Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940
29 veltséget, az utóbbi értelemben pedig az általános műveltségnek formai oldalát, amelyet formális vagy alaki műveltségnek nevezünk. Nyilvánvaló, hogy ez a kettő: materiális és formáiisi műveltség, mindig együtt] á r, mert a képességeknek készségekké való fejlesztése csakis bizonyos művelődési javakon mehet végbe. Napjainkban a pedagógusok fontosabbnak tekintik az alaki képzést, az alaki műveltséget, mint az anyagit, mert —{ mint mondják — a tanítás anyagának nagy része ugyanis óhatatlanul kihull a tudatból, a. lelki képességeknek készségekké való fejlesztése azonban megmarad. Értelmi nevelésről csak azóta beszélhetünk, amióta a nevelői eljárásokat intenzivebben lélektani alapra helyezték az utóbbi évtizedekben. Ebből a szempontból nem is áll meg a mult század pedagógiai eljárása ellen felhozott intellektualizmus vádja, mert ott 4az értelmi nevelés, az értelem formá'is kiművelése a legtöbb esetben a tantárgyközvetítés öntudatlan mellékterméke volt. Hiszen az értelmi nevelés keretében ma már öntudatosan kell összefüggéslátásra, kritikai érzékre, pontos szétkülönböztetésre, következtetésre, oknyomozásra, stb.-re ránevelnünk. Második különös törekvésünk az volt, hogy az igazságnak élete legyen tanítványainkban. Ez azt jelenti, hogy az igazság' — 'értve rajta a tárgyi igazságot — necsak egyetlen képesség birtoka legyen, mert ez csak félértéket jelent, hanem azj pgész embernek legyen birtokában. Nevelési tárgyú értekezletek, bemutató órák. Nevelési tárgyú értekezlet kettő volt. Az elsőn Kálmán Odó és Diósi Ákos adtak elő; Kálmán Odó »Hogyan tanuljon a serdülés kora előtti gyermek?«, Diósi Ákos pedig »A természetrajz tanítása a természet szerint« címen. A második nevelésügyi értekezleten Kollár Gedeon »Az értelmi nevelés feladatai«-t ismertette. Bemutató óra kettő volt: egy a földrajzból az I. osztályban, egy pedig számtanból a II. osztályban. A nevelésügyi értekezéseket is, meg a bemutató órákat is megbeszélések követték. 5. Az egészségi állapot. Iskolaorvosi jelentés az 1940/41. tanévről. A tanulók egészségi állapota az egész iskolai évben igen jónak volt mondható, amennyihea komoly megbetegedés nem fordult elő és a szokásos télvégi influenzás megbetegedések száma is kevesebb volt, mint egyéb intézetekben. A kedvező eredmény egyik oka kétségtelenül az mtézet egészséges fekvése és éghajlata, amely a módiával való edzést úgyszólván egész éven át lehetővé teszi, másik oka a tanulók elkülönülése, amely a fertőzési lehetőséget jórészt kizárja. A két ragályos betegség is otthon érte az illető tanulókat.
