Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-07-15 / 8.szám

I. évfolyam. Pápa, 1906. julius 15. 8. szám. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A Rápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. * — AV ^<Ö^lőfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR. Szerkesztőség; Pápán, Petőfi-utca 10-ik házszám. Hova a lap szellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Pápa, Viasz-utca 15. .; MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.\ Gazdák ide vigyázzatok! Irta: dr. Molnár István. Nincs a magyar parasztnak nagyobb ellensége, mint önmaga. Mert szük látókörénél fogva semmit sem tud az üzleti világ rohamos fejlődéséről. ígv aztán rendszerint rosszul vesz és roszszul ád el. Erre a tudatlanságra egész rendszert építenek a nép nyuzói. Ha a gazdák zöme rendesen olvasna az ő igényeihez irott gazdasági lapot, akkor föl lehetne világosítani most is, máskor is, hogyan kell a nép nyakára szánt hurkot rápányvázni a csalóéra? Az a kis kiadás, melyet a gazda az ő szaklapjáért fizetne, évenként tízszeresen megtérülne neki s igy ez lenne az ő leghasznosabb befektetése. Mig ez létesül, addig is kérjük a nép barátait, hogy az alábbi fejtegetést terjesszék minél szélesebb körben. Ausztriában el van tiltva a papirosbuza, Budapesten ellenben szabad ; mert igy akarták régente a szabadelvűek. akik a népet a hamisok közprédájául szánták. Már most mi történik ? A bécsi börzejátékosok itt játszanak a budapesti börzén és tömegesen vetik piacra azt a búzát, melyből nekik egy szem sincs, nagyon olcsón. Céljuk ezzel az, hogy a bőséges kínálattal lenyomjak itt az árakat és ezzel a fogással a termelőt, aki kénytelen termését a szérűről eladüi, megkárosit.sák. Ez az egész forgalom a börzén teljesen lát.szatos és hamis. A bécsiek és az ő itteni bűntársaik épen ugy dolgoznak, mint a hamis kártyások, akik ketten-hárman közrefognak egy negyediket és mig a kifosztott áldozat pénzén megosztoznak, addig egymásnak tolvajbecsülettel pontosan visszaadják a különbözeteket. A börzén is igy történik, mert a papirosbuza lovagjai csak egymásnak adnak el olcsón és rendszerint egyforma mennyiséget, ugy hogy köztük különbözet nem is támadhat s a.' egész játék csupán a tényleges buza árának leverésére való. vagyis a termelő bőrére megy. De beszéljenek a számok! Budapesten julius hó 2-án az uj buza októberi szállításra 15 korona 60 fillér méterenkint. Ugyanakkor Amerikában Newyorkban a börzén 16 korona 60 fillér, tehát egy teljes koronával drágább. Ez annyit jelent, hogy Amerikából az európai szabad piacokra, amelyeken gabonavámot nem ismernek, nem hozhatnak a mi rovásunkra egy könnyen búzát, mert annak árához még szállítási, kezelési, biztosítási és egyéb dijak is járulnak. Innen van, hogy a jelzett napon Liverpoolban, angol földön 18 korona, Párisban 22 korona, Berlinben majd 21 korona a buza méterje. Kérdés már most: lehet-e komoly világárnak elfogadni a budapesti jegyzést? Nem lehet, mert az Ausztriával való és március óta érvényes vámszövetség szerint minden méter külföldi buza, amelyet Ausztriába vagy Magyarországba behoznak, 6.30 kor. vám alá esik. Ausztria tehát arra van utalva, hogy vagy tőlünk vegye a búzát, vagy a TÁ RCA Ellentétes világok harca. Irta : Béri F. Zsigmond. I. Keltőn állottak fönn a hegyfokon. Egy férfi és egy nő. A férfi arca forrongó tűzben égett, szemében pokoli szenvedély lángolt. A leányka vonásain szelíd, mélabús komolyság honolt. Szemében ott lobogott egész benseje: szegény, szenvedő szive, mely annyi megpróbáltatás után végre révpartra ért; olt lüktetett, a lelke, melyen annyi tévedés, annyi vergődés után újra tisztán, egész fényében ragyogott az örökkévalóság gondolata. Selymes pilláját álmodozólag hunytai le szemére és szelíd, de határozott hangon mondta a szenvedélytől égő ifjúnak: — Benjamin, az Ur látja a lelkemet, hogy igazat mondtam. Ne* kísérts, ne csábíts! Úgyis hasztalan erőlködő!, mert az Ur Jézus megvéd engemet! — Sára! — kiáltotta az ifjú szenvedélyesen. — Ne, csak ezt ne mond! Hát el tudnád feledni azt a sok édes órát melyet együtt töltöttünk? Hát nem emlékszel már azokra a szép, feledhetetlenül szép napokra mikor a szivünk ugy egybeforrott, mikor az ajkunk... — Ne, ne idézd föl előttem ezeket a képeket esengett a leányka és szemében könynyek csillogtak. Halvány, átlátszó arcát pirosra festette a szégyen. — Ami előtted gyönyörű, utálatos én előttem, amit. te visszakiváns, attól én undorodom. Vétkeztem, de met bűnhődtem érte. Ne, ne idézd föl a multat, az — Ur Jézusra kérlek! — De Sára, én szeretlek. En azt akarom, hogy te ismét a régi légy. Még azt is elnéztem, hogy Krisztust imádd; az én oldalam mellett majd úgyis visszatérsz Izrael ősi Istenéhez. — Az Isten nemcsak Izrael Istene, hanem az egész világé. Ne fáradj, Benjamin. Az én elhatározásom megmásíthatatlan. Soha, de sohasem leszek a tiéd, mert én már elvagyok jegyezve** Krisztusnak. — Krisztusnak! Mindig csak ennek az amitónak nevét hallom! Sára. hát zsidó nő te? Nem tudod-e, hogy a meddőség szégyen minálunk? — Jöjj, légy az én feleségem! Vesd le e darócot, én bíborba öltöztetlek. Hullámos, aranyos hajadat megkenem illatos ollajjal, gyönyörű karjaidat csillogó ékszerrel ékesítem. Jöjj, szivem epedve vár. Légy az én feleségem. Ha nem kell a pompa, menjünk hát el messze, messze, hova a madár sem jár. Magas hegy ormára, csillogó patak mellé, ott. épitek (

ides, puha fészket s élünk, mint a madár, ott fönn a magasban, egymásárt élve, egymást szeretve, boldogítva. — Nem! Sajnállak, Benjamin, de nem segíthetek rajtad. Akit te káromolsz, az Izrael Megváltója. Ti nem fogadtátok be, megtagadtátok. megostoroztátok, keresztre feszitettétek, de én Üdvözítőmnek vallom, ki vérét ontotta érettünk a kereszten! Nem feledem el soha azt az órái, mikor oda hurcolták a Kálvária