Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940

45 olasz társalgás keretében. Második osztályú tanulóink társalgási! órájának elején ugyanis mindig levetített a nagy olasz szobrászok és festők halhatatlan alkotásaiból egyet-egyet és azt, szaktárgya lévén a müvészettörténelem, igazi szakszerű, eleven előadásban ismertette, elemezte és a fiúkkal megbeszélte. Énektanításunk is nagy mértékben szolgálta célkitűzéseinket a művészi nevelés érdekében. Foglalkoztunk az Egyház hivatalos, ősi énekével, a gregoriánnal. Növendékeink gyakran énekeltek gregorián melódiákat az Oltáriszentségről, Szűz Máriáról. Te Deum napján pedig az egész misét énekelték az összes változórészekkel. Egyes tanulóink rendszeresen jártak a székesegyházi vasár- és ünnepnapi vecsernyékre és belekapcsolódva a szerzetesek kórusába, áhítatos, csengő gyermekhangon dicsőítették Istent zsoltárokkal és himnuszokkal. Diákmiséken vasárnaponkint felváltva énekelték növendékeink a bencés Égi Lantból és a Magyar Cantualeból. Az egyházi ének mellett azonban énekeltek diákjaink világi kórusokat is. Ünnepélyeinken fel-felhangzott egy-egy szép Kodály, Bárdos, Halmos kórusdal, kánon. A hivatalos iskolai énekórákon az Utasításoknak megfelelően szöveg és dallam tekintetében értékes dalok elsajátítása és ez úton a zenei műveltség megalapozása volt tanításunk célja. Ilyen énekekkel igyekeztünk felkelteni, ápolni és fejlészteni a tanulókban a vallásos, hazafias, esztétikai és társas érzelmeket. De nem hanyagoltuk iel a zenei hallás éis a ritmusérzék gyakorlását sem és ezen a téren egyes növendékeink nagyon szépen fejlődtek. A muzikális gyermeket azonban nem elégíti ki a puszta éneklés. Nem is érhet el vele alaposabb zenei képzettséget. Ezért el kell kezdenie korán valamilyen hangszer tanulását. A zenének meg van az az előnye, hogy a többi művészetekkel szemben nagyobb és könnyebb lehetőséget nyújt a művészi tevékenységre már a gyermekkorban is. A gyenge zenei képzettségű gyermekekre még különösen jó hatással van az, ha az éneklés mellett hamarosan hangszeren is játszanak. Tanulóinknak fele foglalkozik zenével. De különös jelenség az, hogy ezek közül csak egy fiú tanul hegedűt és huszonnégy zongorázik. Ezekkel, mint a győri zeneiskola növendékeivel egy Győrből kijáró zenetanár, Kiss György foglalkozik szép eredménnyel. Év végén mindannyian vizsgáztak a zeneiskola igazgatója előtt. A zenei öröm felébresztésére és a zenei ízlés képzésére rendkívül fontos, hogy a gyermekek már kiskoruktól kezdve jó zenét halljanak. Ezért adott módot intézetünk igazgatója növendékeinknek arra, hogy gramofon-lemezeken és rádión keresztül hallhassanak művészileg értékes, klasszikus zenét. Az ő meghívására jelent meg közöttük a magyar zenei élet két kiváló hegedűművész tehetsége, Albert Ferenc és Vargha Tibor. Csillogó technikával és mély művészi átéléssel előadott gyönyörű darabjaik hatékonyan szolgálták céljainkat. E két nagy tehetségnek és az erdélyi művészvilág egy kedves székely fiának, Gulácsy Albert szín- és énekművésznek, ki tüzes székely előadásával, énekével és székely táncával szintén felejthetetlen órákat szerzett növendékeinknek, úgyszintén Kiss