Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-07-03 / 9. szám
14 ■ Paksi Hírnök, 2020. július 3. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában Fotó: magánarchívum Paksi Közgazdasági Bank Rt. (Szent István tér 4.), kb. 1930. Számos bankfiók alakult Pakson is a 19. század második felében, utolsóként, a világháború és a nagy paksi takarékpénztári bukások elülése után a Paksi Közgazdasági Bank Részvénytársaság. A pénzintézetet 1922. június 18-án elfogadott alapszabályával a Magyar-Olasz Bank Rt. alapította, és megszűnéséig annak érdekeltségi körébe tartozott. Egy Tumpek-fotó szerint az első években még a Vadászkürt Szálló épületének jobb szárnyában székelt, mert annak oromzatán volt olvasható a hoszszú cégfelirat, de hamarosan átköltöztek az Erzsébet Nagy Szálloda melletti emeletes épületbe. Foglalkoztak mindennemű banki, takarékpénztári, váltóüzleti és áruüzleti ügylettel. Wéber János (1876-1929) földbirtokos alapítója és 1929-ig elnöke volt a Paksi Közgazdasági Banknak. A világháborút signum laudis-szal és a koronás arany érdemkereszttel fejezte be, majd a forradalmak után Tolna megye kormánybiztosa lett, 1921-ben a nemzetgyűlésbe került a kisgazdapárt programjával. A mezőgazdaság fejlesztése körüli érdemeiért 1923-ban gazdasági főtanácsossá nevezték ki, felsőházi tag is volt. Felsőtengelicen élt, ahol Benyovszky Rezső uradalmát bérelte. A bank vezetőségében a helyi közélet színe-java is képviseltette magát: az igazgatóságban találjuk dr. Kaszás György tb. főszolgabírót, a banki végrehajtási ügyeket dr. Sándor Béla intézte, akinek ugyancsak a Szent István téren volt ügyvédi irodája, és már a korábbi bankfiókok alapításában is szerepet vitt, a felügyelőbizottság elnöke dr. Grünfeld Adolf községi orvos, a pénztárnok Girst Mihály községi testületi tag volt, mellettük pedig tekintélyes paksi kereskedők is helyet kaptak. A korabeli lapok gyakran említik a bankot a leventeegyesület, egyéb helyi rendezvények támogatói sorában. Ezt megerősíti a Népszava 1924. február 17-i száma: „A Paksi Közgazdasági Bank Rt. az 1924. évi március 2-ára összehívott közgyűlésre készült eredmény számlája szerint 13.975 papírkoronát fordított jótékony célra. Végre akadt egy jótékonysági bank!” Az évenkénti közgyűlésen csak azok a részvényesek gyakorolhattak szavazati jogot, akik részvényeiket szelvényeikkel együtt a közgyűlés előtt három nappal Pakson az intézet pénztáránál vagy Budapesten a Magyar-Olasz Bank főintézeténél letétbe helyezték. Midőn 1927-ben bevezették a korona helyett a pengőt, már 1926 őszén részvényes hirdetményt tettek közzé: „Felkérjük részvényeseinket, hogy részvényeiket a jelen hirdetés közzétételétől számított 6 hónap alatt a társaság pénztáránál a rendes pénztári órák alatt az új részvényekre összevonás melletti kicserélés végett nyújtsák be. A pengő értékű új részvények később fognak kiadatni.” Volt, hogy hamis pénzt is találtak a bankfiókban: „Girst Mihály, a Paksi Közgazdasági Bank pénztárnoka tegnap, amikor a pénztárzárlatot készítette, a pénztárállomány között egy jól sikerült, megtévesztésre alkalmas ötpengőst talált, amelyet beszolgáltatott a csendőrségre. A hamis pénz készítőjének felkutatására széleskörű nyomozás indult.” (Pécsi Napló, 1932.04.28., 6. o.) A bank biztosítási szolgáltatást is közvetített, hirdetésben ajánlották, hogy a „Fonciere Ált. Biztosító intézet egyik legnagyobb, legrégibb és legelőzékenyebb magyar biztosító társaság, amely minden ágazatbeli elemi és életbiztosítást legelőnyösebben köt.” A gazdasági világválság után a Magyar-Olasz Bank fokozatosan túladott érdekeltségein. Ennek hatása helyben is érezhető volt, s közel húszévi működés után 1941. április 16- án, du. 4 órakor Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő elnökletével megtartotta a Paksi Közgazdasági Bank az Erzsébet Szálló melletti intézeti helyiségében a 19. évi rendes, egyben utolsó közgyűlését, melyen határoztak a Szekszárdi Takarékpénztár céggel való egyesülésről. (Tolnamegyei Újság, 1941.04.19, 2. o.) Másnap a Szekszárdi Takarékpénztár - melynek paksi fiókja a Horthy Miklós utca 14. szám alatt volt - rendkívüli közgyűlésén a Paksi Közgazdasági Bankot magába olvasztotta olyképp, hogy az összes aktíváit és passzíváit átvette. (Központi Értesítő, 1941) A szekszárdi bank fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyve szerint: „...átvettük a Bankot, azt intézetünkbe olvasztottuk, s egy egészségtelen versenytárstól szabadultunk meg, amely ezzel közepes intézetté növekedett.” Az 1950-es években új funkciót kapott az emeletes épület. 1953-ban a könyvtárak tanácsi kezelésbe vételével egy időben alakult meg a Járási Könyvtár, amely a Béke Szálló mellé a Marx tér 4. szám alá költözött. Ezt hamar kinőtte, és végül a tanács a zsinagóga megvételével és gyors átépítésével korszerű otthont teremtett a könyvtárnak. A szállóval szomszédos épület utcafrontján évtizedeken át fényképész műterem is működött (Tumpek Mihály, Polgár András, Csahóczi Margit), az emeleten pedig, ahová egyszerű falépcső vezetett fel, a Járási Földhivatal székelt. Az ezredforduló után az Erzsébet Nagy Szálloda átépítésével annak kávézója került a Szent István tér 4. szám alatti helyre, mely kellemesen illeszkedik a Duna-parti korzóra vezető lejáró nyújtotta városképbe. dr. Hanoi János
