Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-05-10 / 9. szám
18 ■ Paksi Települési Értéktár Bizottság - dr. Rosenákné Behr Blanka irodalmi munkássága 3. Behr Blanka életútja Behr Blanka (1. számú melléklet) 1881. május 7-én született Pakson. Jómódú nagykereskedő család gyermeke volt. Édesapja Behr Jakab a fennmaradt dokumentumok alapján az egykori község kereskedelmi-pénzügyi életében fontos szerepet játszott: a paksi takarékpénztárnak volt igazgató tanácsnoka.3 Az üzleti élet mellett a jótékonysági eseményekben is szívesen részt vett, a korabeli hírek szerint lányát is magával vitte és bevonta a fellépésekbe. A Tolnavármegye egyik 1895-ös száma épp egy ilyen jótékonysági-kulturális műsorról számolt be, amelyen a fiatal Blanka zongorázott és színdarabban is részt vett. A tudósításban szereplő eseményen szegény gyerekek téli öltözékére várták a közönség adományait. Az édesapától átvett értékrend, többek között az adományozás gesztusa mindvégig közel állt Behr Blankához, hiszen férje, Rosenák Miksa (2. számú melléklet) is életük szerves részeként tekintett a jótékonykodásra. Az anyakönyvi bejegyzés (3. számú melléklet) alapján a Pozsony vármegyei származású, szintén izraelita vallású férjjel 1900. június 12-én kötöttek házasságot Blanka szülőhelyén, Pakson. Ezt követően Budapesten éltek, ahol Miksa orvosként, az ortodox-izraelita kórház igazgatójaként tevékenykedett. Az írónő negyvenéves korában kezdte irodalmi munkásságát: újságcikkeket, elbeszéléseket, regényeket és egy drámát is írt. Sajnálatos módon Blanka életének alakulásáról az 1930-as évek után nem találtam hivatalos anyagot, ezért csak remélni tudom, hogy a tehetséges asszony túlélte a holokausztot, ami a sors kegyelméből a férjének megadatott.4 4. Behr Blanka írói munkássága 4.1. A polgári középosztály mint meghatározó indíttatás Mint láttuk, az írónő szülei és férje révén is erősen kötődött a polgári középosztályhoz. Ahhoz, hogy a vizsgálandó Behr Blanka-művek világának megközelítésébe fogjunk, tisztázni kell e fogalmat. Hahner Péter szerint „polgárságnak a nemesi ranggal nem rendelkező, de anyagilag független, viszonylag módos, fizikai munkára nem kényszerülő városi lakosokat nevezzük. Legrégebbi csoportjukat a kereskedők alkották, ez a hivatás tette lehetővé a leggyorsabb meggazdagodást. Az államok növekvő pénzügyi szükségleteinek hatására a középkor óta sokasodó bankárok szerepe is egyre fontosabbá vált. A gazdag iparosok viszonylag új típust képviseltek, jelentőségük csak a 19. században növekedett meg.”5 Történelmi tény, hogy Magyarországon a 19. század első felétől a társadalom struktúrájában fokozatosan megfigyelhetők a rendi tagozódás mellett a vagyoni és életmódbeli különbségekből fakadó olyan jelenségek is, amelyek a polgári társadalom megalapozásának irányába mutatnak. Katus László történész azt is hangsúlyozza, hogy a 19. század második felében - az árutermelés és áruforgalom nagyságának ugrásszerű megnövekedése miatt - a társadalmi osztályok, illetve rétegek közül a városi társadalmat, a polgárságot határozta meg a legnagyobb átalakulás. Az egyre nagyobb szerepet elnyerő modern, „vállalkozó polgárság sok mindent átvett a régi, rendi polgárság értékrendjéből, mentalitásából: ők is nagyra tartották a szorgalmat, a kötelességtudást, a szakértelmet, a munka jó minőségét, gyermekeik jövőjének biztosítását. Viszont olyan, a modern polgári társadalomban elengedhetetlen tulajdonságokkal is rendelkeztek, amelyet a rendi polgárság nem értékelt, sőt megvetett, mint a versenyszellem, az újítási hajlam, a maximális profitra való törekvés.”6 Fontos megemlíteni azt is, hogy az erős gazdasági befolyás mellett a modern polgárság képviselői igényt támasztot tak a társadalmi presztízsre is. Ennek egyetlen lehetséges útját abban találták meg, hogy a rendi nemesség szokásait követve fiaikat hivatalnoki, katonatiszti állásokban helyezték el. Behr Blanka életművének ismert része paksi ifjúkorából (mely az újsághírekből, tudósítások mozaikdarabjaiból áll össze egésszé), illetve a fővárosi kórházigazgató férj társadalmi kötelezettségeiből magyarázva érthető meg. 3 https://hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcImflaHIgamFrYWJcIif9 (2017. december 8.) 4 A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora 1948. március (Budapest) - 225. oldal 5 HAHNER Péter, A megújuló társadalom a 19. században: A polgárság történelmi szerepe, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_megujulo_tarsadalom_a_19_szazadban (2017. november 12.) 6 KATUS László, A modern Magyarország születése: Magyarország története 1711-1914, Egyetemi tankönyv, Pécs, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, Pécs, 2010, 98. p.
