Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-10-25 / 20. szám
10 ■ Paksi Hírnök, 2019. október 25. Mozaik Valahogy mindig is így képzeltem el az Interpretatio Romana-t: Ül az asztal mellett egy harsány római tábornok, vele szemben egy bús kedvű pasas. Harsány nevetéssel megszólal a római:- Na, drága barátom, hát ne búslakodj, lásd, én csak azért foglaltam el városod, hogy kimenthessem néped a barbárság és terrorizmus fekélyéből. Kultúrát hozunk Neked! Eddig harcoltunk egymással, de ím, hogy legyőztelek, mi értelme haragudnunk egymásra? Ürítsünk együtt egy kupa bort az Istenekre!- Hmm, ha már iszunk az istenekre, áruld el nekem: hogy hívják a városod főistenét? Micsoda? Mit mondasz? Aprazixnavilux? Hát ezt ki se lehet mondani tisztességesen... igyunk erre is egy kupa bort!- Na most már áruld el nekem, mit csinál a Te istened? Hogy mi? Mennydörög haragjában? Az egész mindenség felett uralkodik? Ne viccelj velem, hát akkor pont olyan, mint a miénk: Jupiter. Tudod, a villámokat dobáló... Te figyelj, nem lehet az, hogy mi ugyanazt az istent imádjuk? Ugye, hogy valószínű? De hiszen akkor mi testvérek vagyunk! Mondd csak még egyszer, hogy hívják? Ehh, ezt én nem tudom kimondani. Nevezzük inkább csak Jupiternek. De várj, Jupiter Rómában székel... hogy is hívják ezt a porfészket? Doliche? Hát legyen akkor az istened neve Jupiter Dolichenus! A fenti beszélgetés a képzelet szüleménye, de az biztos, hogy Róma egy-egy ellenséges terület elfoglalása után az első tennivalói közé sorolta azt, hogy a terület isteneit beolvaszsza a római istenvilágba. Az ókori történetíró, Tacitus szavával élve, ez volt az Interpretatio Romana. Ennek köszönhetően rengeteg idegen eredetű isten tisztelete honosodott meg a római tartományokban, így Pannóniában is. Ezek közé sorolható a képen látható, Ozirisz szobrocska is. Ozirisz egyiptomi eredetű, az ottani hagyományok szerint a túlvilág istene. Hogy került akkor ilyen messzire? A kultuszt valószínűleg a szíriai háborúkban részt vevő és onnan hazatérő katonák honosították meg nálunk, majd tovább ápolták az egyiptomi, szíriai és egyéb kereskedők, kézművesek, bevándorlók. Az egyiptomi eredetű kultuszoknak később olyan sok követője akadt, hogy Ozirisz feleségének, Izisznek Szombathelyen egy hatalmas templomot is emeltek. A keleti tartományokból származó vallások terjedésének okaként Tóth István, az egyik legnevesebb magyar vallástörténész a keleti eredetű lakosság-elemek nagyobb csoportokban való jelenlétét, a kor ellentmondásos gazdasági és társadalmi helyzetét és a keleti kultuszok által hirdetett túlvilág-kép iránti igény megnövekedését nevezi meg. Lussoniumban is bizonyosan a népszerű istenségek közé tartozott Ozirisz, de szentély nyomait - ami a kultusz szervezett formájára utalna - nem találtak a régészek a Dunakömlődi Sánchegyen. A keleti istenek népszerűsége a szíriai eredetű Severus dinasztia uralkodása alatt volt a legmagasabban, a 3. század közepétől, a dinasztia bukása után azonban a korszak zavaros viszonyai között gyorsabban tűntek el az egyiptomi eredetű kultuszok nyomai, mint ahogy annak idején felbukkantak Pannóniában. Szabó Antal
