Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-01-15 / 1. szám
14 ■ Paksi Hírnök, 2021. január 15. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában A Bún család története 2. rész Bún Gusztáv egyetlen fia, Lajos (1868— 1917) iskolái után apja segítségével elindította vállalkozásait, illetve betársult apja cégeibe is. A Bun-villaként emlegetett Deák F. u. 3. szám alatti lakóházát Baksay György építőmester tervezte. Az utcaképet meghatározó, egyemeletes, kertben álló, eklektikus épület a képeslapok szerint már 1910-ben állhatott. Lajos részvényese lett az 1870-es alapítású Újvárosi Téglagyár és Fatelepnek, ennek emlékét őrzik a BL monogramos téglák. 1897 elején a Paksi Takarékpénztárban addig könyvvezető-helyettes Lajost vezérigazgató-helyettessé léptették elő. 1912-ben apja halála után automatikusan került a takarékpénztár elnöki székébe, örökölte és vezette a család összes vállalkozását, melyek látszólag sikeresen működtek. A takarékpénztárban az alakulás óta apja intézte az összes ügyet, és a részvények nagyobb része is a család tulajdonában volt. A nyárra szárnyra kapott pletykák arra késztették Deutsch Ábrahám igazgatóhelyettest, hogy radikális könyvvizsgálatot tartson, és meglepődve szembesült azzal, hogy az elhunyt vezér 300 ezer koronát utalt ki magának az évek során különböző címek alatt, kisebb részletekben. Felfedezéséről értesítette az igazgatóságot, amely válságstáb elsőként a Rabinek Pál vezette Paksvidéki Takarékpénztárt kérte fel, hogy mentsék meg az intézetet a csődtől. „Bankválság Pakson: a Paksi Takarékpénztárt ma megostromolták a pénzintézet betevői. A run okául az a hír szolgált, hogy az intézet elhunyt vezérigazgatója, Bún Gusztáv 300.000 korona váltóhitelt vett fel a vezetése alatt álló intézettől, melyről azonban az intézet igazgatósága semmit sem tudott” (Pesti Napló, 1912.07.27., 14. o.) A sikkasztás célja az volt, hogy a tőzsdei veszteségeiket kompenzálják, valamint a sikertelen budapesti cégüknek, a Magyar Olajipar Rt.-nek jogtalan vagyoni hasznot szerezzenek. A váltókon aláíróként csak Bún Gusztáv és fia szerepeltek. Lajos életveszélyesen megfenyegette a szennyest kiteregető igazgatótársát, Deutsch Ábrahámot, aki erre őt feljelentette. Az igazgatóság javaslatával egyetértve a járásbíróság Fotó: magánarchívum/Deák Ferenc utca, Rosenbai 'ivGSXík-ki*Bún Gusztáv hagyatékát zárolta, sőt Lajos mellett testvére, Anna házaira is bőven rá lehetett táblázni az adósságból. 1913 nyarán Bún Lajos és könyvelője vizsgálati fogságban ültek, miközben a betétesek kielégítésére már árverezték a tetemes Bunhagyatékot. A Deák F. u. 3., a Hegyhát u. 2., a Hidegvölgy u. 2. (présház) és a Tolnai út 14. szám alatt (téglagyár) megtartott árveréseken kínált ingóságok közt volt Courier írógép, Thonet szék, Wertheimféle pénzszekrény, levélmásológép, benzinmotorcsónak, teherszállító uszály, Lauberger- és Gloss-féle zongora, harmonium, bőrfedeles, bőrüléses fekete hintó stb. (Budapesti Közlöny, 1913.06.18., 7. o.) A nyomozás után 1916-ban megindult bűnper során Bún Lajos elsőrendű vádlott - akit öt hónap vizsgálati fogság után szabadlábra helyeztek - azzal védekezett, hogy teljesen apja befolyása alatt állt, akivel nem lehetett szembehelyezkednie. A vezetőség többi tagjai (Szentpétery József nyug. táblabíró, Popovics Gyula községi főjegyző, Döme István vendéglős, Hanoi Ferenc, Wayer Antal gazdák, Kurcz István földbirtokos, Deutsch Ábrahám, Steiner Dániel és Kis Pál kereskedők) jóhiszemű, de szakértelem nélküli köztiszteletben álló paksi emberek voltak, vak bizalommal viseltettek a Bún család iránt. Az éveken át meghamisított mérleget elfogadták, a legegyszerűbb ellenőrzést sem gyakorolták, így Gusztáv igen kényelmesen intézhette kisded játékait. „Szenzációs bűnügyben hozott ma ítéletet a szekszárdi törvényszék. A tolnai nábob, mint Bún Gusztávot Tolnamegyében általában nevezték, rútul visszaélt a beléhelyezett bizalommal... halála után fia, Bún Lajos lett a vezérigazgatója a Paksi Takarékpénztárnak, aki apja szellemében vezette a pénzintézet ügyeit. Nagy lábon élt, míg a takarékpénztár csődbe nem jutott. (Pécsi Napló, 1916.05.21.,10. o.) Lajost 1916-ban első fokon 2 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, a törvényszék a fellebbezés idejére eltekintett a letartóztatástól. Az évekig zajló bírósági procedúra felőrölte a Bún fiú egészségét, alig fél évvel az 1917-es ítélőtáblái tárgyalás után elhunyt. „Özv. dr. Somogyi Zsigmondné szül. Bún Anna a maga, gyermekei és az egész rokonság nevében fájdalommal tudatja, hogy szeretett testvére Bún Lajos magántisztviselő Tolnán, életének 49-ik évében szívszélhűdésben elhunyt.” (Tolnavármegye és a Közérdek, 1917.10.10., 3. o.) A Bún család tetemes ingatlanhagyatéka városunk építészeti örökségének részévé vált. Lajos villáját a vagyonvesztés után az államkincstár vásárolta meg adóhivatalnak, majd 1945 után kommunista pártszékház, később ÁFÉSZ-székház lett, a rendszerváltás után volt Poligon üzletház, most a paksi térségfejlesztési cég Duna Irodaháza. dr. Hanoi János
