Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-05-10 / 9. szám
Paksi Települési Értéktár Bizottsá 4.2. A polgári értékrend a társadalomtörténet és a szépirodalom keresztmetszetében Olvasói tapasztalataink alapján megállapítható, hogy egy adott kor vagy társadalmi osztály értékrendjét, mentalitását az utókor hátrahagyott (és esetleg megszerkesztett) szövegmüvekből tudja rekonstruálni. Egy-egy jelentős család archívumából, korabeli publicisztikai írásokból és írói életművekből értesülünk a részletekről. Alexa Károly a polgárság szellemi hagyatékának tükrében mindezt így összegzi: „Végső soron - de azért kissé nyegle állításként - elmondható a 19. és a 20. századról, a francia forradalom utáni »modernitás« nagy korszakáról, hogy »minden« a polgárról »szól«. Az életben is meg az irodalomban is. Meglétéről vagy hiányáról, erényeiről és vétkeiről. Minden társadalmi rendszer a legkönnyebben a polgárhoz való viszonya alapján írható le.”7 Legszemléletesebben úgy járunk el, ha a modern értelemben vett polgárság különböző aspektusú társadalomtörténeti vizsgálatát összevetjük a Behr Blanka-alkotások kapcsolódó részleteivel. Közismert (történettudományi) tény, hogy a tárgyi és szellemi kultúra javain keresztül milyen élesen megkülönböztethetők egymástól a történelmi korszakok társadalmi csoportjai. Az általam elemzett szépirodalmi alkotásokban domináns a középosztály képviselőinek megjelenítése, így Gyáni Gábor és Kövér György társadalomtörténeti tanulmánykötete alapján8 ezt a réteget vetem össze a fiktív szereplők sajátosságaival. A szakirodalomban nem egyértelmű az úri középosztály, illetve a zsidók alkotta vállalkozói osztály és értelmiség elkülönítése. Abban minden szakértő megegyezik, hogy a középosztálybeli státus legfőbb életviteli mutatói a lakáshelyzet, a cselédtartás, valamint az egyéb fogyasztási szokások szintjének mértéke. A megszokott életszínvonal elérése gyakran a meghatározott szint alá került a történelmi középosztály esetében, ennek ellenére a történészek mégis a polgári középosztályba sorolják őket. Mind az írónő, mind a férje családjának esetében a jövedelmi szint meghaladta a kívánt szintet, hiszen meg tudták maguknak engedni a taníttatást (például zongoraleckék), illetve a rendszeres jótékonykodást. Szépirodalmi alkotásaiban az írónő által ábrázolt családok is hasonló színvonalon éltek, tudhatjuk ezt a rendszeres nyaralásokból (Abbázia), dajka foglalkoztatásából, kulturális eseményeken való részvételükből és lakáshelyzetükből (előkelő fővárosi környék, tágas terek, külön cselédszoba). A polgári középosztály nagyobb részét alkották a középvállalkozó kereskedők, iparosok és magántisztviselők. A kereskedelmi réteget még belső hierarchia is jellemezte: bolti kiskereskedők és az elosztó nagykereskedők csoportja különült el. Utóbbiak közé sorolhatjuk Behr Blanka felmenőit és Rosenák Miksa családját. A kiskereskedők szatócs jellegű kereskedelmi egységeket vezettek, ezek zöme kisvárosokban és falvakban lokalizálódott. A Judith című műben a címszereplő szülei képviselték ezt a réteget. Schwarz Mózes felesége a házuk utcai helyiségében vitte a kisboltot. A történettudományi kategóriák szerinti - közel sem egységes - középosztály meghatározó csoportját alkották az értelmiségi, egyetemi diplomát szerző, adminisztratív munkát nem végző dolgozók: ügyvédek, orvosok, tanárok, mérnökök, papok, újságírók, művészek, írók és színészek. A Rosenák családban azt a társadalmi helyzetet tapasztalhatjuk, hogy a ranglétrán való feljebb emelkedést az egyetemi szintű képzés jelentette, így hát szülei kereskedelmi pályáját nem követve Miksa orvosi hivatást választott. A dolgozatomban elemzett művekben is megjelennek az értelmiségi középosztály alakjai: orvos, ügyvéd és mérnök szerepében. Az értelmiségi rétegen belül külön említést érdemelnek a pedagógusok. Többségük elemiiskolai tanító volt, de csak az egyetemi végzettségű tanárok aspirálhattak a középosztálybeli státus elérésére. Ennek ellenére az elszegényedő középosztály és a feltörekvő városi kispolgárság körében nagy népszerűségnek örvendett a tanítói hivatás. Leginkább a lányokat vonzotta ez a pálya, ennek következtében megindult a szakma elnőiesedése. Az emancipálódás elindulása ennek is köszönhető, hiszen lassacskán összeegyeztethetővé vált a női értelmiségi és a családon belüli női szerep. Az írónő Judith című művében a főszereplő álma a tanítónővé válás volt, továbbá személyében megjelentek a feminizmus érdekérvényesítésének első jelei. 7 ALEXA Károly, A magyar polgár és a magyar író: Álmok, tények, rögeszmék, 1. rész, http://www.kortarsonline.hu/2003/06/a-magyar-polgar-%E2%80%93-es-a-magyar-iro- 2/8117 (2017. november 12. 8 GYÁNI Gábor-KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest: Osiris Kiadó, 2006. 259-287. p.
