Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-07-03 / 9. szám

Mozaik Negyven évvel ezelőtt kötött ki az Őrlik tolóhajó az atomerőmű nehézkikötőjében, fedélzetén az első reaktortartállyal. A lát­vány nem mindennapi volt, a hatalmas méretek, a szép forma esztétikai élményt nyújtott azon szerencséseknek, akik je­len lehettek az eseményen. Ekkor szület­hetett az a gondolat, hogy a hatalmas tar­tály kicsinyített mását kellene elkészíteni, és odaajándékozni azoknak a neves sze­mélyeknek, akik megtekintik az évszázad legnagyobb villamosipari beruházását. Az elképzelést tett követte, és a fotón látható kicsinyített reaktortartályból néhány pél­dányt készítettek a vállalat esztergályos műhelyében. Az 1980-as évek elején ez az ajándék volt a sláger, és egy példánya - jóval később - a múzeumba került, immár műtárggyá ne­mesülve (leltári szám: 2011.622.1.). A mű­tárgyhoz készített leírókartonról érdekes eseménysor rajzolódik ki. Az atomerőmű tervezésekor, az 1970-es évek elején megállapodás született Cseh­szlovákiával, hogy a plzeni Skoda Művek gyártja le a négy darab reaktortartályt. Azt is rögzítették a tervekben, hogy a tartályo­kat hajón szállítják majd Paksra, amihez szükség lesz egy nehézkikötőre. Az erőmű hidegvízcsatornájának partján 1978 májusára el is készült hazánk leg­nagyobb teheremelő képességű kikötőjé­nek szerelése. A csatorna partján felépült, 320 tonna emelésére alkalmas ikerdaru 51 méter hosszú, kettős betonpályája benyú­, lik a víz fölé. 1978. augusztus 23-án ke­rült sor a híddaru sikeres teherpróbájára, amelyet a Magyar-Bolgár Társaság tervei alapján a Ganz-MÁVAG-ban gyártottak. A Plzenben működő Skoda Művekben 1980. február 17-én tartották a tartály nyo­máspróbáját, majd március 5-én ünnepi sajtótájékoztatón jelentették be a reaktor­­tartály elkészültét. Az ünnepségen megje­lent Josef Simon, a csehszlovák szövetségi kormány elnökhelyettese, beszédet mon­dott Ladislav Gerle csehszlovák kohó- és nehézipari miniszter, dr. Kovács Béla prágai magyar nagykövet és Alekszandr Botvin, a Szovjetunió prágai nagykövete. Az ünnepség után megkezdték a tartály szállításhoz történő előkészítését. Plzenből március 9-én, vasúton szállítot­ták a tartályt Pozsonyba, ahová március 22-én délelőtt érkezett, majd az Őrlik to­lóhajóra rakták, amely aznap délután 14 órakor elindult a Dunán Magyarországra. Paksra március 24-én 17.15-kor érkezett, és a hajón maradt másnap reggel 8 óráig, ekkor kezdték a bonyolult leemelési műve­letet az ERBE szakemberei. Az Őrlik hajó­kürtje 10.41-kor szólalt meg, jelezve, hogy paksi földre érkezett a tartály. A kikötő­ben erre a célra épített épületben helyez­ték el, ahol a cseh szakemberek megkezd­ték a csonkok felhegesztését, amellyel ok­tóber elejére végeztek. A reaktortartály főépületbe történő be­szállítását október 18-án reggel kezdték meg, miután ráemelték a 96 kerekű tréler­re, amelyet a múzeum előtt kiállított Faun vontató húzott. Közel félórás út után érkez­tek a főépület beszállító útvonalához több száz érdeklődő kíséretében. A főépületnél sor került egy ünnepélyes aktusra: Illyés László, az ERBE primerköri kirendeltségé­nek vezetője jegyzőkönyvileg átadta a tar­tályt Jacsó Istvánnak, a Gyár- és Gépszere­lő Vállalat szerelésvezetőjének. A reaktor­térbe történő beszállítás után következett a legkritikusabb mozzanat: végső helyére emelni a tartályt, ekkor Piskolty Viktorné darukezelő volt reflektorfényben. Millimé­tereket lehetett mozdulni a 350 tonnás da­ruval, mire október 19-én 14.30-ra a tartály a helyére került. A makett a látogatóközpont recepciójának pultján van kiállítva, a tárlatvezetők ennek segítségével mutatják be a működő reaktor felépítését. Beregnyei Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents