletekben utazik. Külső alakjára nézve finom pesti ur. Szemei élesek, mint a zsákmányra leső hiúzé. Szimata elsőrendű. Lábai a falazásra alkotvák. Bejárja az országot, Kárpátoktól Adriáig s ahova lép, ott fü nem női többé. Ajkáról mézédes beszéd csepeg. Rosszul fejeztem ki magam. Arad, valósággal árad, mint a megdagadt Duna hullámai. Érdeklődik családod egészsége iránt. Elkérdezi föl és lefelé menő rokonságodat, hogy vele lekenyerezzen. S ha te szóba állsz vele, pláne észreveszi rajtad, hogy egy mákszemnyit is érdeklődői jövetelének céija iránt, véged van. Beléd kapaszkodik, mint, a kullancs és nincs hatalom, mely nyakadról lerázza. Hasztalan mondod, nincs szükséged semmiféle megrendelésre. hasztalan tiltakozol, nem enged. Végre elfogy a türelmed. Kidobod. Visszatér. Kidobod 10-szer, visszatér 11-szer, végre is, hogy szabadulj tőle, aláirsz egy megrendelést. Lehet nála rendelni mindent a világon: szentképeket, rózsafüzért, ájtatos imákat, ecetessenclát, szövetet, varró s egyéb gazdasági gépeket. Biztosit tűz. jégverés, baleset, halál és még nem tudom, mi ellen. Olyan ember ő, kinél minden kapható. Ha kívánod, talán az ég csillagait is lehozná. S ami a fő szerinte, mindezt haszon nélkül, önzetlenül, irántad való különös szeretetből teszi. Neked, de csakis neked, jámbor vásárló, sokkal olcsóbb: n is adja. mint másoknak. Hozzá nem s kívánja, hogy a megrendelt portéka árát azonnal lefizetni. Felveszi ő részletekben is. Hogyne akadna aztán olyan, aki ennyi biztatásra, ilyen mézes-mázos beszédre felcsap és aláírja a megrendelést? Minden községben akad néhány ilyen szerencsétlen. Egyik például kis szentképeket rendelt a vigécnel, meglehetős borsos áron. Igaz. a vigéc. biztosította, szavát adla, megesküdött, hogy minden egyes vásárló, havonkint egy bizonyos napon. szenMuj^ét kap. És ezen szent mise kijár neki minden hónapban, életében és halála után. A jámbor falusi felül neki, rendeli egymásután a szent képeket, sőt beíratja összes ismerősét és rokonságát. Szent misét ugyan nem nyer, de legalább aránylag elég olcsón szabadul a vigéc körmei közül. Tudok néhány esetet, ahol az ily képvásárlás egészen másként, meglehetősen balul ütött ki. Elég csinos képet mutogatott a vigéc. Az ára sem volt túlságosan magas. Az alkut megkötik, a megrendelést a vevő aláírja. Egy hét múlva megérkezik a küldemény. A rendelő már gyanúsnak találja, hogy a szállítólevélen több kg. van. Hogyan lehet ez? Csak nem követ szállítottak neki kép helyett? Kiváltja, mert kikeli váltania. De csak akkor rémül el igazában. midőn látja, hogy a megrendelt dolog tízszeresét küldöttek és olyan silány portékát, hogy akár ki is szórhatja. Pörölni akaria ezért? Elmehet Budapestre, Bécsbe vagy Prágába, amely bírósághoz a vigéc vagy megbízója tartóT A RCA Csalódások világa. Irta : Béri F. Zsigmond. A fejedelem alatt egyre jobban megingott a talaj. Bártfa. Makovica. Dunajec még a tél beállta előtt a császáriak kezére került. Alig pitymallott a tavasz, Erdélyben is hütlenségi pörbe fogták. Hivői jól tudták, hogy Apafi és Teleki személyes gyűlölete az egésznek az indító oka, de tehetetlenek voltak ezzel a két emberrel szemben. A gyönge Apafi hajthatatlan volt most. az égvszer: Thököly elvesztette gyönyörű erdélyi birtokait, A török is egyre jobban elhidegült tőle. Mindenfelé azt rebesgették felőle, hogy ő az oka azoknak a csúfos vereségeknek, melyek a lefolyt két évben az izlamot érték. Azt rebesgették, hogy titokban összejátszik a császárral, a törököt csak az orránál fogva vezeti. Thököly későn hallotta meg ezeket a baljóslatú híreket. Tikkasztó melegben, julius havában, elszántan védte Eperjest s meg is menti a tulnvomó német had ellen, ha a ! török csak néhány száz emberrel segíti. De nem tette. Igv aztán elveszett minden, önöd, Kalló. Kis-Vajda. A hullámok mindinkább összecsaptak a fejedelem feje fölött. Kénytelen volt odahagyni a szép Felvidéket, melynek minden talpalatnyi földjét véres diadallal ragadta kezéhez. Serege egyre jobban züllött. Nem volt, ami lelkesedést öntsön beléje. A folytonos kudarcok nagyon alálohasztották harci kedvét. Szeptember végén már Biharba húzódott. az üldözött, fejedelem. Erre a hirre majdnem egész serege felbomlott. Egyik legvitézebb hőse, Petneházy brigadéros egész ezredével átpártolt Caprara generálishoz. A többiek is követték a példát. Legkivább emberei egymásután letették a hűségesküt a koronád király kezébe. A fejedelmet nagyon lesújtották e szomorú események. Alig másíél ezer ember maradt a kuruc zászlók alatt, Ezek is, ki tudja meddig maradnak hozzá hivek ? Nagy sor az, mikor az embernek 10.000 forint van kitűzve a fejére ! Hátha kedvet kap valamelyik a dijra? . . . Konyárra vezette seregének romjait. Itt találkozott a váradi pasa követével, aki azt az üzenetet hozta neki, hogy a pasa keresi, keresse fel őt a legközelebbi napokban. A fejedelem szive megdobbant. Hiszékeny ember volt, kapva-kapott az alkalmon. Hátha újra felragyog szerencséje napja ? Ki tudja? A török szeszélyes. Eddig elhagyta — hatha most egész erejével melléje áll? Akkor újra visszatérnek előbbi hivei s megszerzi ennek a szerencsétlen nemzetnek, amire már oly réges-rég vágyik : a szabadságot. Szirmay András, régi, kipróbált, hűségű embere csak a fejét rázta. — Nem hiszek én a töröknek. Ki tudja, mit forral az epéjében. Ne menj be, uram, Váradra! Meglásd, vasra vernek ! Thököly mosolygott. Nem kell mindjárt az ördögöt! a