Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-07 / 1. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. ianuár 7. ■ 15 Az Atomenergetikai Múzeum (AEM) gyűjtőkörének fontos területe a szakmai folyóiratok és a múzeum szűkebb környezetében megjelenő helyi lapok gyűjtése. Ezen a téren ered ményes munkát végeztünk és végzünk, hiszen gyűjteményünkben hiánytalanul megtalálható a Pakson megjelent és megjelenő periodikák mindegyike. Az országos szakmai lapokból szerényebb a gyűjteményünk, ám ezek között is szép számmal vannak jelentős kiadványok, mint például a világégést követő időszak első tudományos ismeretterjesztő folyóirata, az Élet és Tudomány (ÉT) induló számai, köztük a 75 évvel ezelőtt, 1946 decemberében megjelent első szám. A romokban heverő országot újjá kellett építeni, amely országos építőmunkához nagyban hozzájárultak az egymás után megjelenő műszaki és tudományos lapok, mint például a Földtani Közlöny (1948), a Természet és Technika (1949), a Magyar Technika (1954) és a Műszaki Élet (1955). Kevésbé ismert, hogy az ÉT a „Munkások a tudományért - tudósok a munkásokért” mozgalom kiadványaként indult. A mozgalom keretében a tudósok az üzemekben tartottak előadásokat, a munkapad mellett nyújtottak szakmai segítséget, a munkások pedig megjavították, rendbe hozták az egyetemek épületeit, a bombázásoktól sérült laboratóriumokat. A lap címe Mariska Zoltántól ered, aki 1945- ben Párizsban járt, és magával hozta a Science et Vie (Tudomány és Élet) című folyóirat néhány számát, amelynek megfordított neve lett a hazai tudományos lap címe. Az ÉT első főszerkesztője dr. Csűrös Zoltán egyetemi tanár, felelős szerkesztője pedig Mariska Zoltán mérnök volt. Az induló szám köszöntőjét Szent-Györgyi Albert írta, többek között a következőket: „Sokszor kérdem magamtól - és másoktól is hogy mi is tulajdonképpen a demokrácia. Mindenki mást és mást mond, és a kérdésre egyöntetűen még magamnak sem tudtam felelni. Annyi mindenesetre tisztán áll előttem, hogy a demokrácia fogalmához szorosan hozzátartozik a tudás, a szakértelem, a jóakarat és az építő munka fogalma épp úgy, mint ahogy a fasizmus elválaszthatatlanul összetartozik a tudatlansággal, erőszakkal, sötétséggel és rosszakarattal.” A lap kezdetben kéthetente, majd 1947 szeptemberétől hetente jelent meg, az induló szám 17 ezer példányban, de 1949 elején már meghaladta a 70 ezres példányszámot, és 1971-ben már 140 ezer példányban jelent meg. Egyes számok árai a következők szerint alakultak: 0,60; 0,80; 1,20; 1,80; 2,0; 3,50; 5 forint, és még 1981-ben a színes és nagyobb formátumú számok is csak 6 forintba kerültek. Érdekes adalék, hogy 1950 szeptemberétől 1952 novemberéig a lap két kiadásban készült, üzemi és falusi terjesztésre, az előbbi címlapján kalapács, az utóbbin sarló volt. Az ÉT eleinte csupán természettudományos cikkeket közölt, majd sok vita után győzött az a felismerés, hogy az ismeretterjesztés nem korlátozódhat a tudományok egy részére. így terjedt ki fokozatosan a lap témaköre a társadalomtudományokra is. A lap első számaiban az atomenergiával kapcsolatban az alábbi címeken jelentek meg írások: Az ötvenéves rádium regénye; Túl az urániumon; Egy atomenergia laboratóriumban; Atom az emberiség szolgálatában; Atomkutatás a Dunántúlon; Atom a gyógyítás szolgálatában. A lapot elindító mozgalom megszűnésével a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) vette át a periodikát 1948 októberében. A folyóirat népszerűségét jelezte, hogy 1948- tól félévente megjelentették kötetbe kötve az aktuális számokat, így például az 1948. január 1-jétől június 30-ig megjelent számaiból készült 832 oldal terjedelmű „könyv” ára aranyozott, félvászon kötésben 23 forint volt. A ma is megjelenő Élet és Tudomány szerkesztőségét tisztelettel köszöntjük a 75. évforduló alkalmából, további eredményes munkát kívánva! Beregnyei Miklós
