Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-05-10 / 9. szám
24 ■ Paksi Települési Értéktár Bizottság - dr. Rosenákné Behr Blanka irodalmi munkássága 4.6.2. Lélektani megközelítés Behr Blanka drámájának egyik fő helyszíne a pszichoanalitikus rendelő, mely a mű második felvonásában jelenik meg. A főszereplő, Károly, a férj egereket tart, melyeken öröklődési kísérleteket végez. Ez által hozható kapcsolatba a cím a szöveggel, hiszen nemcsak a kísérleti egerek, hanem az emberek is felmenőiktől öröklik a magatartásformáikat. Erre láthatunk példát az ábrázolt család estén is, ahol a fiú és az édesapa kapcsolata fontos vezérszálként jelenik meg. Az első felvonásban a férfi rabként érzi magát a házasságban, akaratlanul felesége vesztét kívánja. Mikor azonban a nő halála bekövetkezik, a férfit szörnyű lelkiismeret-furdalás kezdi gyötörni. A második felvonásban ezt a bűnhődési folyamatot vizsgálja a pszichoanalitikus. A férj előtt soron lévő nő esetében a szakértő a pácienst gyermekkorában ért eseményekből von le következtetéseket, melyek hatással vannak a nő egész életére. A férj esetében elsősorban azt akarja kideríteni, hogy a nő haláláért mennyire tartozik felelősséggel, illetve hogy látja jelenlegi életét. Károly ekkor már újból házas ember, második felesége egy nála sokkal fiatalabb lány, akihez nem a szerelem, hanem a krízist megélő középkorú férfi kétségbeesettsége köti. A fehér egér motívum egy családi gyilkossági történet kapcsán újból felmerül: „a fehér egér áttörte a feketék frontját”.27A mű végkifejlete előtt egy másik, orvostudománnyal foglalkozó férfi, a család barátja bölcsen filozofál arról, hogy nem elég egy-két generáció változtatási törekvése ahhoz, hogy egy fajnak a rossz tulajdonsága teljesen megszűnjön. 4.6.3. A házastársi kapcsolatok és a női érdekérvényesítés mechanizmusa Judith Az írónő ezen művében a zsidóság mellett helyet kap a házasság intézménye is, bár nem kap hangsúlyos szerepet a cselekmények alakulásában. Judith a fővárosba költözve szélesebb látáskörre tesz szert, és az édesapjától elszakadva az önállósodás útjára lép. A lánynak akad egy kérője, ám ő azt hidegen visszautasítja. Váratlanul érkezik a mű végén az újabb lánykérés, hiszen König bár részese volt a történetnek, kettejük kapcsolatának kidolgozása mégis elmaradt, szinte a semmiből tűnt fel a férfi mint lánykérő. Házasság A cím alapján is kiderül, hogy Behr Blanka ezen művében a férfi-női kapcsolatoké a főszerep. A magánéleti válsággal küzdő sógornők élete, közös sorsa a történet mozgatórugója, a többi szereplő a hozzájuk fűződő viszonyuk alapján válik fontossá. A Széky család fiatal Karcsija szemet vet egy lányra, ám édesanyja óva inti ettől a kapcsolattól, és beszél fiának a férfiak prédaválasztásának hatásairól női szemszögből nézve. Az asszony később sorstársával, Verával beszél a házasságon belüli szabadságról, melyben az utóbbi erőteljesen bírálja a férfiak azon elképzelését, miszerint ők saját törvényeik szerint élnek, de a nőknek csak az önfeláldozás és tűrés marad: „Erényöv az asszonynak és teljes vagy burkolt szabadság a férfinak.”28 A nők dialógusából árad a modern kori férfi kritikája, aki a házasságon kívüli kapcsolatban nem az újdonságot keresi, hanem annál inkább saját magát akarja újnak láttatni. A férfi minden vágya az, hogy tökéletesnek mutathassa magát a csábításban, és a nők félistenként tekintsenek rá. Erős önérzete miatt nem magában keresi a problémát, hanem mindig az asszonyt látja bűnösnek. A gyengébbik nem pedig csak tűr és fiatal éveit olyan férfinak adja, ki azt elhasználva továbbáll: „Lehet az, hogy tizennégy vagy húszévi boldog házasélet után, mikor az asszony üdeségét, ifjúságát elprédálta, a férfi azt mondja: bocsánat, tévedtem.”29 Viszont nem marad ez mindig így, hiszen a műben erőteljesen látszik a nők ébredő öntudata. A régebbi társadalmi felfogás szerint a vénlányság az egyik legrosszabb dolog volt, ami történhetett egy lánnyal, ám az akkori hozzáállás már változást mutat, hiszen a függetlenség és szabadság már pozitívan szerepel a nők értékrendjében. Vera szerint minden rossz dolog, ami vele történik, Lacihoz köthető, aki önmagát előtérbe helyezve a nő lelkén átgázolt. Ám a férfiak az ilyen jellegű témára teljesen másként tekintenek, a monogámiát megvetik, és elképzelhetetlennek tartják, hogy csak egy nővel létesítsenek szerelmi viszonyt az évtizedek alatt. Azonban az ő személyükhöz köthető az is, hogy a nők a házasélet alatt elerkölcstelenednek, mivel férjük figyelmét ily módon próbálják fenntartani: „pucéran járkálnak a báltermekben és az útszéli nőkhöz igyekszenek hasonulni, csakhogy felszínen maradhassanak.”30 27 ROSENÁKNÉ BEHR Blanka: Fehér egér. 1930, 44.p. 28 ROSENÁKNÉ BEHR Blanka: Házasság. Bp., Pantheon Irodalmi Intézet, 1928. 42.p. 29 ROSENÁKNÉ BEHR Blanka: Házasság. Bp., Pantheon Irodalmi Intézet, 1928. 60.p. 30 ROSENÁKNÉ BEHR Blanka: Házasság. Bp., Pantheon Irodalmi Intézet, 1928. 95.p.
