Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940
27 3. A fegyelmi állapot. a szerencsés adottságok mellett jó volt. A tanulók mind bentlakók voltak. Pannonhalma szent, magyar levegője áradt állandóan rájuk, a szabad természet romlatlan levegőjén nevelkedtek és a gondos prefektusi szeretet őrködött felettük 1. 10—12 éves fiúk. kikből diákcsaládunk állott, nem is lehetnek rosszak, csak elevenek. Igen sok növendékünkön naavon meglátszott a gondos fegvelemre szoktató szülői nevelés áldásos következménye. Csak egyesekkel volt baj. Ezek ugvanis eddig csak 37t tapasztalták', hogv elkénveztetett, makacs gvermekakaratuk mindig diadalmaskodni szokott az édesanyái túlzott szereteten. A gyermek nagy pszichológus. Mindjárt észreveszi, ha elnézéssel áll szemben s a »kedvező helvzet«-et mindjárt ki is aknázza a maga clőnvére. Az ilven helytelen, elnéző szeretettel nevelt 'gyermek kezd perbe szállni nevelőjével, ellenke zi k, til takozik, kérdi a >miért«-eket és az utolsó szót mindig ő akarja kimondani. A szülő és nevelő nem alkudozhatik, hanem az »ígv akarom, ígv legyen!« elve alapján szeretettel ugyan, de ellentmondást nem tűrően kivánja meg az azonnaH és készséges engedelmeskedést: »Az előljáró parancsa s a tanítványok tökéletes engedelmessége mintegy ugyanazon pillanatban az isteni félelem gyorsaságában egyszerre történjék .« (Szent Benedek Reg. V. fei.) 4. Az érteim! nevelés. Az utolsó száz esztendőben semmi sem okozott annyi zavart és hibát az oktatásügv szervezésében, mint a műveltség fogalma. A főhiba a kor általános intellektuafírmusában található meg, inelv a műveltség fogalmát egyoldalúan csak az értelmi műveltségre korlátozta. holott az igazi műveltség a lélek egészségére, élő egységére vonatkozik: tehát nemcsak az értelem kiművelésére, hanem az érzelmi világ és az akarati világ kiművelésére is. Az ilyen teljes értelemben felfogott műveltségen belül — *mint ismeretes — a kulturpolitikusok különböztetnek szak- és általános műveltség köizött. Az » általános műveltség« kifejezés pedig kétféle jelentésben járatos: 1. vonatkozhatik a művelődési javakra. Ebből a szempontból általánosan művelt az, aki a kultura valamennyi területén többékevésbbé járatos. E szerint tehát csak az az általánosan művelt ember, aki bizonyos vallási, történeti, természettudományi, nyelvi, irodalmi, bölcseleti stb. ismereteknek birtokában van. 2. a lelki képességekre vonatkozik. Ebből' a szempontból (pedig az az általános művelt ember, aki valamennyi értékes lelki képességét begyakorolta, készséggé fejlesztette. Az előbbi értelemben kapjuk az általános műveltségnek tartalmi oldalát, műszóval kifejezve: a materialis vagy anyagi jmű-