Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1944-46

39 A nevelők részéről alapvető akadály lehet az együttműködésbén az a körül- ­mény, hogy a nevelő felelősnek érzi magát növendékéért, s adódhatik eset, ami­kor nem szívesen látja, hogy a szülő más irányba befolyásolja munkáját. De ez az állásfoglalás sohasem lehet teljesen elutasító. Ahhoz túlságosan nagy önbi­zalom kellene, hiszen az emberformálás mindig hozhat nemvárt meglepetéseket. Akkor helyes ez a magatartás a nevelő részéről, ha olyan családdal áll szemben, amelyben a gyermek legelőször a nagyvilági életet tanulja el környezetétől. A nevelőnek — legyen az szülő vagy pedagógus — az élet illatos virágú és tövises bokra 1', között kell vezetni a rábízott fiatal lelket. A nevelésnél sokat segít az emberrel született rátermettség, de a nevelés nemcsak ösztön. A nevelés« a felemelésnek, az építésnek művészete: gyermekből férfit alakítani, tehát majdnem a fundamentumtól, a férfiváérésig vezetni. Az. alapokat mindenképen a szülőknek kell lerakni, mert az alapépítés a gyermek nevelése előtt 20—30 évvel kezdődik, am,'kor a szülőket nevelték, s amikor a szülők küzdöttek a jellemképzéssel és a léleknemesítéssel. Az együttműködésnek vannak egyéb nehéz pontjai is, de ezeknek már nem fekszik annyira mélyen a gyökerük. Ezeket a súrlódásokat az itt-ott előbukkanó nehézségek, érthető kisebb önzés stb. idézik elő. Ilyen nehézségek pl. hogv némely szülő maga szeretné megállapítani az intézetbe való bevonulás és távozás idő­pontját, hogy minden szünet elején és végén néhány nappal meghosszabbíthassuk a boldog együttlétet. Ezen a ponton jelentkezik először az intézettel való együtt­működés készsége, vagy az intézet rendjének soha meg nem szűnő bírálgatáea. Az étkezéssel kapcsolatban szintén nem egyszer tétetik próbára a családnak és a nevelőintézetnek a szövetsége, pedig az a tapasztalatunk, hogy ezek a kifogások a legbőségesebb időkben épen úgy megvoltak, mint a mostani szűkebb esztendők­ben. és csomagküldésre akkor is épen annyi okot találtak a jó szülők, mint ma. Igen komoly nehézséget jelentenek még a tanulmányi sikertelenségek, a nö-' vendék testi, szellemi és erkölcsi fogyatékosságai, ötletei és szeszélyei. Ezeknek a hibáknak nyesegetésénél szokott jelentkezni a szülők féltése, amikor fiuk a nevelői eljárást sötétebb színekben festi le le'veleiben. Természetes, hogy a célra­vezető szigortól egyetlen nevelőnek sem szabad visszahúzódni. Egy közmondás mondja: a márciusi szél és az áprilisi eső készíti elő a májusi virágzást és a szeptemberi gyümölcsöt. A gyermeknek megfelelő körülmények között kihulla­tott könnyei hasznos előkészítői a szép és gazdag életnek. Ezeknél a felmerülő nehézségeknél van szükség igazi áldozatosságra, aláza­tosságra és tárgyilagosságra mind a két félnél. Csak így szolgálhatja a gyermek fejlődésének érdekeit a szülő és nevelő együttes munkája. Az együttműködés feltételei. A nevelésben harmóniának kell érvényesülni. Ez másképen nem jöhet létre, minthogy a család és a nevelőintézet minden megnyilatkozásukban egyöntetű­ségre törekszenek. így alakul ki olyan összehangoltság, hogy a szülőkkel és a nevelőkkel a gyermek, az ifjú is összhangban tud játszani. Tehát az egységes felfogásra való törekvés elengedhetetlen azon cél érdekében, hogy a nevelőintézet eredményesebben tudja növendékeit alakítani. Egységes eljárással tudunk csak olyan védelmi övezetet létrehozni, amely távoltarthatja az evangéliumi konkoly­hintő ellenséges embert. Ha él a szülőben és nevelőben az együttműködés szelleme, akkor a szülők távoltarthatják magukat attól, hogy meg nem fontolt kritikát mondjanak gyer- v mekük előtt az intézetről, amint a nevelők sohasem követik el azt a hibát, hogy a gyermek előtt a családnak vagy valamely szülőnek a hibáit emlegessék, bár­mennyire lenne is erre okuk és alkalmuk. Az együttműködés szellemében a szülőknek nagy gondot kell fordítaniok

Next

/
Thumbnails
Contents