Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940

37 7. Művészi nevelés. A gondolkozó ember, aki figyelemmel kíséri a művészi neveiés tevékeny, szinte lázas munkáját, aki hallja az egye s módszerek, régiek és újak csatakiáltásait, aki látja a természetbe és a művészet szépségeibe merült gyermeksereget és a művészi iskola megalkotásának vágyától égő tanítót, nevelőt, egy percre megáll e forgatagban és azt kérdezheti: mi végre mindez? Több lett-e a művészet, gazdagabb lett-e az emberiség, egyáltalában nyer-e az ember végső eredményben azzal, hogy rákapatjuk a szépnek élvezetére és gvakor ására, hegy a művészetet szinte éltetőjévé tesszük, és jobbá alakítjuk-e ezzel a világot, avagy legalább kellemesebbé ? Mert valóban, úgy kell az egész művészetre-nevelő szorgalmat felfogni, mint olyasvalamit, ami nem önmagáért van, hanem eszményibb célokat szolgál, hogy az emberiség megértse, áhítozza és követelje, keresse és átélje a szépet és ezúton is közelebb jusson minden szépség örök forrásához, az Istenhez. Ezen gondolatok irányították intézetünk munkáját a művészi nevelésben. Az örök Cél felé tört végelemzésben minden művészetre tanító és nevelő irodalmi, rajz-, ének-, zenei és egyéb ily irányú tevékenység. Középiskolai Utasításaink szerint a magyar irodalmi nevelőoktatásnak egyik célja az ízlésnevelés. Ennek a jó ízlésnek a kifejlesztésére törekedett intézetünk a magyar irodalmi olvasmányok elemzésével már az alsó fokon is, hogy növendékeink ezeken keresztül megkedveljék az igazi, művészi, magyar szépirodalmat. Gondunk volt tehát az olvasásra is, mert olvasni is tanulni kell. Goethe mondta önmagáról: »Az emberek nem is tudják, mennyi időbe és fáradságba kerül az embernek, míg megtanul olvasni. Nekem nyolcvan esztendőre volt szükségem hozzá és még most sem mondhatom, hogy célnál vagyok.« A jó előadásra igyekeztünk nevelni tanulóinkat azzal, hogy olvasmányainkat, elsősorban a párbeszédes és drámaibb szemelvényeket a tanár felolvasása után növendékeink teljes szereposztásban olvasták fel és igyekeztek éreztetni előadás szempontjából az olvasmány szépségeit. Első osztályban legszebben olvasnak Bencze József és Gyöngyössy Imre, a másodikban Jáki Sándor és Vizkelety Imre. Nem hanyagoltuk el a költemények művészi előadásának gyakorlását sem. A teljes beleélés mellett keresetlen természetességre törekedtek kis előadóink. Szavalásban eddig a legügyesebbek voltak elsőből Dobák István, Gyöngyössy Imre és Szabó János, a másodikból Jáki Sándor, Pattantyús Ádám és Vizkelety Imre. Utasításaink szerint rajzoktatásunknak is egyik legszebb feladata. hogy kiművelje nemzeti forma- és színízlésünket. Erre törekedett rajzoktatásunk már kis növendékeinknél is az egyéni tervezésekben és azok színezésében. Az ügyesebb fiúk sikerült rajzaiból az év végén a rajztanár egy kis kiállítást rendezett. A művészi nevelést szolgálta olasz lektorunk munkája is az