Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-10-22 / 16. szám

Mozaik

Paksi Hírnök, 2020. október 22. ■ 11

Az eltűnt városkép nyomában

Pontonhíd és hadgyakorlat Paksnál

Fotók: magánarchívum

Az első világháború utáni Magyar Királyi Honvédség 1927 őszén Pakson tartotta az összeomlást követő első látványos folyami hadgyakorlatát, amely a trianoni békeszerződés korlátái miatt szerény viszonyok között zajlott.

„Örömmel adunk hírt arról, hogy a lakosság mindenütt nagy szeretettel fogadja a katonákat, akik igazán példásan viselkednek. Az őszi tájakon felhangzó sok kedves katonanóta, térzene, templombavonulás mindenkiben a régi szép időket idézi fel és a lakosságban a hosszú letargia után hitet, reményt, öntudatot ébreszt, meghazudtolva azokat, akik nem akartak katonát látni.” (Tolnamegyei Újság, 1927.09.10., 8.0.)

A hadgyakorlat a szegedi és pécsi vegyesdandárral a Tolna és Baranya megyékkel határos erdős hegyek közt indult, majd Pakson dunai átkeléssel fejeződött be. A részt vevő mintegy kétezer főt piros és kék szembenálló csapatokra osztották, amit sapkájukon színes szalaggal is jeleztek. A dunántúli kék sereg Szekszárd felől érkezett Paksra. A túlsó parton a zádori részen a Kiskörös-Kecel felől érkező piros csapat várta az átkelőket. Alacsony volt a Duna vízszintje, így a kb. 600 méter széles meder kedvező volt az átkelés kivitelezéséhez.

„A folyamátkelés a vezetőségtől nagy körültekintést, a műszaki osztagoktól elsőrangú szakképzettséget, az átkelést végrehajtó csapatoktól pedig nagy belső értéket, fegyelmezettséget és a kiképzés igen magas fokát követelik meg.” (Kis Újság, 1927.09.16., 5. o.)

A rendkívüli látványosságra a honvéd hatóság a katonai, diplomáciai és polgári osztályból nagy számban hívott meg vendégeket. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója feleségével és kíséretével már előző este elindult Budapestről a Zsófia gőzösön Paks felé. A Zsófiát egy órával megelőzte az Erzsébet királyné gőzös, amelyen a honvédelmi miniszter és meghívott közéleti vendégei utaztak. A hajnalban indult hídverési eseményre utazó kormánytagok között voltak Bethlen István miniszterelnök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is. 1927. szeptember 15-én reggel a paksi parton húzódó Malom-hegy gerince már feketéllett a járásból összegyűlt érdeklődőktől, míg túloldalt a kalocsai és környékbeli közönség Zádornál foglalt helyet.

„A hegy mögött megdördülnek az ágyúk, gépfegyverek kattognak szakadatlanul, a kék és piros csapatok fényszórói küzdenek egymással és közben a Dunán már negyven-ötven ponton szállítja át a katonákat a túlsó partra!” (Pesti Napló, 1927.09.16., 3. o.)

A sikeres átkeléskor a pirosak szétszaladtak, az utászok pedig lázasan készítették a hídfőt, vashídalkatrészeket hoztak motorcsónak vontatta kompokon. Délután egy órakor már teljesen állt a híd, és vonult át rajta a gyalogság. Középen átereszt is beépítettek, amit a hajók áthaladására meg lehetett nyitni anélkül, hogy a teljes hidat el kellett volna bontani. Az utolsó katona átérésekor lefújták a gyakorlatot, amit sikeresnek minősítettek, záróakkordként a paksi parton felsorakozott honvédzenekar rázendített a Himnuszra. Napközben a pesti bulvársajtó kiküldött tudósítója a paksi parton a politikusokat interjúvolta, a miniszterelnök egészségi állapota is szóba került.

„Valóban, a miniszterelnök betegségéről elterjedt híreknek eleven cáfolata ez a hajnali frissesség csak egy tűnik fel: Bethlen nem cigarettázik. - Nyolc-tíz napja, hogy leszoktam a dohányzásról - mondja a miniszterelnök -, mert úgy éreztem, hogy árt a sok cigaretta. Most ezt a mentolos cigarettaimitációt szívom. Ez az imitáció olyan, mint egy csokoládécigaretta. Szopókája mentolos, tartalma állandó és tömör” (Pesti Napló, 1927.09.16., 3. o.)

A kormányzó a kíséretével délután indult vissza a fővárosba. Az Eötvös térre érkezett meg, ahová a honvédelmi minisztert és vendégeit szállító Erzsébet királyné gőzös is befutott. Paks egykori postamestere, a Gulágot is megjárt vitéz Hernádi Ferenc mesélt róla, hogy hétévesen édesapjával ő is szemtanúja volt a csonka Magyarország első jelentős hadgyakorlatának. A korabeli sajtóhírek mellett Shovy Kálmán tábornok fotógyűjteménye és emlékirata örökítette meg az eseményt, de a helytörténeti gyűjteményemben is lapul két ritka fotó, az egyiken az elkészült hadihíd, a másikon az átkelést hajóról figyelő kormányzó látható. dr. Hanoi Hános