Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-08-12 / 12.szám

'4. PÁPA és VIDÉKE 1906. augusztu s 2 6. zik s talán a pert meg is nyerné, nem meri elkezdeni a nagy távolság miatt. S igy mindig veszett ügye van a ve­vőnek. Legnagyobb kárt mégis a külön­féle gépekben utazó vigéc.ek teszik. Mennyi családot megnyomorítottak már ily módon! A mamákat rábeszélik, hogy vegyen leányának varrógépet. Minő szé­pen, finomul dolgozik az ő gépe! Mek­kora időmegtakarítás! Meg azután a nehéz mezei munkát sem kell végeznie, hanem megkeresi a jó hűs szobában kenyerét, még a gép árát is hamaro­san. Aztán ez mégsem olyan paraszti munka. Különösen ez utóbbi hatja meg az anyák szivét s a varrógéppel beköltözik sokszor az elégedetlenség és nélkülözés a szobába. Hátha még a gazdát tudja rávenni valami gazdasági gép beszerzésére! Ak­kor van ám meglőve a gazda! A nya­kába sóznak látatlanba egy ócska ma­sinát méregdrágán, csomagolási, szállí­tási. biztosítási és még nem tudom, minő költségekkel együtt. A gépet vissza nem veszik. Fia nem tudja, vagy nem akarja beváltani, 8 nap múlva elárve­rezik s azután fizetheti a vételárt és költségeket. Ha nem tudja, utánasir nádfödeles viskója, vagy egy darab földje. Ezek elromlott gép részek kicseré­lésével is foglalkoznak. Eltörik egy ke­rek? Készségesen szállít neki egy ujat. Nem ietszik cséplőgépje, vagy hibája van? Ott a vigéc, segit a bajon. El­viteti, becseréli s egy hét múlva meg­érkezik a vadonatúj gép. Csak liaszná­Jalra festeni. Ne csak azon rágódjunk örökké, mi történhetik velünk, mert akkor sohsem megyünk semmire. Ismerem a váradi pasát — nem volt az nékem soha ellenségem ! — Én csak azt mondom, ne higyj néki ! Lám, Eperjest is elengedte veszni. Őmiatta szorultunk ki a Felvidékről is. Azt meg ma­gad is tudod, hogy Ibrahim fővezér mennyire haragszik rád. Uram, ne vesd meg tanácso­mat, ne menj be Váradra! — Hogy a török Thökölyt vasra verje, nem hiteti el velem senki — dörmögte Deák Ferenc, a fejedelem régi, meghitt barátja. — Ez olyan politikai baklövés volna, ami párját ritkítaná. Mindenki tudja, hogy az udvar döntő csapást készül mérni a törökre. A szultánnak tehát nincs érdekében, hogy Thö­kölyt elfogassa, mert akkor egész Magyaror­szággal szemben találja magát! — Hm ! Ez igen szép. De kérdés, nem azért fogatja-e el Thökölyt, hogy békére han­golja a bécsieket? — kérdezte Ubricky Pál. — Igen! — sóhajtott Deák. Ebben a szomorú időben elhagyott bennünket az egész latkor veszi észre a becsapott gazda, hogy a kerék egy régi megpántolt ke­rék, az uj cséplőgép pedig néhány napi használat után ismét átvedlik a saját volt gépjévé, amint a festék lehullik róla. Természetes, a gazda mind eme szívességet, alaposan mégfizeti. Vigyázzatok, gazdák és óvakodja­tok a vigécektől! Fel ne üljetek nekik! Szóba ne álljatok velük! Most betakarí­tottátok Isten áldását, két kezetek fá­radságos munkájának gyümölcsét, va­lahogy ily módon el ne pocsékoljátok. Ha gépre, vagy nagyobb bevásárlásra van szükségtek. vannak megbízható cé­gek. ott van a „Magyarországi kath. egyesületek országos szövetsége is (VIII. Szentkirályi-utca 28.), forduljatok hozzá teljes bizalommal, nem fogjátok meg­bánni. Jövőre nézve pedig elvünk legyen: akármily szépen beszél is a vigéc, akár­milyen Írásokra s okmányokra hivatko­zik is, vigéccel szóba nem állunk ! Kiss István káplán. A távbeszélő előfizetők figyelmébe. