Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-07-29 / 10.szám

1906. julius- 29. PAPA és VIDEKE C 5. Önérzet. Zegísz századunkba csupa néneteg volták, csak három inagyarog voltunk: a zín, Zavornyicsko fs Peprobubora. Kérdés. Mondja meg, jelölt ur, mit csiíálna maga, ha olyan uradalomba kerülne, a aol sok az úgynevezett savanyu föld? Praxi: Savanyu képet vágnék hozzá! * Tanár: Rosenduft, miért vörös ebben a lőmérőben a borszesz? — R.: Khérem, vörös borbul való! Modem. — Nem, Pista, mához egy létre nem mehetek sétálni, már kell kimenőt adnom a naccságának is! * Főnök: Látjo maga Fhöredi, én thöbbet lem bizokh magára a khulcsot. Nem khülönös ez magának? — Füredi könyvelő: Éppen nem, fhőnök ur, az volna a khülünös, ha olyan inafla pohfám volna, hogy rám merne bizni a khulcsot. Mértan órán. Tanár: A mérőszalag több méter hosszú acéllemezből van. Kezeli két amber. Az egyik meg fogja az egyik végét, ez áll egy helyben; a másik a másik végét, 3z meg sem mozdul és igy haladnak tovább i mérendő távolságon. A sorozó-bizottság előtt. Hatalmas :erinetü, szép szál legény áll a sorozó-bizottság előtt. Nagyitóval sem lehetne felfedezni semmi hibát rajta. Csak ugy duzzad az erőtől minden izma. Hanem .. . No, hát a jobb mezének mutatóujja görbe. A tiszt urak összedugják a fejüket. — Bizonyára svindler! — Svihák ! Igy akar megmenekülni a katonaságtól ! — Csak azért sem menekülsz meg, pupák! — ordit az egyik kapitány s int az őrmesternek. Az odalép a legényhez s egész szelíden elkezdi «kezelni» az ujját. Kicsavarja, becsavarja, összeszorítja, visszaszorítja, kitaszítja, betaszítja, hogy a szegény legény hetvenezer csillagot lát a levegőben. Hiába! Az ujj görbe marad. — Ungehörtes Dummerei! Schrecklicher Pupák! — ordit a kapitány rettentő dühbe gurulva. A német katonaorvos meg bánatosan konstatálja, hogy a fin »untauglich!« A tiszt urak közt ott van a vármegye Jerék alispánja. Mosolyogva néz a fi a szemébe s megveregeti a vállát. — Szegény fiam! Hát aztán mindig Íven kificamodott volt az ujjad? — Nem! — felelt a legény egész őszintén. — Hát milyen volt azelőtt? -- Ilyen ni! — mondja a boldogtalan 3 egész önérzettel mereven kifeszíti az ujját. Egyszerre harsogó kacagás tölti be a .ermet. Szegény íiu csak akkor veszi észre, -nit csinált, mikor az ezredorvos harsány tangón ordítja a »

tauglich«-ot! HÍREK. Szent Anna templomban f. hó 26-án én yes segédlettel Kriszt Jenő esp.-plébános nondotta a szent misét, amelyet a hivek iagy száma hallgatott végig. A koruson Szent;yörgfi Sándor karnagy vezetésével szcbbnélzebb éneket adott elő a helybeli hölgyekből dió énekkar. Papp Sándor kir. tanfelügyelőnk neje, ki leánya halála óta búskomorságba esvén, Budapesten a Schwartz-féle ideg- és kedélybetegek gyógyintézetében tartózkodik; betegségében már annyira javult, hogy maga dr. Schvartzer Ottó nagy megelégedését fejezte ki: a beteg már két levelet irt haza, régi, kedves gondos modorában, családtagjait és és jó ismerőseit fogadhatja s igen örül a közeli viszontlátásnak! Adja a jó Isten, változtassa örömmé a családján esett nagy válságos bánatot! Barátságos vizit. Majer András jákoi lakos f. hó 17-én pipára gyújtva, átballagott Reclfnitzer Józsefhez és azt udvarán előzetes engedeleinkérés nélkül kissé kiporolta. Az alapos porolás következményét egy hétig szenvedte Rechnitzer, sőt felesegének is jutott, mert ez meg férje segítségére sietett, de ezt gyorsan eltávolította a vizitelő ur egy kis tnellbevágással. Tanfolyam tanitók részére. A f. évi aug. hó 22-től bezárólag szeptember hó 4-ig borkezelési tanfolyam fog tartatni Budafoko^ a m. kir. pincemesteri tanfolyamnál. A tanfolyamra különösen azok a néptanitók vétetnek fel, akik olyan községekben vannak alkalmazva, ahol a lakosság első sorban szőllőmivelésre van utalva. A tanfolyamra felvettek, j lakás és élelmezésre 70 kor. átalányt kapnak, mely összeg a tanfolyam első napján fog az illetőknek kifizettetni. Az egykoronás bélyeggel ellátott kérvényben feltüntetendő az életkor és nyelvismeret: csatolni kell a tényleges alkalmazást, valamint a szőllészet terén esetleg eddig kifejtett munkásságot igazoló bizonyítványt; akinek pedig 4 hetes szőlő és borgazdasági tanfolyamról már van bizonyítványa, az is csatolandó. Felszerelt kérvenyek a kir. Tanfelügyelőséghez folyó évi julius hó 25-éig adandók be. A csizmadia-segédek sztrájkja. A sztrájk a segédek örömére jól végződött, a mennyiben összes követeléseiket megadták a munkaadók. A békés egyesség a következő pontokban köttetett meg. : 1. A munkaadók 1906. julius hó 29-től kezdődőleg a segédeknek 30 százalék béremelést adnak szállással. Szállás nélkül 40 százalékot. 