Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-08-27 / 16. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2021. augusztus 27. M 13 Az eltűnt városkép nyomában A Rókus-kápolna Fotó: magánarchívum Képeslaprészlet, Kiss Pál Utóda kiadása, kb. 1940 A török hódoltság pusztítása után svábokkal betelepített Pakson az 1739-1740-es nagy pestisjárvány utáni időkben a Pummerschein Dávid jómódú szőlősjobbágy építtette barokk országúti kápolnát a ragályos betegségek védőszentjei után Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolnának keresztelték. Paks egyik legrégibb egyházi épületének jelentőségét emeb, hogy a Dunakömlőd irányába vezető országút mellett építették, amely akkor még a Sánc-hegyen vezetett keresztül. A részben vályogtéglákból emelt kápolna építésének pontos idejét nem tudjuk, Simonovics Mihály plébános feljegyzése szerint 1780-ban már állt. 1830-ban a Cseh-Vigyázó család temetkezési helyévé alakították, de az 1842. évi sajtóhírek alapján gyanítható, hogy később a helyére teljesen újat építettek. A Daróczy Zsigmond (1801-1868) kanonok felhívására újjáépített kápolnát 1842. október 9-én Egyed Antal (1779-1862) költőpap szentelte fel. „Paksról szép ünnepélynek valónk tanúi. Főtisztelendő Daróczy Zsigmond t. kanonok fölhívására e városi közönség kápolnát építtetett, mely oct. 9kén volt fölszentelendő. Számos nép gyűlt össze a szent menetre, mely mindenkinek lelki épületül szolgálhatott. A fölszentelést szép szertartások közt, az ismeretes magyar költész főtiszt. Egyed Antal apát vivé végbe. Nem lesz fölösleges megemlítenünk, hogy a szent meneten, nem német - noha hét szerint az következett - hanem magyar szent ének zengett a nép ajkáról, mi főtiszt. Daróczy úrnak a hazai nyelv melletti buzgóságát szépen jellemzi.” (Hírnök, 1842.11.17., l.o.) Több országos lap is hírt adott arról, hogy a város köszönetét fejezi ki a frissen átadott Rókus-kápolna belső díszeiért a paksi születésű egyházi személynek, báró Rudnyánszky Sámuelnek (1792-1848). „Paks mezőváros római kath. községe kötelességének ismeri mélt. és főtiszt., dezseri báró Rudnyánszky Sámuel zsámbéki prépost és esztergomi kanonok úrnak köszönetét nyilvánítani azon kegyességért, mellyel az a városi szentegyház valamint a most épült Rochus kápolnája beldíszesítéséhez nagylelkű adakozásaival járulni méltóztatott.” (Egyházi Tudósítások, 1842.10.09.) A kápolna Paks talán egyetlen igazán barokkos épülete, mert csak kismértékben bontották meg a műemlék egységes barokk stílusát klasszicista részletekkel. A bejárati ajtót különösen szép barokk vasalás díszíti. A kisebb templomnak is beillő épület 7 méter hosszú, 5 méter széles és magas, illetve a 10 méter magas torony alaprajza 2x2 méter. A cseréppel fedett tető mellett a torony fazsindelyes volt, melyben két kisebb harang kapott helyet. A kápolna kőlapos padozatának közepén 1 méterszer 80 centiméteres, vörös márványtábla mutatja a kripta helyét, rajta a Vigyázó család címere és felirat: „Tekintetes özvegy Vigyázó Ignátzné született Csuzy Jozefa asszonyság családjának sírboltja.” Ide temették többek között Jozefa asszonyság fiait, Vigyázó Ignác földbirtokost 1884-ben, Vigyázó Rudolf bankárt pedig 1885- ben. Amikor a család leszármazottai elköltöztek Paksról, a kápolnát a paksi katolikus egyházra hagyták, és megszűnt temetkezési helyként funkcionálni. Rendszeresen miséztek benne a keresztjáró napok második napján, valamint a kápolna fogadalmi ünnepén Szent Rókus (augusztus 16.), Szent Fábián pápa, vértanú és Szent Sebestyén (január 20.) ünnepén. A misékhez szükséges kegyszereket és kegytárgyakat a plébániatemplomból vitték át. Gyakorta misézett a kápolnában a két háború közti időszakban Bednárz Róbert pápai prelátus, a szomszédos Prelátus-villa építtetője. A kápolna előtt az 1854-ből való provinciális feszület csodálható meg korpusszal, amit az egykori paksi városbíró, Fughsz Mihály állíttatott. Az 1970-es években az épület bádogtetőfedését alumíniumra cserélték, freskóit konzerválták. Az épület beázások által tönkretett faszerkezetét 1999 nyarán Várszegi László vezetésével felújították, kijavították a tetőt és a párkányokat, valamint vörösrézre cserélték az alumíniumfedést. A bádogos munkát Priskin Antal rézműves végezte, aki a Makovecz Imre által tervezett épületeken és több paksi templomon is dolgozott. A kápolna egyetlen berendezése jelenleg egy klasszicista oltár. A kék hátterű freskón a négy evangélista és Szent Orbán pápa, a borosgazdák patrónusa tiarás képe látható, kezében szőlőfürttel, alatta paksi tájkép, szőlőskertek présházzal. 2008- ban újabb felújításon esett át az épület a Deli család támogatásával, akik megváltották a kápolna alatti sírhely egy részét családi kriptának. Ennek nyomán megtörtént az ott lévő kétszáz éves sírhely feltárása. Dr. Keresztes Pál plébános akkori tájékoztatása szerint a feltárt kriptában a Cseh-Vigyázó családhoz köthető kilenc koporsót találtak, köztük egy gyermekét. A másik nyolcból kettő fa, a többi érckoporsó, melyekből az elsőt 1831-ben helyezték el, az utolsót pedig 1949-ben. (TMN, 2008.04.12., 10.O.) dr. Hanoi János
