Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-08-27 / 16. szám
_____12 u Paksi Hírnök, 2021. augusztus 27. Mozaik Befejeződött az avar temető feltárása a paksi atomerőmű területén, a kb. 1400 éves leletek már a Paksi Városi Múzeum raktárjában várják, hogy a szakemberek vizsgálatok alá vessék őket. A teljes értékelésre azt követően kerülhet sor, hogy megvizsgálták a leleteket, de néhány érdekesség már most megállapítható. Elsőként az adatok: a feltárt temetőrészlet tizenegy sírból állt, egy kivételével mindegyik tartalmazott emberi maradványokat. Sírrablásnak egyik nyughely sem esett áldozatul, viszont párat a munkagép megsértett (kisebbnagyobb mértékben), amikor előkerültek. Három felnőtt férfi, egy felnőtt asszony, három tizennyolcadik életévét be nem töltött lány és egy csecsemő eltemetése bizonyosan meghatározható volt a temetőrészletben. Ami azonban a temetőt igazán érdekessé tette, hogy két felnőtt férfi mellé - teljes felszerelésben - a lovukat is eltemették, illetve több sírban tojásmaradványok voltak. Az avar kori temetőkben nem ritka az olyan sír, amibe a lovával együtt temették el az elhunytat. A mai napig különböző elméletek vannak arra vonatkozóan, hogy ez mi célból történt. Egyszerű melléklet lenne az állat (mint a sírban talált többi ételmelléklet gyanánt elhelyezett állatcsont, de ilyen melléklet a halott mellé helyezett edény is), vagy vallási szerepe lehetett, áldozatként gondolhatunk rá? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a lovak gyakran felszerszámozva kerültek a sírokba (mint jelen esetben is), akkor valószínűbb, hogy inkább hátaslóról van szó, ami mellékletként szolgált. Tulajdonképpen rajta „lovagolt” a másvilágba a gazdája. Ugyanakkor az is nagyon valószínű, hogy magának a lónak is sajátos szerepe volt, és leölésének módja egyben vallási töltetű is lehetett. Persze a kettő közös halmaza sem elképzelhetetlen, mármint hogy gyakorlati szerepe mellett egyben szakrális jelentése is volt, azaz a ló egyszerre volt kísérő és áldozat. Ennél is érdekesebb a tojások szerepe. Az avar sírokban többféle szárnyas tojásai találhatók meg, az eddigi vizsgálatok szerint legnagyobb számban házityúktól származók voltak. Általában egy temetkezésből egyetlen tojás kerül elő, de ritkán előfordult már olyan is, hogy több, akár tizenkét tojás héjának a maradványait tárták fel egyetlen sírból. Legtöbbször nők vagy gyerekek sírjaiból kerülnek elő, férfiak mellé ritkábban tettek ilyen mellékletet. De mi célból helyezhették ezeket a sírba? Alapvetően a következő lehetőségeket vehetjük számításba: egyszerű ételmellékletként szerepelhetett (különösen akkor, ha a sírban van egyéb állatcsont is), vagy bajelhárító szerepe lehetett, vagy a magzati lét, a termékenység mellett egyben a feltámadásra váró halotti állapot jelképe is lehetett. A tojás szerepének ilyen magyarázata közkedvelt, a hímes tojás például a mi keresztény hagyományunkban a húsvétnak, vagyis a feltámadás napjának egyik jellegzetes jelképe. Az avar kori tojáshéjak vizsgálatából azonban kiderült, hogy a sírokban kikelteden egész tojás, kiköltött fél, illetve háromnegyed tojás, valamint összetört tojáshéjrétegek egyaránt megtalálhatók. Márpedig a törött tojásoknak nem sok szimbolikus jelentése lehetett. Ezek a megfigyelések egyébként le is szűkítik a tojás mint termékenységszimbólum alkalmazhatóságát. Ha a sírokban talált tárgyak nem segítették volna a kormeghatározást, bátran lehetne támaszkodni a tojásokra, hiszen a korai avar kori temetkezésekben még nem jellemzőek az állati eredetű mellékletek, az avar kor második felében azonban már gyakrabban fordultak elő ételmellékletként értelmezhető állatcsontok vagy tojások a sírokban. Az előkerült sírok és leletek bemutatására még várni kell egy kicsit. Az embercsontokat az antropológus, az állatcsontokat az archeozoológus, a sírokban lévő leleteket pedig az archeológus, vagyis a régész vizsgálja majd meg, és készíti el a jelentéseket. Csakis ezeket összevetve áll majd rendelkezésre egy olyan információhalmaz, melynek segítségével a megtalált sírok már bemutathatok a nagyközönségnek is. Szabó Antal