2. A munkaidő tartamát reggel 6-tól esti 7 óráig állapítják meg. 3. A vasárnapi munkaszünetet mindkét fél elfogadja. 4. Az étkezés a felek között szabad egyezkedés tárgyát képezi. 5. A munkaadók lehetőleg a ker. szocialista szakszervezettől szerzik be a munkaerőt, azonban ezen a szervezethez kötve nincsenek. 6. Állandó összeköttetésbe lépnek munkaszerződések cléjából a munkaadók a ker. szociálista szakszervezettel. 7. Azok a segédek, akik a munkaadónak munkabérelőleggel tartoznak, tartozásukat heti 1 koronával tartoznak törleszteni, esetleg jobb kereset mellett többel. 8. Minden műhelyben a munkarend kifüggesztendő, melyet ugy a munkaadó, mint a munkások kötelesek betartani. 9. Bérharcban állott munkások a bérharc miatt munkából el nem bocsáthatók. 10. A munkabér csak a teljesen bevégzett munka után fizetendő ki. Ezen megállapodások 1907. évi augusztus hó l-ig bírnak érvénnyel. Ezzel a jegyzőkönyv felolvastatván, közös akaratukkal egyezőnek jelentetik ki, lezáratott. — A sztrájk alatt semmiféle rendzavarás nem fordult elő. A pápai ker. munkásegyesület f. hó 29-én délután 4 órakor választmányi gyűlést tart. A kath. tanitók f. évi augusztus 26 és 27-én Budapesten, a Szt. István-Társulat nagytermében tartják képviseleti alapon III-ik nagygyűlésüket a küv. programmal: A) Első nap, augusztus 26-án. I. Ünnepélyes szentmise 9 órakor Jézus Szent Szive-templomában. A szentmisét mondja: gróf Zichy Gyula pécsi püspök, védnök-elnök. II. 10 órakor a nagygyűlés kezdete a Szent-István-Társulat dísztermében. 1. Megnyitó beszéd. Mondja: gróf Zichy Gyula püspök, védnök elnök. 2. A nagygyűlést üdvözli: dr Jordán Károly apátplébános, az Országos Kath. Tanügyi Tanács egyházi elnöke. 3. A nagygyűlés megalakulása; a tisztikar megválasztása; a szakosztályok megalakítása. 4. A nemzeti öntudat és fajszeretet fejlesztésének módszeréről általában. Előadó: Ember Károly lovag, Budapest. A nemzeti öntudat és fajszeretet fejlesztésének módszere: a) a népoktatási intézetek körében (hivatkozással és vonatkozással a népoktatási törvény revíziójára); előadó: Miklósy József tanitó, Esztergom; b) teendők a közoktatás körében: előadó: dr. Bilinszky Alajos tanitónőképző-intézeti igazgató, Nagyszeben: c) a. főiskolai oktatás körében; előadó: -dr. Acsav Antal egyetemi tanár: d) a társadalom föladatai: előadó: Dreisziger Ferenc tanitóképzőintézeti tanár. Kulocsa. B) ElsÖ nap délután a szakosztályok üléseznek 3 órától. I. szakosztály tételei: a) a kath. tanitó a keresztény szociális tevékenység terén; előadó: dr. Giesswein Sándor apát-kanonok, országgyűlési képviselő; b) a kath. népiskolai nevelés löladata a kivándorlás megszüntetésére; előadó- Tóth Géza igazgató, Jászó. E szakosztály tanácskozási helye a Szent-István-Társulat nagyterme. II. szakosztály tételei: a) a kath. népiskolai, ifjúsági és népkönyvtárak nevelő hatása: előadó: Wohlmuth Ernő tanitó: b) a népszövetség nevelő hatása; előadó: Szentiványi Károly, a Magyarországi Kath. Szövetségek igazgatója. E szakosztály tanácskozási helye: a Kath. Kör nagyterme. III. A szakosztály tételei: a) a tanitók képesítése; vonatkozással a tanitók erkölcsi és anyagi helyzetére: előadó: dr. lvováts Gyula tankerületi igazgató, Szatinár; b) a tanitók fizetésügye; előadó: Barabás György sárvári igazgató-tanitó; c) a tanitók nyugdíjügye; előadó: Számborowszky Rezső Nagyvárad. E szakosztály tanácskozási helye a Szent-István-Társulat tanácskozó terme. C) Második nap, augusztus 27-én. 1. A nagygyűlés kezdete 10 órakor a Szent-IstvánTársulat dísztermében. 2. A szakosztályok előadói előterjesztik a szakosztályok tárgyalásáról jelentéseiket és a határozati javaslatokat. 3. A Magyarországi Kath. Tanitók Országos (100-as) Bizottságának és az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács tagjainak megválasztása és e bizottságok megalakítása. 4. A nagygyűlés bezárása. Délután a nagygyűlés bezárása. Délután a nagygyűlés tagjai a székesfőváros különböző helyeire kirándulnak: a különböző csoportok beosztásáról és vezetéséről a rendező-bizottság gondoskodik. Segédjegyzönek ajánlkozik egy érettségit tett fiatal ember, aki a jegyzői pályára készül. Bővebbet a szerkesztőségnél.