Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-01-15 / 1. szám

16 u Paksi Hírnök, 2021. január 15. Mozaik Mesterségekről első kézből Komlósiné Kiss Anett sajtószóvivő Fotók: Szaffenauer Ferenc- Jelenleg sajtószóvivőként dol­gozik a megyei rendőr-főkapi­tányságon. Hogyan indult a pá­lyája?- Történész szakon végeztem a szegedi József Attila Tudomány­­egyetemen, ahol megszereztem a középiskolai történelemtanári diplomát is, de a vágyam az volt, hogy rendőr legyek. Elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolán a rend­őrtiszt-szervező szakot, 2001. október 1-től vagyok hivatásos állományú rendőr. Először bűn­ügyi szakterületen főnyomozó­ként dolgoztam a paksi rendőr­­kapitányságon, majd 2008-tól a közlekedésrendészeti alosztályon közlekedési bűncselekmények vizsgálatával, közigazgatási eljá­rásokkal foglalkoztam. 2013-ban az akkori rendészeti igazgató, dr. Kovács Zoltán rendőrezredes hívott a megyei főkapitányságra. Először a közlekedésrendésze­ti osztályon voltam szakirányító, a kiemelt közlekedésrendésze­ti bűncselekmények vizsgálatát folytattam le. 2017 augusztusá­ban kértek meg, hogy készen­­létesként segítsem az akkori saj­tószóvivő munkáját; végül 2018 áprilisában pályázat útján nyer­tem el a jelenlegi beosztáso­mat, azóta vagyok a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság szó­vivője.- Az eddigi szakmai pályafu­tása során betöltött beosztásai között van-e különösen kedves?- Mindegyik helyen nagyon szerettem dolgozni. A közleke­désrendészet mindig a szívem csücske volt, különösen a bal­eset-megelőzés. Nagyon sok szép sikert értünk el a gyerekek­kel a különböző közlekedésren­dészeti versenyeken.- Mi a sajtószóvivő feladata?- A rendőrség kommunikáció­ját kell a kezemben tartanom, én felelek azért, hogy a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság, va­lamint az öt rendőrkapitányság állampolgárokkal való kapcsola­tát koordináljam, illetve tájékoz­tassuk az állampolgárokat azok­ról, a mindennapjaikat érintő, sokszor tragikus eseményekről, amelyekben a rendőrség köz­reműködik. Lehet ez útlezárás­sal járó baleset, vagy egy betö­réssorozat, eltűnés, de lehetnek olyan kiemelt események, mint egy emberélet megmentése, vagy olyan biztonsági intézke­dés, ami a sajtó részéről érdek­lődésre tarthat számot. Mind­emellett a rendőrség belső kom­munikációjának összehangolása is az én feladatom.- Szóvivőként igen gyakran je­len van balesetek helyszínelé­sén. Hogyan lehet feldolgozni a tragikus eseményeket?- Sokszor elkerülhetetlen a sze­mélyes érintettség. Előfordultak olyan esetek, amikor ismerőse­im, barátaim családtagjai hal­tak meg, vagy sérültek meg na­gyon súlyosan balesetben. Fel­dolgozni ezt akkor lehet, ha az embernek vannak olyan dolgok az életében, amelyek kikapcsol­ják: ilyen számomra a családom, a férjem, a két gyermekem, az édesanyám, akikért hálás va­gyok a sorsnak. Van néhány hobbim, napi szinten sportolok, szármázok, ezekből nem enge­dek, az „énidő” megélése segíti a feldolgozást.- Mi a szerethető a rendőri, a szóvivői munkában?- Az, hogy a rendőri munka cél­ja az emberek életének jobbá té­tele. Jó érzés, amikor sikerül fel­deríteni egy betörés elkövető­jének kilétét, amikor mosolygó arcokat lát az ember, amikor az általunk felkészített gyerekek si­kereket érnek el a versenyeken. Jó az is, hogy a kommunikáci­ós készségemet felhasználva tu­dok másokat informálni arról, hogy a rendőrség hogyan vég­zi a munkáját. A mai modern világban próbálunk egyre köz­vetlenebb kapcsolatot kiépíte­ni az állampolgárokkal, hiszen még mindig sokan félnek tő­lünk, és nem partnerként tekin­tenek ránk. Fontos, hogy elhigy­­gyék, mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint ők, és értük va­gyunk. Sólya Emma

Next

/
Thumbnails
Contents