Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940

û európai irodalomban szereplő legendát ismerő felnőtt talán mosolyog vagy méltatlankodik az ő kiművelt szelleme számára kedves és nemes alakoknak ilyen gyerekes és mesés ábrázolásán. Ez a felfogás azonban igazságtalan és a gyermeki lélek meg nem értését tükrözi, melynek elégséges néhány szó, vagy egy kezdetleges rajz, hogy csodálatos képzelő és meselátó képességével fölépítsen egy csodálatos történetet. Az bizonyos, hogy a gyermekek nagyon megkedvelték a legenda hősies, angyali szereplőit; és talán ugyanolyan biztosra vehetjük, hogy nem is fogják őket hamar elfelejteni. A Beowulf-legenda említése azonban ne vezessen félre senkit társalgásaink tartalmával kapcsolatban, mely mindig szoros összefüggésben állt Olaszországgal akár a fiatal Itália újkori, vagy mindennapi életét, akár irodalmát, akár a hazájuk szellemi örökségét szépítő és gazdagító halhatatlan olasz mesterek remek alkotásait ismer'etiük. Társalgásaink szórakoztató jellegük mellett természetesen a komoly tanulást is szolgálták a legkülönfélébb tárgyakkal kapcsolatban. Történelmi és földrajzi megjegyzésekkel, észrevételekkel majd minden beszélgetésünkben a mult és a jelen Olaszországát tettük meg hátterül. Számos esetben, amikor csak alkalom kínálkozott, utaltunk az olasz szokásokra, népviseletekre; röviden ismertettük az egyes történetek vagy szereplő helyek leírását. A jelenkori Olaszország ismertetésében nagy segítségünkre volt a Fascista Olaszország útja c. munka, mely rendszeres és kimerítő tárgyalással képekben mutatja be mindazokat a tényeket, melyeket Mussolini országának hatalmas újjáépítési tervezete magában foglal: a hadsereg, a tengerészet, a repülés, szociális munka, harc a tüdőbaj ellen, építkezések, a földjavítás, ipari és földmívelési termelés, a közlekedésügy stb. A képek bemutatását vetítéssel tettük könnyűvé és élvezetessé, úgyhogy sokszor az egész társalgást vetítéssel bonyolítottuk le. A társalgás legérdekesebb újdonsága talán mégis a művészettörténeti megbeszélés volt. Sokan esetleg mosolyognak a tárgyválasztás miatt és kifogásolják éppen a nagy ellentét miatt, mely a másodikas fiú gyermeki értelme és a tárgy elvontsága közt fönnáll. És valóban, lehetetlenre vállalkozna és nevetségessé tenné magát a tanár, aki 12 éves gy erekekkel esztétikai kérdésekről beszélgetne. És mégis egy éves gyakorlat után teljes biztonsággal kijelenthetjük: már második osztályban nyugodtan meg lehet kezdeni a művészettörténetet. Az eredmény eddig is messze felülmúlta ><a várakozásokat. Tanításunk módszere a következő volt: Valamelyik kiválasztott műalkotás fényképét vászonra vetítettük. Fontos, hogy a kép cselekményt, vagy a lélekben lejátszódó drámai érzéseket ábrázolja. ' ! ( Ez után, számolva a nyelvtanulás törvényeivel, tanulóink leírták a szereplők helyzetét, mozdulatait, környezetét, ruházatát, megemlítve az alkotó művésznek legtöbbször a kép alatt olvasható nevét, melyhez az oktató tanár rövid életrajzot adott. A már ismert művész életrajzi adatait pedig röviden idéztük. A bemutatott művészi alkotás elmagyarázása után a fiúk egy4*