Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-05-10 / 9. szám

20 ■ Paksi Települési Értéktár Bizottság - dr. Rosenákné Behr Blanka irodalmi munkássága

4.3. Női írók - írónők

A nők írásai történelmünk során sosem jutottak olyan jelentős szerepekhez, mint férfi társaiké. Néhány kivételtől eltekintve a nők csak maguk számára írták műveiket, hogy csalódásukat kifejezzék és magánéleti fájdalmaikat enyhítsék. A 18. század végétől azonban egyre nagyobb számban jelentek meg női írók. Irodalmi munkásságuk több kérdést is felvetett mind irodalmi, mind a női jogok terén. A századforduló környékén élő írónők többségben önálló életvitelüek voltak, ám férfiak segítségével és közbenjárásával publikálták műveiket. Az 1848-1849-es évek eseményei és a bukott szabadságharcot követő megtorlás nagy hatással voltak a nők társadalmi helyzetére, továbbá irodalmi működésükre. A negyvenes években már nem volt szokatlan az írónők megjelenése, és az 1849 novemberétől ismert napilap, a Hölgyfutár minden addiginál nagyobb számban közölte a szebbik nem írásait.9 A nők ekkor javarészt már nem elégedtek meg a publikálás lehetőségével, komolyabb feladatokat kívántak, néhányan megélhetésüket akarták biztosítani írói szenvedélyük által. Milyen témákról írt, illetve írhatott egy nő? Bírálhatta-e műveiben a férfiakat? Nőknek szóló írásokat közöltek, vagy az egész társadalomra komplexen kívántak hatni? Nos, a kor társadalmi viszonyait ismerve jogosan merülnek fel az efféle kérdések az olvasóban. Az emberek akkori felfogása szerint bármennyire is nagyravágyó tervei voltak egy írónőnek, nem léphetett ki hagyományos szerepköréből. A nőket gyakran késztette a boldogtalanság írásra, de ez nem volt másképp a férfiaknál sem, hiszen a művészet, a szépirodalom mind tökéletes gyógyír a fájdalmakra. A társadalmi normák szerint az erősebb nem mind a tudományokban, mind a magánéleti színtéren feljebbvalónak bizonyult, így hát megbírálni, górcső alá venni a viselkedését nem lehetett. A modern stílusban író nők viszont újszerűén gondolkodtak e témában: érzékletes személyiségrajzot és társadalombírálatot mutattak be műveikben. A férfiak gyengeségei, a házasság értékrendjének megváltozása, a női vágyak kifejezése innovatív témák voltak ekkor az irodalomban.

Behr Blanka írásművészetének kánonbeli meghatározásához érdemes egy irodalomtörténeti visszatekintést tenni. Az írástudó nők már a kódexmásoló szerzetesek mellett megjelentek. Első ismert képviselőjük a 14. századból Károly Róbert király felesége, Erzsébet volt. Királynévízről írt jegyzete a művelődéstörténet fontos emléke. Egy századdal később született meg egy pedagógiai témájú írás Albert magyar király lányának, Erzsébetnek tollából. A 17. századi Petrőczi Kata Szidónia zsoltár-parafrázisai, vallásos írásai révén vált ismert irodalmárrá. A feminista jellegű téma Berzsenyi Dániel feleségének unokahúga kapcsán került a magyarországi irodalomba, hiszen Dukai Takács Judit írónőt a széphalmi mester, a kor irodalmi életének irányítója, Kazinczy Ferenc vette védelmébe: „Ne rettegje, Kisasszony, azt a vádat, hogy amely leány verset ír, nem lehet jó asszonya a háznak, így ítél a közönséges ember.”10 Németh Ványi szerint a szerző szentimentális dalai nem képviselnek irodalmi értéket, ám a helyzetéről a niklai remete, Berzsenyi Dániel írta a szigorú értékelést:

„Hogy a szelíden érző szép nemet Letiltva minden főbb pályáiról,

Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta A férfitörvény, vájjon jól van-e?

Igen: ha az csak úgy tekintetik,

Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze.

De hát csak erre vagynak-é teremtve Azok, kik embert szülnek és nevelnek?”11

A 19. századból még Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát emeljük ki, aki a francia George Sand eszmei követője volt. Dr. Rosenákné Behr Blanka kortársai, a 20. század elejének írónői a Nyugat kiváló szerkesztőjének, Osvát Ernőnek a pártfogoltjai voltak. A tanítónőből írónővé lett Kaffka Margit 1912-es Színek és évek című regényében a dzsentrik életének megörökítése mellett a társadalmi korlátok miatt kompromisszumokra kényszerülő nők döntéseit is górcső alá veszi. Török Sophie, Babits Mihály felesége Most én vagyok hang helyetted című vallomásos művével vált jelentős női alkotóvá.

9 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/iro_nok_vagy_ironok_a_noi_dilettantizmus_es_professzionalizmus_ kerdese_a_ ( 2017. december 10.)

10 NÉMETH VÁNYI Klári, Gyarló asszonyírás: Női szerzők és feminizmus a magyar irodalomtörténetben, http://www. hetek.hu/arcok/201508/gyarlo_asszonyiras (2017. november 11.)

11 BERZSENYI Dániel, Dukai Takács Judithoz, http://mek.oszk.hu/00600/00614/html/vers05.htm