Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1940
Intézetünk új épülete. Intézetünk — hála érte a baráti nemzetek támogatásának — annak megörökítésére létesült, hogy elveszett területeink hazatértek az anyaországhoz. így iskolánk maradandó emléke akar lenni ennek a jelentős eseménynek. Érdekes megfigyelni bizonyos történelmi eseményeknek találkozását. Pannonhalma Magyarországgal együtt született. Most pedig Pannonhalma gyarapodása és szépülése egybeesik hazánk ezeréves határainak visszaszerzésével. Erős a hitünk, hogy ezelci iaz egybeesések nem a véletlennek, hanem az isteni Gondviselésnek a munkája. Mult évi évkönyvünkben iskolánk alapításának történetét ismertettük, ebben az évben pedig iskolánk építéséről szeretnénk beszámolni. Amikor az olasz gimnázium és internátus Pannonhalmára került, a történeti és a lelki kapcsolatokat figyelembe vevő elhatározáson kívül ß z is szempont volt, hogy egészséges, napfényes helyen legyen. S ez itt történetesen megvalósulhatott. Ha keletre nézünk, a Börzsönyi hegyek, a déli oldalon a "Bakonynák 700 m.-es csacsa, a nyugati oldalon a Sokorói dombvonulat a legközelebbi szomszédaink. A nap körüljárja épületünket és napkeltétől napnyugtáig bárhol legyen, mindig reánk süt s a mi termeinkbe néz be. Csak folyosók vannak az épület északi oldalán, a termek és a lakások mind' a déli és nyugati oldalra jutottak. Ilyen elhelyezési lehetőség alapján történt, hogy 1940. áprilisában főapát urunk tervpályázatot írt ki a »pannonhalmi olasz gimnázium és internátus« épületére. Neves műépítészek bevonásával eredményes volt a pálvázat, s annak alapján a végleges tervek elkészítésével Hidasi Lajos és dr. Kiss Tibor építészmérnököket bízta meg intézetünk kegyúra. A xégíeges terv eket 1940. augusztus 2-án mutatták be a tervezők és azok alapján augusztus közepén megtörtént az első versenytárgyalás kiírása. Szeptember 2-án a főmonostor egyik dísztermében bontották fel a pályázatokat és azok elbírálása után az összehívott építési bizottság, amelyben a Rend megbízott tagjain kívül a tervező mérnökök, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és az iparügyi minisztérium kiküldöttjei vettek részt, a föld-, kőműves-, beton-, szigetelő-, elhelyező- és tetőfedő munkát Hesz Lajos, az ácsmunkát Hellebrand Ödön, a bádogos munkát pedig Petik János budapesti vállalkozóknak adta ki. Az új intézet hatalmas épülete — 33,000 légköbméter — a főmonostor gazdasági épületeinek a helyére került, de ezeken kívül még le kellett bontani a déli szárnyon elhelyezett három tornyot is. Maga a bontási munka már júliusban elkezdődött, hogy mire az építési vállalkozó a helyszínre érkezik, már kész terepet kapjon. Előzetesen megtörténtek már a talajfúrási £nunkák is, hogy az alapozási munkák biztosan indulhassanak. Ilyen előkészítések után szeptember második felében megjelentek az építészek és kijelölték az új épület pontos helyét s néhány nap múlva