Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-05-28 / 10. szám
12 M Paksi Hírnök, 2021. május 28. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában Millenniumi ünnepség -125 éve történt Fotó: magánarchívum Paks, Bazársor, 1896. május 10. (korabeli fotó, forrás: Polgár András) Az erdészeti felügyelőség már tavasszal felhívással élt, hogy köztéri emlékfák ültetésével is örökítsék meg az évfordulót, amihez a tölgyet, a hársfát és díszkertekbe a tiszafát ajánlották. Pakson május elején a felekezeti iskolák növendékei emlékfákat ültettek, pl. az evangélikusok a temetőben, a reformátusok a templomuk előtt és az iskola udvarán. E napokban városszerte megjelentek a házakon a lobogók, az emlékünnep napján nem volt ház a főutcán, melyen ne díszelgett volna nemzeti zászló. Május 9-én minden iskola hazafias ünnepélyt rendezett, a diákok szavalataikban, dalaikban egyforma büszkeséggel vallották meg magyarságukat. A főünnepély május 10-én volt, korabeli tudósításokból óráról órára rekonstruálhatók a jeles nap történései. Hajnali öt órakor minden templomban félórán át harangoztak. Nyolc órakor a város díszközgyűlést tartott, ahol Szluha István, a kerület országgyűlési képviselője díszmagyar ruhában jelent meg. Testületi határozatot hoztak, hogy Paks főbb utcáit jeles magyarokról nevezik el, Szent István (Piacz) tér, Kossuth Lajos (Mészárszék) utca, Deák Ferenc (Malom) utca, Vörösmarty (Milka) utca, továbbá Eötvösről, Széchenyiről, Petőfiről, valamint hogy az átépítés alatt álló polgári iskola díszes épületét, mint a település millenniumi alkotását, márvány emléktáblával örökítik meg. Kilenc órakor hálaadó istentiszteletet tartottak minden templomban, melyeken a hatósági elöljárók, testületek, diákok, egyesületek stb. vettek részt. Ezen a napon még a puritán reformátusok is díszbe öltöztették templomukat. Sofer Zusman főrabbi zsinagógái beszédében kiemelte, hogy: „a magyar jelszava: a béke, béke a Kárpát bérczétől az Adriáig. A magyar nemes szívében a gyűlölet, az antisemitismus nem kap termékeny talajra sem a jelenben, sem a múltban.” Ahogy a többi egyházi vezető, ő is imádkozott a hazáért, a királyért, a megye és a város elöljáróiért. Az istentiszteletek után tizenegy órakor a bazársor tetején felállított tribün körül találkozott a lelkesült közönség, a tűzoltóság sorfala biztosította a tömeget, amikor Popovits Gyula főjegyző hazafias beszédével megnyitotta az ünnepélyt. „A bazár tetején egy zászlókkal, virágokkal, az ország és a társországok czímereivel díszített és »Ezeresztendő« felirattal ellátott gyönyörű szónoki emelvény volt felállítva, melynek tervezésében és elkészítésében legfőbb része volt városunk ezermesterének, Hörl dunagőzhajózási társulati főnöknek és Sanek polg. isk. rajztanárnak.” (Tolnamegyei Közlöny, 1896.05.17., 4.o.) (Száz évvel később, 1996-ban a millecentenáriumi ünnepségeket a szimbolikus bazársori tribün újraalkotásával tették meghitté.) Ezután a környező utcákat felölelő körmenet indult egy csapat zászlós, lovas bandérium vezetésével. A felvonulás délben ért vissza, és ismét a Piac téren fölállított tribün körül csoportosult. Az ünnepi beszédet a köztiszteletnek örvendő, volt országgyűlési képviselő, Petrich Ferenc mondta. Az ősz hazafi élénk színekkel idézte fel a nemzet ezeréves történelmét, beszédét, melyet a király és a haza éltetésével zárt, nem egyszer nagy éljenzés kísérte. Ezután a közönség java része a Büttl-féle vendéglőbe sietett, hogy a tizennégy órakor kezdődő banketten részt vehessen. A kedélyes lakoma - mely alatt cigányzenekar muzsikája szólt, amit egymásra licitáló tósztokkal szakítottak meg - este hét óráig tartott, de egyes csoportok azon túl is mulattak még. Nyolc órakor a gőzhajózási állomás közelében látványos tűzijátékot rendeztek, amit a Duna-korzón nagyszámú közönség nézett. A millenniumi programot kilenc órakor jól sikerült bál zárta, amit a kaszinó tágas, feldíszített tánctermében tartottak, de a kertben is egész éjjel folyt a vigalom olcsó beléptidíj mellett. A millenniumi év során elkészült a Nemzeti Bank Hirschinger építész tervezte egyemeletes épülete, a polgári állami fiúiskola épülete, és év végére befütott az első menetrend szerinti személyvonat a paksi vasútállomásra. A millenniumi krónikás pedig váteszi érzékkel jósolt fejlődő jövőt Paksnak „Városunk történetében ez volt egy új, egy szebb korszaknak hajnalpírja, mert hiszen minden téren az egyes gyérülő régiek helyét mindinkább új emberek foglalják el, mi természetesebb tehát, mint az, hogy az új emberekkel együtt más, jobb szellem is kezd mindinkább tért hódítani, mely, ha kissé megerősödik, Paks város nem, mint eddig volt, utolsó, hanem első községe lesz egész Tolnavármegyének. (Tolnamegyei Közlöny, 1896.05.17., 4.o.) dr. Hanoi János A kormány 1896-ban nagyszabású rendezvényekkel emlékezett a honfoglalásra. Városunk sem maradt el az örömünnepléstől: „Paks község képviselő-testülete magasztos lelkesedéssel, egyhangúlag elhatározta, hogy május 10-én millenniumi ünnepélyt tart.”
