Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-07 / 1. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2022. január 7.

Mozaik

Az eltűnt városkép nyomában

A Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egylet

Fotó: magánarchívum

Csite Károly Leánycsel c. népszínművének paksi szereplői (Tumpekfotó, 1928.04.15.)

Midőn a Rosty-kúria az egyházközség tulajdonába került, a katolikus legényegylet mellett körvonalazódni kezdett egy szélesebb társadalmi alapon szerveződő egyesülés is. A katolikus körök olyan vallási alapú, szociális összetartozást szolgáló egyletek voltak országszerte, amelyek célja a katolikusok szellemi és társadalmi érdekeinek előmozdítása volt, a hazafias közművelődés és a keresztény öntudat érzetének ébrentartása által. 1898 tavaszán indult meg a szerveződés, és májusra a Paksi Katolikus Kör alapszabályát bemutatási záradékkal jóváhagyta a belügyminiszter. Ez időben az országban már kb. 800 katolikus kör működött, a paksi ünnepélyes megnyitója 1898. szeptember 25-én volt. Délelőtt tíz órakor találkoztak a hívek és a kör tagjai a mai helyén állt régi katolikus templomban, ahol Streicher József plébános ünnepélyes szentmisét celebrált. Ezután - zászlajukkal az élen - a tagok és más előkelő vendégek a Kossuth Lajos utcai székházhoz vonultak, akik előtt Daróczy Tamás elnök, biritói földbirtokos megnyitotta a díszgyűlést, majd Spiesz János kanonok megszentelte a kör székházát. A dalárda elénekelte a Szózatot, melynek hangjai után Ozsváth János polgári iskolai tanár elszavalta Rosty Kálmán ismert egyházi költő e házavatásra írt Zászlódalát: „Föl tehát a zászlót e kör új lakára, szárnyain ragyogjon szebb jövő sugára”. Kienle József segédlelkész, egyleti titkár ismertette, hogy a körnek 184 rendes tagja, 30 pártoló tagja és 3 kültagja van, ami tekintve a kör zsenge korát, szép eredmény. A tervezett nagyobb ünneplést elhalasztották, tekintettel az országos gyászra, melyet Erzsébet királyné két héttel korábbi meggyilkolása okán rendeltek el. (Tolnamegyei Közlöny, 1898.10.02., 4-5. o.)

A kör megalakulását követő évben újabb egylet alakult, ezúttal földműves ifjakból, a Paksi Katolikus Ifjúsági Egylet alapszabályát 1899 tavaszán hagyta jóvá a belügyminiszter. Az egylet 1899. október 22-én tartotta zászlószentelését, a zászlóanyai tisztet Bún Gusztávaié fogadta el. Évtizedeken át tehát e székházban működtek a paksi katolikusok különféle egyletei, a körnek két-háromszáz kötetes könyvtára is volt, benne társadalmi ismereteket népszerűsítő előadásokat tartottak. A keresztény magyar királyság kilencszázados évfordulójára jubileumi ünnepséget rendeztek a körben 1900 őszén. Népszerűek voltak az advent vasárnapi előadóestek, az egyiken Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulójáról, költészetéről is megemlékeztek. Az érdeklődés élénk lehetett, mert a meghívóban kiemelték, hogy „az ingyenes előadások alkalmával csakis a kör tagjai (és családtagok) foglalhatnak el ülőhelyet". Máskor felolvasóesttel emlékeztek meg a király születésnapjáról 1901-ben, de a hazafiasságon túl a direkt politikát távol tartották a kör helyiségétől, választási gyűlésekre és kortes fórumokra nem adták ki.

Az egylet beváltotta a hozzá fűzött társadalmi célokat:

„Hogy az egylet hatása minő nagy, világosan igazolja, hogy az egylet létezése óta magának a csendőrségnek nyílt vallomása szerint a korcsmái és utcai duhajkodások s veszekedések nagyban alábbhagytak. És másrészt soha annyi legényt, pláne testületileg Pakson nem láttak a szentségekhez járulni, mint az ifi. egylet létezése óta.” (Pécsi Közlöny, 1902.01.25.,

6. o.)

Tanulságos felolvasások, hazafias és vallásos ünnepélyek tették változatossá az egyleti életet. 1902 októberében őszentsége XIII. Leo 25 éves pápai jubileuma alkalmából is ünnepélyt rendezett a paksi katolikus kör, míg 1903 telén a hasznos gazdálkodásról, a trágya- és takarmánykezelésről hallhattak előadást a helyi gazdaifjak. A székház alkalmas volt a közösségi életre:

„A paksi Kath. Körnek - melynek lakói a Kath. legényegylet és a Kath. ifjúsági egylet -gyönyörű szép telke és alkalmas háza van melynek értéke 40.000 koronára tehető. Kertje tavasztól késő őszig valóságos park. E szép hely megszerzése Streicher József apát szerencsés kezéhez és nagy nevéhez fűződik.” (Pécsi Közlöny, 1905.03.16., 5. o.)

1914. újév napján tartott házi ünnepségen az ifjúsági egylet alapítójának, Streicher József pécsi apát-kanonok, volt paksi plébános arcképét leplezték le a házban. A népszerű színművészeti előadásokat általában reggelig tartó mulatság követte az egyházi vezetők felügyelete és a helyi intelligencia támogatása mellett. A fenti csoportkép is egy ilyen - ahogyan nagymamám hívta - „szerepes bál” alkalmával készült:

„A Paksi Róm. Kath. Ifjúsági Egylet f. évi április hó 15- én szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendez, amelyen színre kerül Csite Károly 3 felvonásos vigjátéka, a »Leánycsel«. Műsor után tánc következik.” (Tolnamegyei Újság, 1928.04.14., 5. o.)

A kép közepén dr. Erdélyi Gyula káplán látható, a kör lelkes szervezője, megannyi színmű rendezője, előadások ékesszólója. Szomorú emlékű eseménye volt az épület történetének, hogy 1945 után a kitelepítésre ítélt sváb családok gyülekezési helyéül szolgált. 1946-ban az egyletek feloszlatásakor a Katolikus Kör is megszűnt, majd az egymást váltó kommunista ifjúsági szervezetek (MADISZ, DISZ, KISZ) székházaként szolgált. Funkciójában ifjúsági ház maradt 1979- ig, később cipőüzem, végül szociális foglalkoztató működött benne.

dr. Hanoi János