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 47769|096. Az előfizetők nevének egyszernél többször felvétele a távbeszélő előfizetők név­sorába. A közönség érdekében megengedem, hogy 1906. évi augusztus hó 1 -tői kezdve a távbeszélő hálózatokhoz tartozó, illetve csat­lakozó előfizetők állomásaira vonatkozó ada­tok (az állomás kapcsolási száma, az előfizető neve, foglalkozása, lakáscíme stb.) az érdekel­tek ebbeli kérelmére, a távb. hálózatok elő­fizetőinek betűrendes névsorába egyszernél világ. Azért nem is szólok többet. Tégy uram, amit akarsz, ahogy legjobbnak látod ! A fejedelem tanácstalanul állott. Sok csapás érte már életében. Sokan megcsalták, sokan elhagyták. Nem csoda, ha megingott az emberekbe vetett hite. — Nem tudom, mit csináljak — kiál­ott ingerülten. — Eh ! Nem bánom, akármit történik. Ha elfogat a pasa s kiszolgáltat a bécsi kormánynak, legalább vége lesz ennek a zaklatott életnek, mely oly sok keserűsé­get, oly kevés örömet juttatott nekem. Csen­des emberré tesznek — elküldenek oda, ahol nem csal meg többé senki. Isten kezében van a sorsom. Én megyek! — Nem ajánlom — kondult meg Kende Gábor mély basszus hangja a fejedelem háta mögött. — Tudod, uram, hogy állunk. A se­regünk egyre jobban züllik. Széthullunk a szélrózsa minden irányába, mint az oldott kéve, melyet százfelé sodor a vihar. Tán leg­jobb volna valami biztos menedéket keresni. Még nem veszett el minden. Munkácson még a te lobogód leng. Sok hűséges embered va­többször is felvétessenek az alábbi feltételek mellett: 1. A távbeszélő hálózatok előfizetőinek névsorába minden előfizető neve ingyen csak egyszer vehető fel. Az egyszeri felvétel szövege nem ha­ladhatja meg a 70 betűt. A 70 betűbe nem számíttatik be a) a kapcsolási szám; b) A lakáscím olyan helyeken, ahol az előfizető lakására vonatkozó közelebbi adatok (kerület, utca, házszám) felvétele meg van engedve: c) a főállomáshoz csatlakozó mellék­állomások számának megjelölése (p. o. «3 mellékállomással.» (A főállomás nyilvános vagy időszaki jellegének feltüntetése (p. o. «nyilvános állo­más» — «nyári v. téli állomás V. 1—-X 31»), végül oly mellékállomásoknál, amelyek a név­sorba a főállomás számával vannak felvéve, az a hivatkozás, hogy a főállomás kinél van berendezve (p. o. főállomás az alapítványi bé r pa I o ta kezel őségé n él). 2. Az az előfizető, aki állomását egynél több elnevezéssel kívánja a névsorba felvé­tetni. minden egyes felvételért (5 korona évi dijat fizet. A díjfizetés mellett való felvételre nézve és az előző 1 pont alatt foglaltak irányadók. 3. Ha a díjköteles szöveg 70 betűnél többet tartalmaz, a 70 betűt meghaladó díj­köteles szövegnek minden 35 betűje után további 3 kor. évi dij fizetendő. A 70, illetve 35 betűnél kevesebb betűt tartalmazó szövegrész teljes 70, illetve, 35 betűnek számit s mint ilyen 6. illetve 3 ko­ronával dijaztatik. 4. A 2 és 3 pontok alatt megállapított dijak a naptári év kezdetén egy összegben és előre esedékesek és az előfizetési dijakkal együttesen szedetnek be. A lefizetett dijakról a hivatal nyngtát ad. 5. Évközben bejelentett olyan díjköteles szövegek felvételéért, amelyek az év folyamán kiadott névsorok mindegyikében már nem je­gyon ottan s ott küzd még hőslelkü feleséged is, Zrínyi Ilona ? Mi lészen belőle, ha te a török hatalmába kerülsz? Meghal ? Kár volna érte ! Nagy szükségünk vagyon rá ezekben a szomorú napokban. Mintha álom szövődnék a szemem előtt, ugy tűnik fel előttem az ő alakja. A küzdelemben megedzett férfiak csüggedten hajtják meg azt a lobogót, mely annyiszor lengett a diadalmas csaták élén, kezükből kihull a kard, büszke szivükből el­száll a remény — s egy gyenge nő kiáll a bástyákra, oda, hol legsűrűbb a halál aratása, remegő kezébe veszi azt a lobogót, hogy ha a férfiak nem tudták megvédeni, egy gyenge nő erős szivén törjék meg az ellenség ha­talma ! Nekünk, szegény csüggedt magyarok­nak nagy szükségünk van Zrínyi Ilonára. Mi lesz velünk, ha ez a férfilelkü asszony nem lehel lelket az elasszonyosodott férfiseregbe? — Ugy van! — kiáltott Petrőcy Ist­ván. — Emlékezzél csak vissza, uram, mi történt a napokban. A körülmények mostoha­sága arra kényszeritett bennünket, hogy el kellett hagynunk a Felvidéket. S mi történt?

Next

/
Thumbnails
Contents