Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-10-25 / 20. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. október 25. ■ 11 Az eltűnt városkép nyomában Gosztonyi János volt az egykori paksi járási szülőotthon épületének a tervezője és építésvezetője, amellyel egy kétszintes modem, erkélyes-előkertes polgárházat teremtett a paksi óvárosban. A sátortetővel ugyan alkalmazkodott környezetéhez, de a lépcsőház hozzátapasztott félhengere, meg az álló, fekvő és osztott ablakok játéka egyértelműen a Bauhaus stílust idézte. 1936 novemberét írtuk, amikor Pakson a Kossuth Lajos utcában megnyílt dr. Resch Béla szülész-nőgyógyász szakorvos, volt állami bábaképző intézeti tanársegéd új egészségügyi magánműintézete. Az előkészítő és a műtőterem belső berendezése messze túllépett a kisvárosi kereteken, a műszerek a legmodernebbek voltak, az északkeleti fal üvegből készült. A betegszobák berendezése megfelelt a higiénia összes követelményének, világosak, tágasak voltak, a különszobákból egy-egy ajtó nyűt a virágos erkélyre. Volt a betegszobákban rádió, a különszobákban a betegágyakhoz kapcsolható telefon is, továbbá vízvezeték, ételfelvonó, villanyvilágítás, jelzőcsengő, fafutéses cserépkályhák, kandallók. Állandóan készenlétben állt egy betegszállító autó is. „Teljes elismeréssel kell adóznunk a fiatal ambiciózus orvosnak, kinek vállalkozásából a gyógyulást keresők egy gyönyörű, modem, a higiénia követelményének mindenben megfelelő, megbízható gyógyintézethez jutottak, Paks pedig egy impozáns épülettel gazdagodott” - írták a Tolnamegyei Újság 1936. november 14-i számában. A háborús években akadozott az intézmény működése, de a tulajdonos egyéves kötelező ffontszolgálatáta után, 1943-ban újranyitotta. A megye legjobban felszerelt szülőotthonának sebészeti osztályán dr. Pongrácz Sándor sebész szakorvos közreműködésével 1950-ig kisebb műtéteket is elvégeztek. A világháború után még néhány évig Resch Béla irányította az otthont, majd az államosítás után dr. Tóthegyi József szülész-nőgyász főorvosra bízták vezetését. Őt a főorvosi székben 1962-ben dr. Csók Sándor váltotta. A befogadóképesség és a színvonal fokozatos emelésével évtizedeken át működött járási szülőotthonként az intézmény, udvarán állomásozott a járási mentőszolgálat. A szülőotthont 1979- ben országos rendelkezés szüntette meg. dr. Hanoi János Paks az én városom Egyszer megkérdezte Büttl Cilit egy néni - gyönyörű rózsalugasa volt, koszorúkat, csokrokat készített hogy mi akar lenni, ő pedig rávágta, hogy virággyáros. Lassan húsz éve vezeti virágüzletét. - Örömmel tölt el, hogy már sokszor készítettem dekorációt városi rendezvényekre, az én csokraimmal köszöntötték a díjazottakat - emelte ki. Arról is beszélt, hogy csaknem negyvenöt éve lakik a Szent István téren amit egykor Marx térnek hívtak, ott volt régen a városközpont a rendőrséggel, a tanácsházával, a mozival és a szülőotthonnal. - Régen, amikor a szüleimmel hazaértünk a külföldi utazásainkról, mindig megnyomta az apukám a dudát a Paks táblánál. Ez nagyon szép emlék számomra - emelte ki. Azt is elmondta, hogy az idősebbik fia járműmérnök, a kisebbik gépészmérnöknek tanul. - Ők is mindig szívesen jönnek haza, visszahúzza őket a szívük. Én azért szeretek itt élni, mert mindenki ismer, kedvesen szólítanak meg, itt érzem magam otthon - zárta gondolatait Büttl Cili.- Szeretem a Keskeny utca környékét, gyakran éjszakába nyúlóan szánkóztunk a hatalmas köveken - idézte egyik emlékét Horányi György, akinek az 1700-as évekig visszamenőleg vannak paksi gyökerei. - Konzervipari szakmunkásnak tanultam Nagykőrösön, azokat az éveket Paks nélküli böjtnek hívtam. Azóta itt élek, s bár a fél világot bejártam, izgalmas életem minden mozzanata Pakshoz kötődik, amellyel együtt nőttem fel. Nagyon szeretem a piacteret, minden pénteken megyek bevásárolni, vár a tejesasszony, a méztermelő, a mangalicás, kedves mosolyok, köszöntések. Nekem ez Paks - húzta alá. - Nagykőrösről hazatérve beiratkoztam a gimnáziumba, Gálosi tanár úr a színjátszókör, irodalmi szakkör tagjai közé fogadott. Attitűdjei, instrukciói, a Petőfi utcai kultúrház színpada olyan élményt adtak, amik feledtették munkás napjaimat Cetliköltőnek hívnak, mert ha van egy gondolatom, leírom, majd félreteszem. Több verses- és egy mesekötetem jelent már meg - mondta. Sólya E.
