Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-01-15 / 1. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2021. január 15. ■ 15 A villamos energiát biztosító hálózat és a fogyasztó között úgynevezett kisfeszültségű megszakítók vannak beépítve, amelyek akkor lépnek működésbe, ha feszültségingadozás lép fel, vagy zárlatos lesz például a vasaló. A magyar nyelv szókincstárának gazdagságát jelzi, hogy erre a jelenségre is megvan a frappáns szinonimája, nevezetesen: kiverte a biztosítékot. Mivel a nyelv lassabban változik, mint a technika, a régebben használt biztosítékot, amelyet meg lehetett „patkolni” - bár tilos volt -, ma már nem használjuk, helyette megszakítókat építenek be a háztartások villamos szekrényeibe. A régi típusú biztosítók zárlat esetén tönkrementek, újat kellett a foglalatokba becsavarni, viszont a megszakítók nem mennek tönkre, hanem csak lekapcsolódnak, majd újra fel lehet kapcsolni, miután megszüntettük a zárlatot. Hasonló elv alapján működnek a nagyfeszültségű megszakítók is, esetünkben a fotón látható SF6-os megszakító. Az atomerőmű turbinagépházában található a generátor, történe amely termeli a közel 17 ezer V feszültségű áramot. Az áram a tokozott síneken keresztül a főtranszformátorba kerül, ahol 400 kV-os feszültséggé alakul. Ezt a 400 kV-os feszültséget kell az országos hálózatra kapcsolni, ám ez a kapcsolás csak az SF6-os megszakító közbeiktatásával valósulhat meg. A hálózatra kapcsolásoknál és megszakításoknál ívfény és hő keletkezik, mint például a troli vagy a villamos áramszedőjének a hálózathoz való kapcsolásakor. A keletkezett ívet többféle módon lehet semlegesíteni, jelen esetünkben az SFő-os megszakítóban elhelyeztek egy úgynevezett ívoltó kamrát, amelyet feltöltenek cseppfolyós halmazállapotú kénhexafluorid gázzal, és a kamrát 1,5 bar nyomás alatt tartják. A kén-hexafluorid gáz színtelen, szagtalan, önmagában nem mérgező, a levegőnél nehezebb, kiváló ívoltó tulajdonsággal rendelkező gáz. A fényképen látható ELKSH3 típusú 400 kV- os SFő-os megszakítót a Ganz Villamossági Művekben gyártották 1979-ben, majd 2004- ben felújították, és 2010-ig volt üzemben. Az Atomenergetikai Múzeumba 2011-ben került az OVIT paksi szakembereinek közreműködésével, és a nagyberendezéseket bemutató részben csodálható meg ez a hat méternél hosszabb, közel egy méter átmérőjű, tengeralattjáróra emlékeztető, szép, henger alakú műtárgy. Beregnyei Miklós Új sorozat indul Ifjú fizikusok cImmel! Keressétek kéthetente az Atomenergetikai Múzeum YouTube-csatornájAn*
